Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1919-06-28 / 26. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 MIT ÍRNAK A PAPOK A REFORMÁTUSOK LAPJÁRÓL? Nt. Kish Gyula lelkipásztor ur, — a clevelandi vi­rágzó Prezsbiterián Magyar református gyülekezet nép­szerű és kedvelt papja, lapunk élére áll C^evelan<iban. A Reformátusok Lapja hatalmasan elterjedt Cle­velandban. különsen Mérey Géza testvérünk buzgó ter­jesztése folytán. És az ő eltávozása után most már én fogom a lapot terjeszteni. Talán több időt fogok tudni e nemes ügynek szentelni ezután, mint a hogy tehettem eddigelé. Gratulálok Kartárs urnák az eddig elért sikerek­hez! Ezek dicsérik az ön rendithetlen szorgalmát és eredményekben gyönyörű munkásságát. — A közel jövőben fogok küldeni több hirt gyülekezetünk köré­ből, s hiszem, hogy elválasztjuk a lapot egyházunk hi­vatalos lapjául is. (Előre örvendünk ennek. Szerk) Szívélyes ülvözlettel és kartársi szeretettel vagyok: Kish Gyula clevelandi prezsb. ev. ref. lelkész­A Martynsferry-i és környéki ref- egyház életkorban e- lőhaladott, de lángoló buzgoságban semmit meg nem lan kadt lelkipásztora. Nt. Ujlakv János ur, ki hívei köré­ben rendkívül sok előfizetőt szerzett már a Reformátu­sok Lapjának, — igy lelkesíti a szerkesztőt a további munkához. — Kedves Barátom: — Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja olyan kitünően szerkesztett, olyan tartalmas, sőt mondhatjuk egyedül álló vallásos újság, hogy e mellett igazán nin­csen szükség semmiféle más egyházi lapra. Ha pedig más lapok nem lettek volna, — akkor nem lett volna talán a mostani bonyodalom sem az egyházi életben. Adjon a jo Isten neked erőt és kegyelmet, hogy annak a kettős szent munkának terhét, mely vállaidon nyug­szik. úgyis mint minta egyházadnak papja, úgyis mint e szép újságnak szerkesztője, — még sok esztendőkön által lelki örömmel hordozhasd. Üdvözöl és köszönt igaz barátod- Ujlaky János martynsferryi ref. lelkész. Nt. Boros Jenő garyi lelkipásztor is megígérte, hogy munkatársaink közzé lép: Végtelenül örvendek, hogy kedves lapunk meg­nagyobbodik, és ha terhére nem leszek Collega Urnák, a jövőben többször szándékozom majd felkeresni czik- keimmel. * * * * A Reformátusok Lapjának szerkesztője köszöni a kartársi és baráti szeretetnek ezen szívélyes megnyilat­kozásait. — Levél a Szerkesztőhöz. Nagytiszteletü Szerkesztő Ur, — kedves Barátom: — örömmel értesültem már korábban a szerkesztői híradásokból, és még nagyobb örömmel láttam saját szemeimmel a múlt két hét óta azt, hogy a mi általáno­san kedvelt egyházi lapunk a 20-ikfolyamba való belé­pését azzal is emlékezetessé tette, hogy 16 oldalas új­sággá fejlődött. Annak meg még jobban örvendek, hogy a Refor­mátusok Lapja nemes,upán az egyes gyülekezetek kö­rében végbement eseményeket, híreket közli, — hanem állandóan tért szentel az amerikai magyarság békéjét és egységét munkálni, vagy legalább elősegíteni ezélzo közleményeknek. Hiába nem tagadhatjuk akármelyik párton vagyunk is, hogy a legfontosabb és legszüksé­gesebb kérdés reánk nézve a béke és egység megtalá­lása- Azért csak tartsd nyitva a lapot az ezen ügyben folyo eszmecserének. Hadd tisztuljon a láthatár és hadd győzzön a jobb! Nekünk lelkipásztoroknak, mint Krisztus Urunk tanítványainak úgyis az a kötelességünk, hogy a bé­kességet még áron is meg vegyük. S ugyan miért is nem lehetnénk mi békében, mikor úgyszólván elvi kü­lönbség nincsen is többé közöttünk nem csatlakozottak és a csatlakozottak között, — mivel hogy már ők maguk is keresik a módozatokat arra, hogy valamiképen vis­szajöhetnének az amerikai egyházi főhatóságok kor­mányzata alá. (Ez igaz. Szerk.) A Reformátusok Lapjának Jun 14-iki sz. ban nagy figyelemmel olvastam el Nt. Tóth Sándor clevelandi lel­késznek beszéd kivonatát, melyet ő a Youngstownban tartott egyházi ünnepély alkalmával mondott volt eL Elolvastam gondosan a beszédhez fűzött szerkesztői megjegyzéseket is, — és abban a különös helyzetben találom magamat, hogy mindkettőtöknek igazat adok. Én Nt. Tóth Sándor lelkésztársamat soha életem­ben nem láttam, — de nagysikerű lelkipásztori munkál­kodásából levonom magamnak azt a következtetést, hogy ő egy igen derék és kiváló szolgája a mi Urunk­nak, a J. Krisztusnak- A mellett ő egy szívből beszélő magyar ember. — Tégedet is ismerlek Barátom, — közel 20 esztendő óta, — és nem csak becsüllek, de szeretlek is Tégedet,— mert sokszor tapasztaltam jo lelküségedet, és azt a mindenkor segíteni kész baráti érzületet, melynek annyi bizonyságát szolgáltattad velem szemben. Hti szolgája vagy Te is az Urnák és tetőtől talpig igaz magyar ember Fejen találta a szeget Nt. Tóth Sándor lelkésztár­sam. mikor kimondotta, hogy a zavarokat, a békételen- séget és ebből folyolag az amerikai magyar Reformá- tusság egyházi életének megakasztását a lelkészek ma­guk idézték elő. A ki átélte az 1904 — 1905 és később következett zavaros időket, — az tudja némileg p- u. az alphai egyház körül lefolyt ihelyrehozhatlan hibákat is. — Az alphai templomépités ügyétlsmerik Nt. Han- ko, Nt. Dr. Nánássy, Nt. Csutoros, Nt- Borsos és Nt. Bogár Lajos lelkész urak. — mégis Nt. Tóth Sándor ur mondotta meg az igazat Youngstownban, noha ő ezt a dolgot nem élte át. Nt- Szerkesztő ur jól tudja, hogy az amerikai ma­gyar ref. lelkészek között én szenvedtem a legtöbbet a csatlakozási ügy miatt, — mert hiszen egyik egyház- megyei gyűlésen segélyemtől, kenyeremtől akart a ros­szakaratból származott bosszú megfosztani, és pedig tisztán csak azon alapon, mert én szent hivatásomhoz híven elmentem Homesteadra, egy nem csatlakozott gyülekezetnek a templomába az Isten szent igéjét hir­detni az én egykori kedves híveimnek. És én mégis azt mondom, — feledjünk el minden sérelmet e válságos

Next

/
Thumbnails
Contents