Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1917 (18. évfolyam, 14-52. szám)

1917-12-29 / 52. szám

PUBLICATION OFFICE: 1001 MANUFACTURERS’ Editors residence address: REV. ALEX. HARSÁNYI, 1008BLDG. PITTSBURGH, PA. -10th Ave. HOMESTEAD, PA.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. PUBLISHED EVERY SATURDAY.

ENTERED AS SECOND CLASS MAIL MATTER: APRIL 16, 1917. AT THE POST OFFICE AT PITTSBURGH, PA.

XVIII. ÉVFOLYAM, 52 SZÁM.

1917, DEC. 29.

VOLUME XVIffNO. 52.

A legújabb szülött, kinek születése elé milliók a legfeszültebb várakozással néztek. Érdekes uj szülött. Már születésekor öregebb az anyjánál, kinek már születésével halálát okozta.Senki sincs.ki oly élének érdeklődés tárgya volna ma, mintáz új év.Kérdőleg tekintünk rá mindannyian,mint Bethlehem vénei Sámuelre,azt kér dezvén: “Békességes-e a te jöveteled?” Vajha az lenne a felelet kérdésünkre: békességes. (Sám. XVI.4.5.) Mint némely helyeken a jámbor öregek, mielőtt munkára mennének nyáron, kora reggel, az Isten házába mennek, kivül hagyva ásóikat, kapáikat, a templom falához támasztva azokat: tegyünk le mi is egy pillanatra kezünkből mindent, s az új év küszöbénél emeljük lelkünket Istenhez, az örökkévalóhoz, adjunk hálákat neki, hogy az új évbe által hozott, s kérjük áldását, kegyelmét az új esztendőre is. Imádkozzunk boldog új esztendőért.

Boldog új évet!

Azután állapodjunk mex exy kis ideig érnél a tárgy nál, beszélgessünk egy keveset az új évről, ha lehet valami tanulságosat.

Érdekel talán némelyeket, ha szólunk valamint az év kezdetéről, tartamáról s az új év ünnepléséről.

A mi az új év kezdetét illeti, hogy miért kezdődik az év Január 1-én, aztbajos volna megmondani. Az évnek ez a kezdőpontja nem alapszik semmiféle természeti tünemé nyen.vagy változáson. A téli napfordulattal sem esik oss ze. mert azután a 11-dik napra esik.Nem is minden nép kezdi az évet egy időben. A zsidók p. o. tudjuk, hogy nem akkor kezdik az évet, mikor mi kezdjük. A zsidóknál két kezdete is volt egy évnek. A polgári év őszszel, szeptember dereka táján, az egyházi év pedig márczius hó közepe felé kezdődött.A törökök és arabok julius 16- án kezdik az évet.A görög egyház is 12 nappal később kezdi az évet mint mi, az ó naptári év szerint.

Nemcsak hogy nem egy napon kezdik a különböző népek az új évet. hanem nem is egyezik évszámítások sem. A zsidók p. o. a világteremtéstől számítják az időt, a mi szerintük, 3761. évre esik Kr. e.

A rómaiak Róma város építésétől kezdték évszámításokat 3761 évvel Kr. e.

A törökök és arabok pedig Mohamednek Mekkából Medinába való futásától kezdik évszámításokat, a mi Kr. u. 622-ben júl. 16-án történt.

Az év tartama sem minden népnél egyforma. A rómaiaknál eleinte csak 304 napból állott az év, s tiz hóra volt osztva. Időnként pótogatták. hogy a nap évvel egyeztessék. A zsidók hold évet számítanak. 354 nappal egy évben, (egy hó 29 és fél nap) ezt ezután a napévvel, (mely 365 nap 6 óra. 9 első és 10. 75 másod- percz, ennyi idő alatt kerüli meg a föld a napot egyszer) úgy hozzák össze, hogy a 12 közül az utolsó elé koronként még egy 13-dik hónapot szúrnak be. — Az egyiptomiak már a legrégibb időben napévet számítottak, 365 és 14 nappal egy évben. Ez a számítás csaknem egészen megfelel a mi számításunknak.

A mi évbeosztásunk Julius Augusztus római császár korára. Kr. e. 44-re megy vissza, a mikor ez a czászár osztotta be az évet hónapokra, úgy ahogy ma is van, a hónapok régi elnevezését megtartva, csak quinktilisz hónapot nevezte el a maga nevéről juliusz- nak és seksztilisz hónapot a maga császári cziméről augusztusnak.

Ezen a juliuszi éven javított még XIII. Gergely római pápa 1582-ben. Ezt a Gergely féle javított évbeosztást elfogadta az egész müveit világ. A görög egy ház azonban mint fentebb mondottuk a juliusz-féle ó naptári év mellett maradt.

Az új év kezdetét régi idők óta megszokták íinne-