Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1918 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-23 / 12. szám

2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA NAGYHÉT. Virág-vasárnap, nagypéntek, húsvét. Az Idvezitő Jeruzsálembe való diadalmi bevonulásának, megfeszit- tetésének és feltámadásának ünnepei. Isteni rendelésen nem alapulnak, a Szentirásban rendelve nincsenek, az­ért a protestáns felekezetek közül nem mindenik ünnep­li. A nagypéntek és a húsvét a keresztyénség legrégibb ünnepei. A virágvasárnap megünneplése keleten az 5- dik században kezdődött, a római egyházban valamivel később. A húsvét a régi zsidó páskha ünnep, keresztyén formában. Az ős keresztyén egyházban a húsvét a Krisztus megfeszíttetésének ünnepe volt; a 3-ik, 4-dik századtól fogva befoglalta ez a név a feltámadás ünne­pét is. Később a húsvét egészen átment a feltámadás ünnepévé. Az ős keresztyén egyházban nem volt egyet­értés az ünnep idejére nézve. A keletiek a zsidó páskha ünnep idejéhez tartották magokat, mely mindig nizán hó 14-én esik. Nem nézték szerda, csütörtök^ péntek vagy szombat-e ez a nap. A 325-diki niceai zsinaton végre el lett határozva, hogy a húsvét mindig a tavaszi éjnap egyenlőség (márcz. 21.) utáni első holdtölte utáni első vasárnap legyen. Ezért márc. 22-dikénél előbb és ápril 25-dikénél később nem eshetik a húsvét. A nagy­péntek és virágvasárnap ideje pedig mindig a húsvét idejétől függ. Mi is megtartjuk ezeket az ünnepeket. Felújítják ezek emlékezetünkben az Idvezitő diadalútját Jeruzsá­lembe, a hozsánnázó népet, a virággal, zöld ágakkal, ruhákkal hintett útat, az Idvezitő szemében a könye- ket, ajkain Jeruzsálemről mondott ama szavaival: “Vaj­ha akár csak te eszedbe vehetted volna, vagy csak e te mostani napodon, a melyek néked a te békességedre valók: de azok most elrejtettek a te szemeidtől. . . nem becsülted meg a te meglátogatásodnak nápját.” Megú­julnak előttünk a Megváltó szenvedései. Elitéltetése, ugyanazon nép “feszítsd meg” kiáltásai, mely előbb hozsánnázott neki. A töviskoszorú fején, újnyi tövi­séivé^ a megostorozta tás, mely büntetés alatt nem egy szerencsétlen lelkét lehellte ki A kereszt erős szegeivel, a leomló vér, a keresztfán bűnös voltát beismerő, meg­térő, a Megváltóról vallást tevő gonosztevő, a pogány százados szavai: “Bizony ez ember Istennek fia vala. A lepecsételt nehéz kővel fedett koporsó. Majd a fel­támadás öröme, dicsősége. Az angyal szavai: Mit kere­sitek a holtak között az élőt? És tanítják ezek az ünnepek a legtöbb és legdrá­gább keresztyén igazságokat: Isten véghetetlen szere- tetét és kegyelmét, az ideje korán való megtérés szük­séges voltát s annak rettenetes voltát, ha a megláto­gatás napját meg nem becsüljük s a békességünkre való dolgokat nem keressük; továbbá a váltságot és a feltámadást. Vajha komoly buzgósággal ünnepelnők ezeket az ünnepeket és nem úgy, mint a zsidók ünnepeltek, kik­nek ünnepléséről azt mondotta Isten: “a ti ünnepeite­ket gyűlöli az én lelkem, nékem terhemre vannak. Vajha eszünkbe vennők a vagy csak most, melyek né künk békességünkre valók s becsülnénk meg meglá­oga asun napját. yajha a váltság ne lenne száraz, ° , e en> s gáncsolt, gúnyolt és megvetett dolog kö­ze U-..., a minek rnegszerz£se istennek és az ő Fiának 0 y soKDa kei tilt. s a mejy^en js^en a birtokában lévő egnagyobb kincset és legfőbb áldást adj a élőnkbe; ha­nem az isteni önfeláldozó szeretet olvasztaná meg szi­yü nyein^nk me8' bűneink bocsánatját, az Is­enne és lelkiismeretünkkej va]ó békességet, lennénk sten fiává, a mennyek országának örököseivé! — S a e yett hogy feltámadásának igazságát hitetlenség által meghomályositott értelemmel kiforgatnánk, mint leg- e tettebb kincset ölelnénk m agunkhoz, hogy az ara­nyozná meg előttünk a jövőt, d4csö fényt lövellne a sí­1 oki a, s mennyei vigasztalás bal zsamát hintené szivünk­be. Ezek az igazságok teszik a keresztyén hit szivét, a keresztyénség hatalmas épűleténea A.i.-'^mentomat, a keresztyén élet forrását. Ezek nélkül nincs keresztyén hit, sem keresztyén élet. A természet már éledni kezd a tavasz langyos le- helletétől. Hát a mi vallásos életünk mikor kezd éledni? Meddig tart ebben a tél ? Oh jérték az isteni szeretet meleg napfényére. Ne maradjatok a halálban, a sötétségben, Ne legyünk a testi, állati élet, rabjai, ne maradjunk az önzés köte­leiben, megkötözött állapotban. Legyen vallásosságunk benső és őszinte. Nem csak külső látszat szerint, ne csak névleg legyünk keresztyének, hanem valósággal. Le­gyen életünk a Krisztussal, Istenben elrejtett élet. A vallásban keressük lelkünk békéjét, keressük az erőt az élet próbái, szenvedései között való megállásra; az ösztönt az önfeláldozó, önzetlen tettekre, a könyörűlet és szeretet munkáinak gyakorlására. Legyünk a bűn­ben rothadó világnak savai, kik a romlást feltartóz­tassuk. öltözzétek fel az Jézus Krisztust. Mert a mi hús­véti Bárányunk, a Krisztus érettünk megáldoztatott, azért ünnepet szenteljünk nem régi kovászban sem nem gonoszságnak és álnokságnak kovászában hanem a tisztaságnak és igazságnak kovász nélkül való kenye­rében. Ez az első feltámadás! Boldog ünnepeket! HŰSÉG LIGA. Hűség Liga. Az amerikai magyarság második hazája iránti érzelmeit nem tudja olyan módon és olyan formában nyilvánítani, hogy az a maga valóságában félreérthetet­lenül mutassa kenyeret és biztonságot adó országgal szemben táplált tiszteletünket és kvalitásunkat. Azom- ban még ha ezt ki is tudjuk fejezni, még ha tetteinkkel igyekezünk is bizonyítani azt, hogy a mi hűségűnk nem mondva csinált, nem a körülmények kényszerítő hatása alatt keletkezett, mégis nehéz feladat megmagyarázni, megokolni, hogy ez a lojális érzés messze túlhaladja azt a hűsége^ amelyet ez az ország minden bevándo­roltjától jogosan megkövetelhet, mely ország mindan- nyiunkat védelmez, szabadságot és jogokat biztosit Az amerikai magyarság egy pillanatra sem szűnt **************************************************************************************** Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának szerkesztősége és kiadóhivatala egyetemben lapunk egész dvasóközönségével, végűi az Amerikai ref. és Prezsbiterián egyházak fönnhatósága alatt allo magyar ref. gyülekezetek tagjai szívvel lélekkel az E Államok kormánya mellett állanak a democeatiamus diadaláért való larr^hnn és küzdelemben mely egyúttal a világszabadság nagy harcza. l^^iL***************************************************************1,11 *"**************

Next

/
Thumbnails
Contents