Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1917 (18. évfolyam, 14-52. szám)

1917-09-01 / 35. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 2 A HOMESTEADI ÉS VID. MAGYAR REFORMÁTUSOK SZÉP TEMPLOMA ÉS PAROCHIÁJA. A magyar református templomok Amerikában büszkeségei és kincsei az egész amerikai magyarságnak. Nincsen egyetlen olyan magyar templomunk sem, mely csupán egyetlen pléz magyarságának áldozatkészségé­ből épült volna fel és tartatna fenn. Minden templomunk épületének falához a téglákat messzimen hordták össze azok, kiknek szivében ég a buzgoság1 szent tüze Elmondhatjuk ezt arról a gyönyörű, szépségéről messze földön hires homesteadi templomról is, melynek képe lapunknak ezen első oldalát ékesíti. 13 évvel ezelőtt épült fel és 13 év óta hinti ezen templom a mennyei javak áldó kincseit a nyugat Pennsylvániába megtelepedett magyar testvérek szivébe. — Drága kincsünk ez minékünk és egyszersmind büszkesége az egész amerikai magyarságnak- — 13 évvel ezelőtt még nem volt hely városunkban, hol az evangéliumi ref. anyaszentegyház hívei összegyülekezhettek volna és magyar nyelven dicsőíthették volna az Egek Urát. — Hosszú, fárasztó utat kellett megtenniük, ha magyar templomban akartak buzgolkodni. — Sőt sokszor hiába is tették meg ezt az utat, mert a templom ajtajait zárva találták maguk előtt. — 13 év óta azonban a homes­teadi templomban minden áldott vasárnapon hirdette- tik az élő Istennek szent beszéde. A mi templomunkba felépíttetésének ideje óta soha megnem szakadt az Urnák szent szolgálata. Egyházunknak jelmondata: — “Jöjjetek el és imádjuk az Urat”! — Jöjjünk is el mindenkor e templomba és imádjuk a mi Urunkat, Istenünket tiszta szívvel. Az isteni gondviselésről. Lélekemelő, vigasztalással telj es tudomány! Isten nem csak teremtette a világot, hanem mint hű anya gyermekeinek, gondjt is viseli teremtményeinek. Ha e világon áttekintünk, azt hiszsziik bőséges bi­zonyságait látjuk Isten léteiének s bizonyára nem so­kat tartunk arról az emberről, gondolkodásáról, a ki a vi lágból Isten nevét kiolvasni nem tudja; a ki Isten léteiében kételkedni, vagy épen léteiét tagadni képes lenne, mert mi oly világosan és olvashatólag felírva ta­láljuk nevét a természetben. De nem kevésbé világosan láthátó Isten keze a gondviselés munkájában, mint a természetben. Életünk közönséges folyása szintúgy magán viseli Isten kezének bélyegét, mint teremtésünk. A teremtés, kegyelem és gondviselés mind három or­szágában Istent kell elismernünk királynak. De úgy tetszik nekem, hogy ebben az utóbbiban, a gondviselés országában feledkezünk meg róla legkönnyebben. A teremtésből kiolvassuk Istent; de a gondviselés útai nagyon homályosak és szövevényesek s úgy tetszik, épen ez a természeti szív hitetlenségének legerősebb vára; legerősebb a kételkedés abban, hogy Isten intézi, igazgatja sorsunkat. Miben áll az isteni gondviselés? Áll a megtartás­ban, a teremtett dolgok léteiének és tulajdonságainak megtartásában. Némely vallásbölcselők, azt állították, hogy Isten a világot megteremtette, asután magára hagyta s nem gondol vele többé. Ez olyan volna, mint midőn a szív­telen anya életet ád gyermekének, azután elveti és nem gondol vele többé. Ez ellenkezik a Biblia tanításával s vallástalanságra vezet. Nem, Isten nem vette le gond­ját a teremtett világról, a mint megteremtette, ö tart­ja fen a teremtett dolgokat s azoknak tulajdonságait. A teremtmények mind függő lények, teljesen Isten a- karatától függenek. A mint nem teremthették, ép úgy meg- sem tarthatják magokat. Nem érezzük-e mi is, hogy függő lények vagyunk? Ilyen értelemben tanít a Szentírás is. “ő benne élünk, mozgunk, vagyunk” olvassuk a Csel. könyvében. “Mindenek ő általa vannak,” olvassuk a Kolossebeliek- hez Írott levélben: “Mindeneket táplál amaz ő hatal­mas beszédével,” olvassuk a Zsidókhoz írott levélben. A teremtmény Isten akaratjától függ mind s addig létezik, a mig ő akarja; s ha ez az akarat megszűnik, a létezés is megszűnik. De áll az Isteni gondviselés a teremtett dolgoknak nemcsak megtartásában, hanem igazgatásában is. Isten igazgatja azokat, hogy czéljók­nak, rendeltetésöknek megfeleljenek. Micsoda bizonyságai vannak annak, hogy a terem­tett dolgokat Isten igazgatja? Bizonyságai Isten tökéletességei. Hatalma vég- hetetlen, tehát képes igazgatni mindeneket. Ép úgy véghetetlen bölcsesége, tehát lehetetlen, hogy czélja ne volna a világgal s hogy ne tudná a legjobb eszközöket megtalálni, hogy czélját elérje. Véghetetlen az ő jó­sága is, tehát nem hagyhatja teremtményeit a vak sors játékának, mint egy hűtlen anya kis gyermekét; nem foszthatja meg a vallásos lényt a legnagyobb bol­dogságtól, mely az ő vele való társalgás, az ő akaratá­nak tudakozása s ahhoz való alkalmazkodás. Igazsága pedig azt kívánja, hogy a jót pártolja, jutalmazza, a gonoszt büntesse. Bizonysága Isten mindenekre kiterjedő kormány­zatának az emberi természet alkotása, mely szerint az ember egyfelől függő lénynek, másfelől erkölcsileg sza­bad és felelősséggel tartozik a ki Istennek kormány­zása alatt áll, a ki rendeli minden dolgait bölcsesége és jósága szerint, javát, boldogságát czélozva az em­bernek mindenekben. Bizonysága Isten igazgatásának, hogy a természet­ben isteni értelem működése mutatkozik. Az égi testek pontos mozgása az űrben, azok összefüggése a fö'di lények életével; a föld, ennek alkotása, egy roppant tár­házként való berendezése a földi lények eltartására, ki­vált a szénlerakás, a megmérhetetlen mennyiségű tü­zelő anyag felhalmozása a föld kebelében. Továbbá a fák és füvek különböző nemeinek állandósága, mely szerint azok, egyik a másikká el nem változnak, leve­leik, gyümölcseik megtartják a magok eredeti alakját és természetét, (folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents