Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1918 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-23 / 12. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA NAGYHÉT. Virág-vasárnap, nagypéntek, húsvét. Az Idvezitő Jeruzsálembe való diadalmi bevonulásának, megfeszit- tetésének és feltámadásának ünnepei. Isteni rendelésen nem alapulnak, a Szentirásban rendelve nincsenek, azért a protestáns felekezetek közül nem mindenik ünnepli. A nagypéntek és a húsvét a keresztyénség legrégibb ünnepei. A virágvasárnap megünneplése keleten az 5- dik században kezdődött, a római egyházban valamivel később. A húsvét a régi zsidó páskha ünnep, keresztyén formában. Az ős keresztyén egyházban a húsvét a Krisztus megfeszíttetésének ünnepe volt; a 3-ik, 4-dik századtól fogva befoglalta ez a név a feltámadás ünnepét is. Később a húsvét egészen átment a feltámadás ünnepévé. Az ős keresztyén egyházban nem volt egyetértés az ünnep idejére nézve. A keletiek a zsidó páskha ünnep idejéhez tartották magokat, mely mindig nizán hó 14-én esik. Nem nézték szerda, csütörtök^ péntek vagy szombat-e ez a nap. A 325-diki niceai zsinaton végre el lett határozva, hogy a húsvét mindig a tavaszi éjnap egyenlőség (márcz. 21.) utáni első holdtölte utáni első vasárnap legyen. Ezért márc. 22-dikénél előbb és ápril 25-dikénél később nem eshetik a húsvét. A nagypéntek és virágvasárnap ideje pedig mindig a húsvét idejétől függ. Mi is megtartjuk ezeket az ünnepeket. Felújítják ezek emlékezetünkben az Idvezitő diadalútját Jeruzsálembe, a hozsánnázó népet, a virággal, zöld ágakkal, ruhákkal hintett útat, az Idvezitő szemében a könye- ket, ajkain Jeruzsálemről mondott ama szavaival: “Vajha akár csak te eszedbe vehetted volna, vagy csak e te mostani napodon, a melyek néked a te békességedre valók: de azok most elrejtettek a te szemeidtől. . . nem becsülted meg a te meglátogatásodnak nápját.” Megújulnak előttünk a Megváltó szenvedései. Elitéltetése, ugyanazon nép “feszítsd meg” kiáltásai, mely előbb hozsánnázott neki. A töviskoszorú fején, újnyi töviséivé^ a megostorozta tás, mely büntetés alatt nem egy szerencsétlen lelkét lehellte ki A kereszt erős szegeivel, a leomló vér, a keresztfán bűnös voltát beismerő, megtérő, a Megváltóról vallást tevő gonosztevő, a pogány százados szavai: “Bizony ez ember Istennek fia vala. A lepecsételt nehéz kővel fedett koporsó. Majd a feltámadás öröme, dicsősége. Az angyal szavai: Mit keresitek a holtak között az élőt? És tanítják ezek az ünnepek a legtöbb és legdrágább keresztyén igazságokat: Isten véghetetlen szere- tetét és kegyelmét, az ideje korán való megtérés szükséges voltát s annak rettenetes voltát, ha a meglátogatás napját meg nem becsüljük s a békességünkre való dolgokat nem keressük; továbbá a váltságot és a feltámadást. Vajha komoly buzgósággal ünnepelnők ezeket az ünnepeket és nem úgy, mint a zsidók ünnepeltek, kiknek ünnepléséről azt mondotta Isten: “a ti ünnepeiteket gyűlöli az én lelkem, nékem terhemre vannak. Vajha eszünkbe vennők a vagy csak most, melyek né künk békességünkre valók s becsülnénk meg megláoga asun napját. yajha a váltság ne lenne száraz, ° , e en> s gáncsolt, gúnyolt és megvetett dolog köze U-..., a minek rnegszerz£se istennek és az ő Fiának 0 y soKDa kei tilt. s a mejy^en js^en a birtokában lévő egnagyobb kincset és legfőbb áldást adj a élőnkbe; hanem az isteni önfeláldozó szeretet olvasztaná meg sziyü nyein^nk me8' bűneink bocsánatját, az Isenne és lelkiismeretünkkej va]ó békességet, lennénk sten fiává, a mennyek országának örököseivé! — S a e yett hogy feltámadásának igazságát hitetlenség által meghomályositott értelemmel kiforgatnánk, mint leg- e tettebb kincset ölelnénk m agunkhoz, hogy az aranyozná meg előttünk a jövőt, d4csö fényt lövellne a sí1 oki a, s mennyei vigasztalás bal zsamát hintené szivünkbe. Ezek az igazságok teszik a keresztyén hit szivét, a keresztyénség hatalmas épűleténea A.i.-'^mentomat, a keresztyén élet forrását. Ezek nélkül nincs keresztyén hit, sem keresztyén élet. A természet már éledni kezd a tavasz langyos le- helletétől. Hát a mi vallásos életünk mikor kezd éledni? Meddig tart ebben a tél ? Oh jérték az isteni szeretet meleg napfényére. Ne maradjatok a halálban, a sötétségben, Ne legyünk a testi, állati élet, rabjai, ne maradjunk az önzés köteleiben, megkötözött állapotban. Legyen vallásosságunk benső és őszinte. Nem csak külső látszat szerint, ne csak névleg legyünk keresztyének, hanem valósággal. Legyen életünk a Krisztussal, Istenben elrejtett élet. A vallásban keressük lelkünk békéjét, keressük az erőt az élet próbái, szenvedései között való megállásra; az ösztönt az önfeláldozó, önzetlen tettekre, a könyörűlet és szeretet munkáinak gyakorlására. Legyünk a bűnben rothadó világnak savai, kik a romlást feltartóztassuk. öltözzétek fel az Jézus Krisztust. Mert a mi húsvéti Bárányunk, a Krisztus érettünk megáldoztatott, azért ünnepet szenteljünk nem régi kovászban sem nem gonoszságnak és álnokságnak kovászában hanem a tisztaságnak és igazságnak kovász nélkül való kenyerében. Ez az első feltámadás! Boldog ünnepeket! HŰSÉG LIGA. Hűség Liga. Az amerikai magyarság második hazája iránti érzelmeit nem tudja olyan módon és olyan formában nyilvánítani, hogy az a maga valóságában félreérthetetlenül mutassa kenyeret és biztonságot adó országgal szemben táplált tiszteletünket és kvalitásunkat. Azom- ban még ha ezt ki is tudjuk fejezni, még ha tetteinkkel igyekezünk is bizonyítani azt, hogy a mi hűségűnk nem mondva csinált, nem a körülmények kényszerítő hatása alatt keletkezett, mégis nehéz feladat megmagyarázni, megokolni, hogy ez a lojális érzés messze túlhaladja azt a hűsége^ amelyet ez az ország minden bevándoroltjától jogosan megkövetelhet, mely ország mindan- nyiunkat védelmez, szabadságot és jogokat biztosit Az amerikai magyarság egy pillanatra sem szűnt **************************************************************************************** Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának szerkesztősége és kiadóhivatala egyetemben lapunk egész dvasóközönségével, végűi az Amerikai ref. és Prezsbiterián egyházak fönnhatósága alatt allo magyar ref. gyülekezetek tagjai szívvel lélekkel az E Államok kormánya mellett állanak a democeatiamus diadaláért való larr^hnn és küzdelemben mely egyúttal a világszabadság nagy harcza. l^^iL***************************************************************1,11 *"**************
