Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1918 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1918-11-02 / 44. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA mindenkor szivünkön viseltük. Ha igaz az, mit ez Egyesület érdemes titkára nemrégiben mondott, hogy az Egyesület felvirágoztatására legtöbbet tehetnek az egyházi lapok, — ezen remény megvalósításához minden rendelkezésére álló eszközökkel hozzá kíván járulni az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja. — És biztosítunk mindenkit, hivatalos és nem hivatalos egyéniségeket, hogy a Reformátusok Lapjának szolgálataiban az Egyesület csalódni nem fog! — A mi szolgálatunk mennyiségét és minőségét nem a megfizetés arányához mérjük. Mi dolgozni akarunk az Egyesületért, mert annak nagyrahivatottsá- gát, szükségességt elismerjük és mert abban találjuk fel a munkatért az általunk hirdetett krisztusi szent igazságoknak gyakorlati kifejtésére-— Midőn mindezeket ez alkalommal őszintén előadtuk. — tartozunk annak a kinyilvánításával is, hogy az Egyesület irányában való ezen uj helyzetünk semmiben sem érinti a csatlakozás kérdésében elfogalt ismeretes álláspontukat. A Reformátusok Lapjának ;- ránya, felfogása a csatlakozási kérdésben változatlan, hajthatatlan és véleményünk szerint nemcsak helyes, hanem az egyedül lehetséges is. — Lapunk ezután is ugyanabban a szellemben és ugyanazzal a határozottsággal fogja tárgyalni az amerikai magyar református- ság -egyházi vonatkozási ügyeit, a minő szellemben, határozottsággal és a minő következetességgel képviseltük az amerikai egyetemes református egyházak fennhatósága alá elhelyezkedett magyar reformátusok vallási érdekeit- E tekintetben az Egyesülettől semmiféle irányítást nem fogadunk el, sem beavatkozást nem türünk. A megértés azonban e téren is lényegesen meg van könnyítve az által, hogy, a miként nyilvánvalóan be ismertetik a csatlakozottak által is, — az ő munkájok is immár pozitív amerikai szellemű egyházi munka. — Ha pedig ez igy van, — akkor csakugyan nincs értelme a különbségek erőszakos keresésének. — Mi abban a jó reménységben vagyunk, hogy még megérjük a béke és megértés napjának ragyogását az a- merikai magyar reformátusság egyházi életének égboltozatján. — A jelek azt mutatják, hogy megtaláltuk a megértés útját és az első lépést azon már meg is tettük! Harsányi Sándor az Amerikai Magyar Reformátusok Lapj ának szerkesztőj eAmericanizáló hét. IRTA: Dr. D. A- Souders missioi püspök. Az összes amerikai protestáns hitfelekezetek főhatóságait magában foglaló Belmissioi Tanács (Home Missions Council.) ez évben, Nov- hó 17 és 24-ét jelölte ki amerikanizáló hetek gyanánt. — Ezen egyházi testület az idevonatkozó nyomtatványokat és kiadványokat már el is készítette és ezeket a kormánynak is bemutatta, mely azokat jóváhagyásával látta el. Mi amerikaiak tudatára ébredtünk annak, hogy nem egészen helyes volt a felfogásunk a bevándorlóitok a- merikanizálására nézve- — Azt hittük, hogy maga az amerikai levegő elég ahoz, hogy a külföldieket átfor3 mái ja lelktiletben és élet folytatásban amerikaiakká. — Hiszen ezek a bevándorlottak az ő munkájokban a gyárakban, a bányákban és minden társadalmi érül- közésükben folyton együtt vannak az amerikaiakkal és ez a hatás kell hogy átalakito erővel bírjon rájok nézve. Ebben a feltevésünkben csalódnunk kellett két okból kifolyólag; — 1 mert a legtöbb helyt a külföldiek száma túl szárnyalja az amerikai születésű alkalmazottak számát, minélfogva a befolyás ereje természetszerűleg csökken, 2 az emerikai munkások nem minden esetben képviselték az igazi amerikai jellemet, és így ezeknek ráhatása a bevándorlottakra nem az volt, a mit mi amerikaiak kívánatosnak tartunkNépiskoláink kétségkívül átalakító hatást gyakorolnak az itt született gyermekekre, legyenek azok bármely nemzetiségű szülőktől valók. — Azonban figyelembe kell vennünk azt az eltagadhatlan tényt, hogy iskoláinknak ezekre a gyermekekre csak nagyon rövid időig, vagyis addig van hatásuk és befolyásuk, a míg ezek a gyermekek elérik azt a kort, hogy munkát kaphatnak atyjok oldala mellett, segítvén keresményükkel szülőiket. -----Hát az egyházak hatása nem elég erős é ahoz, hogy átformálja ezeket a bevándorlottakat az amerikai szerinti egyénekké? A református, a romai catholíkus, a görög katholíkus egyházak nem tanítják, nem nevelik é gyülekezetek tagjait a helyes amerikanizmusra? Az igazság e tekintetben az, hogy az egyes fele- kezeteknek itt aszabad Amerikában nincsen meg az a hatalmuk hívek felett, a mivel az egyházi hatóságok rendelkeznek az ó hazában- , (Folytatjuk.) Az Imádság Hatása. Mindnyáj ónknak élénk emlékezetében van még az, hegy nehány évvel ezelőtt, közelebbről is meghatározva az időt, — 1914 év Szept. havában, ezen hatalmas országnak, az E. Államoknak elnöke egy bizonyos vasárnapot tűzött ki arra, hogy az E- Államoknak lakossága esedező könyörgéssel forduljon azon a napon az Egek Urához, hogy a mi nemzetönk megkiméltessék a háború szenvedéseitől és a világnak megzavart békéje helyre állittassék ismét. Mikor Wilson Elnök ezt a proklamácziot kibocsátotta, — még akkor nem sejtettük, sőt még csak gondolatban sem merészeltük feltételezni azokat a vakmerő cselekedeteket, a melyekért Isten és a történelem itélőszéke előtt a német nemzet császári kormánya felelős. — A háború kezdetén is és különösen miot^ a világnak majdnem összes nemzetei bele keveredtek a vias- kodásba, — mindenik az Istenhez imádkozott segedelemért és győzedelemértMinden gondolkodó lélek méltán teszi fel magának a kérdést, — vájjon mi értelme van ilyen körülmények között az imádkozásnak és egyáltalán mi a czélja az imádkozás gyakorlatának ? Mindenekelőtt tisztában kel lennünk azzal, hogy az imádkozás kegyelme nem azért adatott nekünk, hogy az által anyagi előnyökre tegyünk szert, vagyis hogy önző czélokat érhessünk el az imádkozás segítségével. Ha mi azért és csak akkor fordulunk Istenhez
