Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1917 (18. évfolyam, 14-52. szám)

1917-12-01 / 48. szám

PUBLICATION OFFICE: 1001 MANUFACTURERS’ BLDG. PITTSBURGH, PA. Editors residence address: REV. ALEX. HARSÁNYI, 1008—10th Ave. HOMESTEAD, PA. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. PUBLISHED EVERY SATURDAY. ENTERED AS SECOND AT THE POST CLASS MAIL MATTER: APRIL 16, 1917. OFFICE AT PITTSBURGH, PA. XVIII. ÉVFOLYAM, 48 SZÁM. 1917 Dec. 1. VOLUME XVIII. As 48. A reformációi ünnep utóhangjai. Irta és a Scrantoni magy. prezsb. ref. templomban el­mondotta: Id. HAMBORSZKY GYULA, scran toni ev. ref. lelkész. Világszerte ünnepelt ez év Oct. havának 31-én az Evangélium alapján álló prot. keresztyénség! — Az ál­dott, a dicsősséges hitujjitásnak, a keresztyén vallás megtisztításának négyszázados emlék ünnepét ünnepel­te Isten iránti hálás szent érzésekkel. — Városokban és falvakban, a legnagyobb és a legigéntelenebb gyüleke­zetek templomaiban felhangzott Isten házában a győ- zedelmi ének, és a hálaadó szent imádság, és az ünnep jelentőségét megmagyarázó, Isten gondviselő kegyel­mét dicsőítő szent beszéd. Ünnepelt a kersztyén világ és ünnepeltünk mi is kedves Testvéreim, — mert az a nagy nap minden idő­ben emlékezteti az Ur J. követőit arra, hogy a megvi- lágositó Szent Lélek másodszor is kitöltetett a világra, és az az isteni Lélek meggyőzte a világot arról, hogy nincsen senki másban idvesség, nem is adatott más név, mely által lehetne megtartatnunk, mint egyedül csak az Ur J. K. — Ünnepeltünk, mert érezzük szive­inkben állandóan azon nagy áldásokat, melyek az Evan­gélium által lettenek a mieink, és a mely áldások a test­nek és betűnek rabságából a léleknek szabadságába emelnek bennünket. Igen, mert az emberiség a reformáczio előtti kor­szakban a szolgaságnak lelkét hordozta , — azontúl pedig megismervén az igazságot, — ez szabadokká tette a lelkeket.. Ezért ünnepelünk mi ev. prot. kei'esztyének min­den év Oct. havának 31-én, de ünnepeltünk külö­nös lelkesedéssel ez évben, midőn a reformáczionak négyszázados emlékünnepét értük meg Isten meghálál- hatlan kegyelmességből. De valyon, áz itt hirdetett és hallott igazságok, be­vésődtek-e igazán és mélyen lelkeinkbe? Bevésődtek-e úgy, hogy ezeknek visszhangja az ünneplés után is meg­maradnak lelkeinkben? Vájjon a nap elmúltával leál- doztával, a lélek heve, buzgósága nem. aludt-e ki — a jövő év ugyanazon napjáig? — Kérdezzük csakmeg magunkat, hogy midőn az ige hallgatása közben a lel­kesedés lángját éreztük lobogni: érlelődtek-é bennünk szent, elhatározások? S haigen: — most napok múl­tával, úgy érzünk és gondokozunk é még mindig, mint akkor? Sőt, — akarunk-é valamit csekedni is, hogyaz elhintett és befogadott magvak életre kelvén, gyü­mölcsöt teremjenek? Ha ezt nem akarjuk, ugyhiába ünnepeltünk. Úgy olyanok leszünk, mint az a romlott vizű tó, melynek vize semmire sem jó s a melynek csak felszínét hozza mozgásba a beledobott kő, hogy aztán az csendesen alá- siilyedjen az iszapba. Ugyan mit gondoltok Testvéreim ? Mikor a földmi. ves elveti a magot a földbe, azét teszi, hogy az ott ma­radjon; :s nem azért, hogy kellő gondozás mellett, a jó Istensegitségével, áldásával, gyümölcsöt teremjen néki, családjának s az éhezőknek? Mit gondoltok, hogy az ev. nak a reformáczió munkájában újra nyilatkozott áldásait, elég-e csak magunknak élvezni? Nemde ta­lán a hála fejében cselekedned is kell valamit? Nem­gondolod, — hogy minta nagy apostol, te is köteles vagy a munkára? Igen köteles vagy. És pedig arra a munkára, mely et az Evangélium s az élet elődbe ir. Az egyik tükör, mely kiméletlemül mutatja a lélek ábrázatát, a maga hibáival, gyarlóságaival, vagy épen bűneivel, a másik,, t. i. az élet, üres könyv, melynek csak fejezetei, lapjai vannak, a miket magadnak kell kitölteni, tele imi, az élet — és pedig az Evangelium szerinti élet — cseleke­deteivel. Mert egykor, ekönyv alapján lészen ítéleted: jutalom vagy büntetés. Azt szokták mondani-és helyesen mondják, hogy legnehezebb az embernek magát legyőzni. Kezd meg azért — semmit sem halogatva — ezt a nehéz munkát. Tarts vizsgálatot magad felett, s ha úgy találod hogy a testnek és a vérnek hatalma még mindég erő­sebb benned, mint a léleké; ha úgy találod, hogy még sok benned a fogyatkozás — mint az ev. umi ifjúban, a világhoz s annak múló örömeihez még mindig jobban ragaszkodói, mint a lélek kincseihez ha nem vagy igaz, Evangelum szerint reformált keresztyén: akkor igyekezzél minden erődből azzá lenni. Álljunk meg rendületlenül a J. ban való hitben,

Next

/
Thumbnails
Contents