Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1918 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-02 / 44. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA mindenkor szivünkön viseltük. Ha igaz az, mit ez Egyesület érdemes titkára nem­régiben mondott, hogy az Egyesület felvirágoztatására legtöbbet tehetnek az egyházi lapok, — ezen remény megvalósításához minden rendelkezésére álló eszközök­kel hozzá kíván járulni az Amerikai Magyar Reformá­tusok Lapja. — És biztosítunk mindenkit, hivatalos és nem hivatalos egyéniségeket, hogy a Reformátu­sok Lapjának szolgálataiban az Egyesület csalódni nem fog! — A mi szolgálatunk mennyiségét és minőségét nem a megfizetés arányához mérjük. Mi dolgozni aka­runk az Egyesületért, mert annak nagyrahivatottsá- gát, szükségességt elismerjük és mert abban találjuk fel a munkatért az általunk hirdetett krisztusi szent igazságoknak gyakorlati kifejtésére-— Midőn mindezeket ez alkalommal őszintén előad­tuk. — tartozunk annak a kinyilvánításával is, hogy az Egyesület irányában való ezen uj helyzetünk sem­miben sem érinti a csatlakozás kérdésében elfogalt is­meretes álláspontukat. A Reformátusok Lapjának ;- ránya, felfogása a csatlakozási kérdésben változatlan, hajthatatlan és véleményünk szerint nemcsak helyes, hanem az egyedül lehetséges is. — Lapunk ezután is ugyanabban a szellemben és ugyanazzal a határozott­sággal fogja tárgyalni az amerikai magyar református- ság -egyházi vonatkozási ügyeit, a minő szellemben, határozottsággal és a minő következetességgel képvi­seltük az amerikai egyetemes református egyházak fennhatósága alá elhelyezkedett magyar reformátusok vallási érdekeit- E tekintetben az Egyesülettől semmi­féle irányítást nem fogadunk el, sem beavatkozást nem türünk. A megértés azonban e téren is lényegesen meg van könnyítve az által, hogy, a miként nyilvánvalóan be ismertetik a csatlakozottak által is, — az ő munkájok is immár pozitív amerikai szellemű egyházi munka. — Ha pedig ez igy van, — akkor csakugyan nincs értelme a különbségek erőszakos keresésének. — Mi abban a jó reménységben vagyunk, hogy még me­gérjük a béke és megértés napjának ragyogását az a- merikai magyar reformátusság egyházi életének ég­boltozatján. — A jelek azt mutatják, hogy megtalál­tuk a megértés útját és az első lépést azon már meg is tettük! Harsányi Sándor az Amerikai Magyar Reformátusok Lapj ának szerkesztőj e­Americanizáló hét. IRTA: Dr. D. A- Souders missioi püspök. Az összes amerikai protestáns hitfelekezetek főhatóságait magában foglaló Belmissioi Tanács (Home Missions Council.) ez évben, Nov- hó 17 és 24-ét jelölte ki amerikanizáló hetek gyanánt. — Ezen egyházi tes­tület az idevonatkozó nyomtatványokat és kiadványo­kat már el is készítette és ezeket a kormánynak is bemutatta, mely azokat jóváhagyásával látta el. Mi amerikaiak tudatára ébredtünk annak, hogy nem egészen helyes volt a felfogásunk a bevándorlóitok a- merikanizálására nézve- — Azt hittük, hogy maga az amerikai levegő elég ahoz, hogy a külföldieket átfor­3 mái ja lelktiletben és élet folytatásban amerikaiakká. — Hiszen ezek a bevándorlottak az ő munkájokban a gyárakban, a bányákban és minden társadalmi érül- közésükben folyton együtt vannak az amerikaiakkal és ez a hatás kell hogy átalakito erővel bírjon rájok nézve. Ebben a feltevésünkben csalódnunk kellett két okból kifolyólag; — 1 mert a legtöbb helyt a külföldiek száma túl szárnyalja az amerikai születésű alkalmazot­tak számát, minélfogva a befolyás ereje természetsze­rűleg csökken, 2 az emerikai munkások nem minden esetben képviselték az igazi amerikai jellemet, és így ezeknek ráhatása a bevándorlottakra nem az volt, a mit mi amerikaiak kívánatosnak tartunk­Népiskoláink kétségkívül átalakító hatást gyako­rolnak az itt született gyermekekre, legyenek azok bármely nemzetiségű szülőktől valók. — Azonban fi­gyelembe kell vennünk azt az eltagadhatlan tényt, hogy iskoláinknak ezekre a gyermekekre csak nagyon rövid időig, vagyis addig van hatásuk és befolyásuk, a míg ezek a gyermekek elérik azt a kort, hogy munkát kap­hatnak atyjok oldala mellett, segítvén keresményükkel szülőiket. -----­Hát az egyházak hatása nem elég erős é ahoz, hogy átformálja ezeket a bevándorlottakat az amerikai sze­rinti egyénekké? A református, a romai catholíkus, a görög katholíkus egyházak nem tanítják, nem nevelik é gyülekezetek tagjait a helyes amerikanizmusra? Az igazság e tekintetben az, hogy az egyes fele- kezeteknek itt aszabad Amerikában nincsen meg az a hatalmuk hívek felett, a mivel az egyházi hatóságok rendelkeznek az ó hazában- , (Folytatjuk.) Az Imádság Hatása. Mindnyáj ónknak élénk emlékezetében van még az, hegy nehány évvel ezelőtt, közelebbről is meghatározva az időt, — 1914 év Szept. havában, ezen hatalmas or­szágnak, az E. Államoknak elnöke egy bizonyos vasár­napot tűzött ki arra, hogy az E- Államoknak lakossága esedező könyörgéssel forduljon azon a napon az Egek Urához, hogy a mi nemzetönk megkiméltessék a há­ború szenvedéseitől és a világnak megzavart békéje helyre állittassék ismét. Mikor Wilson Elnök ezt a proklamácziot kibocsá­totta, — még akkor nem sejtettük, sőt még csak gon­dolatban sem merészeltük feltételezni azokat a vak­merő cselekedeteket, a melyekért Isten és a történe­lem itélőszéke előtt a német nemzet császári kormánya felelős. — A háború kezdetén is és különösen miot^ a világ­nak majdnem összes nemzetei bele keveredtek a vias- kodásba, — mindenik az Istenhez imádkozott segede­lemért és győzedelemért­Minden gondolkodó lélek méltán teszi fel magának a kérdést, — vájjon mi értelme van ilyen körülmények között az imádkozásnak és egyáltalán mi a czélja az imádkozás gyakorlatának ? Mindenekelőtt tisztában kel lennünk azzal, hogy az imádkozás kegyelme nem azért adatott nekünk, hogy az által anyagi előnyökre tegyünk szert, vagyis hogy önző czélokat érhessünk el az imádkozás segít­ségével. Ha mi azért és csak akkor fordulunk Istenhez

Next

/
Thumbnails
Contents