Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1918 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-11 / 19. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

3

Ha az önök egyháza amerikai szellemű magyar intézmény, — •ez kizárólag önnek és az önhöz hasonló helyes gondolkodású egyéneknek köszönhető, mert önök helyesen fogják fel egy a- merikai magyar ref. egyház hivatását és czéljait Amerikában.

De ismét kérdem, — mit gondol, — az ön ezen nyilatkozatának fognak é örülni Tisza István és Degenfeld József és egyáltalán a magyar kormány tagjai, kik NEM azért hozták és hozzák még most is a nagy áldozatot a pittsburgi egyházra- hogy az amerikai, hanem azért hogy az MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT MAGYAR szellemű legyen és maradjon? Mit gondol, adna a magyar kormány továbbra csak 5 cent segélyt is egy olyan egyháznak, melyről kisül, hogy az amerikai, és nem hazai szellemű akar lenni ? Erre a kérdésre is megadja önnek a feleletet a saját gondolkozása.

Épen ily kedvezőtlen és elitélő fogadtatásban fog részesülni a magyar kormánynál az ön által felszínre vetett eszme is az Amerikai Magyar Egyetemes Református Egyház megalakításáról. — Ez az idea merőben ellenkezik a csatlakozási akczio létesítésének és fenntartásának elveivel, czéljaival.—

A magyar kormány által adott államsegély, mit igazán el lehet mondani most még jobban, mint ezelőtt bármikor, hogy könnyekkel és vérrel áztatott pénzből van összeszedve és a csatlakozott papok fizetésére adva (holott ezeknek némelyike 2-3 ezer dollár évi jövedelemmel is rendelkezik!) — abban a pillanatban megszűnnék, a mint a csati, egyházak a Független Amerikai Egyetemes Ref. Egyházat megalakítanák.

Erről az eszméről mi is hallottunk utóbbi időkben, — de észrevettük, hogy ez az idea nem egyébb, mint a szalmaszál mentő reménye azok számára, kik más kivezető utat maguk számára nem látnak a jelen veszedelmes helyzetből.— Szerintünk a leghelyesebb dolog az volna, a mit elvei szegre akasztásának ideje előtt az önök lelkésze is magáénak vallott, ha egyházi munkánk végzésében magunkat az amerikai egyházi' főhatóságok kormányzata és védelme alá helyeznők és annak még csak gondolatáról is lemondanánk, hogy a magyar kormány anyagi segélyét elfogadjuk s ez által magunkat, híveinket, gyülekezeteinket és egész egyházi berendezkedettségünket a magyar kormány szeszélyétől s parancsaitól tegyük függővé.

Maradtam ’ kedves főgondnok úrhoz lelkipásztori szeretettel

Dr. Harsányi Sándor — ----homesteadi és vid. ref. lelkész, az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának szerkesztője

A csatlakozott egyházakról.

Az amerikai magyarság intézményei problémáinak egyik legkényesebbje, legzavarosabb ja és előre kimondjuk: legakuttabbja az amerikai magyar csatlakozott egyházak kérdése. Mielőtt tovább mennénk, előre kell bocsátanunk, hogy réges régen meg kellett volna már oldani. Megmondjuk hogyan: úgy hogy amikor ezt a testületet kreáló egyházi missió tapogatózásra, terepszemlére ki jövet végig bankettezte Nagy-Amerikát, meg kellett volna mondani a jó uraknak: a csatlakozott egyházaknak semmi keresni valójuk nincs az amerikai nap alatt. Magyar mentő missiójuk — amelyről manapság kiderül, hogy egy nehány lelkész erőfeszítésével egyébre nem is emelkedett — elhibázott, káros következményekkel járó, sőt itt ott rossz hatású munka volt, az az, hogy csak is azért nem vált ilyenné.mert meddő maradt az egész hosszú vonalon. Ez a körülmény nem változtat azon a tényen sem, hogy gyakran okos népnevelő munkájának értéke nem emelkedett oly magasra, hogy az előbbenivel egyértékii legyen. A csatlakozott egyházaknak, mint amerikai magyar intézménynek megteremtése az elhibázott, ostoba és sok esetben lelketlen magyar kivándorlási politika egyik kinövése, a struccmodra csinált és struccmódra végezett magyar national-politika s e politikázással való amatör kísérletezés egyik fatytyuhajtása. A csatlakozott református egyházak Magyarország felé hivatásukat nem bírták teljesíteni, mint ahogy megalakításuk után előrelátható volt, Amerika felé pedig egyáltalán nem volt hivatásuk, mert hiszen Amerikában mindig idegenek maradtak, Ez az ő csődjük. Itt az ideje, hogy a felszámolás megkezdődjék felettük.

Mielőtt tovább mennénk, meg kell jegyeznünk,

hogy nem az egyes csatlakozott lelkészekről van szó. Nehány tagjuktól eltekintve, legtöbbjük képzett, elég tudásu s egyházi hivatásukra kétségtelenül rátermett lelkész, kik összeségükben sokkal jobb, érdemesebb papianyagot alkotnak, mint presbiteriánus, vagy református lelkésztársaik, kik között több a selejtes, a kényelmi okokból pappá vedlett himpllér. “Magyar Mentő” hivatásuk meddősége a legtöbbjüket szigorúan papi hivatásuknak elő amerikai magyar lelkészekké csinálta az utolsó időben s különösen a háború alatt. De ezek a körülmények egyáltalán nem változtatnak az előbb é- rintett tényeken, amelyekről legyen szabad egyet mást elmondanunk.

Hangsúlyoznunk kell, hogy nem mint egyházi tényezőkről akarunk beszélni a csatlakozott református egyházakról. Igaz, hogy első sorban egyházak, de viszont igaz az is, hogy amerikai magyar intézmények is, Egyházi dolgaikhoz semmi közünk. A vallás, mi szerintünk, mindenkinek privát ügye s igy az egyházak egyeseinek összeségeinél is. Magán ügyekhez soha sem szólunk, s igy a vallási dolgokhoz sem.

Mint már említettük a csatlakozott református egyházak intézményének megteremtése a szűkkeblű, rosszul dirigált, rossz elveken álló magyar kivándorlási politikának volt az egyik kinövése. Abban az időben, amikor a magyar kivándorlás veszedelmes mérveket kezdett ölteni, e kivándorlást a magyar közigazgatási tényezők, a magyar belpolitika, nem a kivándorlás o- kainak megszüntetesével. de intézkedésekkel, mesterkedéssel akarta meggátolni. A kivándorlás gazdasági okainak eltüntetésére nem termett rá. Ezeknek az okoknak megszüntetése Magyarország teljes bel és külpolitikai rendszer változtatását igényelte volna, s e rendszerváltozás keresztülvitelétől irtózott a magyar politikai vezetés, az ország társadalmának irányítását kezükben tartó magyar köziéti enunchság. A veszedelemmel szemben mesterséges és mesterkélt rendszabályokhoz nyúltak. Megnehezítették a kivándorlást, tetemes pénzösszegeket költöttek el kivándorlás ellenes, országos propagandákra. Mikor azután a kivándorlás a felső magyarországi és északkeleti magyarországi vármegyékről leterjedt a szinmagyar és túlnyomóan reformátusok által lakott vármegyékre is s amikor a kivándorlás okai nemcsak hogy tűnőben voltak, de szaporodtak is, igy okoskodtak: Úgy látszik a kivándorlást nem tudjuk megszüntetni, tehát legalább igyekezzünk azon, hogy a kivándoroltak maradjanak meg Amerikában is magyaroknak s igyekezzünk őket a lehető legelső alkalommal visszahozni.

Ismételjük: a kivándorlóit magyar reformátusok az államalkotó magyar faj legsúlyosabb vérveszteségei voltak. A törekvés az volt, hogy ezt a kiváló magyar elemet tartsák meg Amerikában is magyarnak s igyekezzenek őket minél előbb visszavinni Magyarországra. Előre látható volt, hogy a magyar kontrollt felettük legjobban a valláson keresztül lehetett megtartani, sőt csak is a valláson keresztül. A kálvinista vallást magyar vallásnak hívják odahaza is. Arra kellett tehát törekedni, hogy a kivándorolt magyar reformátusság maradjon meg ennek a magyar kálvinista egyháznak kezében. Hogyan, mikép lehet e célt elérni? Küldjük utánuk papjainkat, építsünk nekik templomokat, vigyük a kálvinista magyar egyházat, mint intézményt és célunkat már is elértük.