Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-06-07 / 23. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Kedves Harsányi Tiszt. Ur:— Engedje meg hogy kifejezzem legszivélyesebb üdvözletemet a felett, hogy sikerült önnek kieszközölnie a Boaard of Fublicationtól az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának megnagyobbit- tatását, úgy hogy e lap ezután 8 oldal helyett 16 oldalon jelenik meg hetenként. Teljesen átérzem, hogy milyen nehéz volt önnek az adott körülmények között (t. i. mig a lap csak 8 oldalon jelent volt meg. Szerk.) hétről hétre a magyar népnek a legéletbevágobb kérdéseket csak nagy vonásokban is tárgyalnia, a mely kérdések pedig úgy a magyarok jóléte, mint azon országnak jóléte szempontjából fontosak, a melyet ők önként választottak hazájuknak. Az E. Államoknak a szelleme olyannyira kifejezetten protestáns, hogy valóban nagyon nehéz lehet olyan egyéneknek, kik királysági kormányfőn ma alatt nőttek fel, — még ha az alkotmányos lett volna is, — felfogni és méltányolni akár a polgári, akár a vallási életben az itteni élet jelentőségét és áldásait, — a megfelelő vezetés és magyarázat nélkül. Az E. Államoknak a kormánya a népért, a nép által és a nép javára van, minden vonatkozásában. Ennek az országnak a legnagyobb dicsőssége az, hogy a lehető legnagyobb szabadság van nyújtva minden egyénnek, — úgy azonban, hogy ez össze ütközésbe ne jöjjön a többség szabadságával. Az E. Államok polgárságának joga az, hogy megszabj a a szárazon és vizen érvényesítendő törvényeket, — és az, hogy azok a törvények be is tartassanak. Az állami legmagasabb hivatalnokok is alá vannak vetve a felülvizsgálatnak és az ellenőrzésnek, sőt a fegyelmi vizsgálatnak is, ha a maguk egyéni akaratát a polgárság többségének akarata fölébe akarnák helyezni. Mindez annyira fundamentális dolog a mi koVmányzati formánkban, hogy ez a közéletnek minden ágára kihat. Itt minden ember olyan üzletet folytathat a milyet akar, feltéve, hogy mások jogait, a melyek épen olyan szentek, mint az övéi, meg nem sérti. Másoldalról mindenkinek kötelessége életét, cselekedeteit és üzletfolytatását úgy berendezni, hogy az a köznek javára szolgáljon. Ezt nem valami felsőbbhatalmasság, hanem a polgárság közös érdeke kívánja meg. Miután mindez igy van, — könnyű belátni, hogy a római catholicismus miért oly nagy ellensége minden olyan kormányzatnak, minő a E. Államokban van. Az államkormányzatban a Protestantismus épen olyan szükségesség, mint a democ- ráczia. — A királysági kormányformák nemrégi összeomlásával megsemmisült a müveit népek között minden ilyen kormányforma. És azt hiszem', hogy a milyen bizonyos az, hogy a polgári kormányzatban önmaguk által kinevezett, csalhatatlanoknak tartott egyének nem létezhetnek, épenoly kevésbe lehetnek ilyenek az egyházi életvilágban. Az egyedüli Király az ISTEN, ő pedig nem bízta egy emberre, vagy emberekre az ő alattvalói lelke feletti uralkodást. A Biblia, mivel annak magya rázata nem egyes emberek kiváltsága, — kell hogy a népek kezébe jusson, ha e könyvnek valóban az a czélja, hogy az emberek megismerjék, megszeressék a Mindenható Istennek akaratát és czél- jait. — Ide Amerikába sok ezer magyar ember jött ki, a kik lelkileg vakságban voltak az Isteni igazságok, czélok és Isten lényege felől. — Istennek határtalan nagy szeretete hozzánk, a mit ő Szent Fiának ajándéka által mutatott meg, — sok ember előtt, — nem az ő saját hibája folytán. — ismeretiem Nagy kiváltság az ön részére, hogy ezen lap által, a mit ön szerkeszt és terjeszt, — világosságot gyújthat sok elme előtt, a melyek idáig sötétségben voltak, — és felébresztheti bennök a vágyat a keresztyén életfolytatás és reménység jobb megértésére és áldásai élvezésére. Üdvözlöm önt, azon alkalomból, hogy megnövekedett alkalmatossággal szolgálhatja, mint az evangéliumi világosság hírnöke, — népének javát a kiket ön szeret és kik önt szeretik. Nagy érdeklődéssel kisérem figyelemmel ezen egyházi lap jövendő fejlődését és haladását, — és készen állok arra, hogy önnek bármikor és bárhogyan ’segítségére legyek a lap érdekeinek mun- kálásában. Őszinte tisztelettel Geo. W. Montgomery Egyházmegyei gyűlést megnyitó egyh. beszéd. Irta és elmondotta Homesteadon Pa. 1919 év. Ápr. 28-án Kovács Endre daytoni 0. ref. lelkész. Alapige: Kolosse. 3. 1. T! Nem ünnepet ülni gyűltünk most öszsze közel s távolból Egyházmegyénk ezen virágzó gyülekezetében, hanem azért jöttünk, hogy mint Jézusban testvérek, szentelj ünk egy rövid napot e testvéri viszony nyilvánítására, erősítésére. Mint Jézus mondá egykoron Péternek: erősítsétek egymást ősi egyházunkhoz, dicsővallásunkhoz való szeretetben, hü ragaszkodásban; előbb menj ünk az igazi, benső vallásosságban és a minket boldogító tiszta erkölcsökben. A cél régi és örök; — az eszköz, melylyel a megpróbáltatások eme napjaiban a cél felé törekednünk kell: uj s talán szokatlan, de Isten kegyelme által sikerre vezető. Jézus feltámadása, a halálon nyert győzedel- me hatványozott buzgósággal ruház fel bennünket, hogy a mi keresztyéni hivatásunkban meg ne restülj ünk, hanem igazán és híven tusakodjunk az örök életnek ama jutalmáért, meiyet Jézus eme szavakban ígért: “Én élek és ti is éltek!” (János 14:19.) A Jézus Krisztus halálból lett feltámadása által a világ újjászületett. E mai, siralmas állapotban vergődő világ zsivajába, most is belecsendül ama tisztább világból az angyali szó: “Feltámadott!” — s nyomában hangzik a megnyug vás zsolozsmája: “Áldott legyen az Isten!” Van hát célja az emberi életnek: haladni a Krisztus után, hogy hozzá hasonlók legyünk!
