Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-04-22 / 17. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 17. sz. ÁPRILIS 22. A SZIVEK ME6SZAGGATASA. Vol. XVII. April 22, 1916. No. 17. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytonl ref. lelkész Szerkesztőség és kiadőhlvatal: 454 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és »gyleti tudósítás, felszólalás és hir­detés e cimre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK Telephone: Harlem 1893 Előfizetési Arak: Amerikában egész évre............$100 Magyarországra egész évre...$3.00 HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church Ü. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANYI Suhscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 A drótnélküli táviró csodálatos hírei. Azt mondják az emberek közül sokan, hogy csodák ma már nin­csenek. Talán igazuk van. Azon­ban még sem úgy áll a dolog. ■— Csoda lehet előttem az, a mi a másik ember előtt teljesen meg­érthető és természetes. Gondoljunk csak a huszadik század nagyszerű találmányaira. Ki hitte volna, hogy ily bámulatos előrehaladást tesz az emberiség a tudomány vívmányai által. Itt van előttünk a drótnélküli táviró, a melynek segítségével az óceán tenger habjai felett üzene­tet küldhetünk szeretteinknek. Ma már senki sem kételkedik abban, hogy ez, a mi őseink előtt csodának tűnne fel, tényleg lehet­séges. Miért kételkedik hát csak egy pillanatra is az ember a felől, hogjr az imádkozás által a láthatatlan Istennel is érintkezhetünk és min­den felszálló sóhajunkra, énekünk­re, buzgó könyörgéseinkre felele­tet is kaphatunk?. .. Nem-e azt mondotta az Élő Is­tennek egyszülött Fia, Jézus is: ‘ ‘ Kérjetek és megadatik néktek! ’ ’ * ** Nagy és kiváló tudós lehetett Newton, a ki a gravitáció törvé­nye és más tudományos felfedezé­sek által nevét örök időkre hal­hatatlanná tette. S a mi csodála­tos, vagy talán természetes, egy alkalommal igy irt magáról: — “A távcső segélyével millió és millió mértföldnyi távolságot be­láthatok, megfigyelhetem a ra­gyogó napot, a mozgó planétákat és a világ mindenség határtalan nagyságát és mégis, ha csendes szobámba félrevonulok, leborulok és imádkozom: sokkal közelebb jutok az Istenhez és többet látok az egekből, mint a távcsövek vagy bármely más földi eszközök segé­lyével.” — Oh, mily nagyszerű kijelentés egy igazán tudós, nagy tekintélyű ember ajkáról. A hit által csak­ugyan töbhett látunk Istennek csodálatos munkáiból mint a táv­csőnek lencséin keresztül. Gyar­ló ember, ki kételkedni mersz, vésd mélyen elmédbe a nagy gon­dolkozónak szavait! * * * A drótnélküli táviró hírei, a mint szétrepülnek, ugyszólva sem­mi zajt nem csinálnak. A kibo­csátó és felfogó készüléknél ott áll csendben az ember, az ifjú, vagy néha a gyermek és sokszor a leg­fontosabb hírek szállanak át az egyik világrészből a másikba. Az imádkozásunknál is igy van. Egyik felől áll az imádkozó em­ber, talán ép az üzletben, vagy a gyár falai között, vagy a bányá­ban. S bármely időben imádko­zik Istenhez, mindig meghallgat- tatásra talál. Sokszor bizony ko­moly, aggodalmas pillanatokban kapja meg az Urnák vigasztaló, bátorító válaszát, s a mi csodála­tos, mind ez csendben, zaj nélkül történik. — * * * Azt mondják, hogy a napnak óriási az ereje. Azért a nap a csillagtestek egy részénél a köz­ponti erőt képviseli. Naponta kö- rülbelől 8—9 millió lóerővel szór­ja szét sugarait és minden perc alatt 2 és fél billió tonna vizet szárit fel a földünk szinéről. Szó­val a nap csodálatos erejét min­denütt látjuk és érezzük és ezért neveztük el központi erőnek, a melynek sugarai fentartják föl­dünket a nap körüli forgásában. De mennyivel nagyobb és ha­talmasabb az ereje az igazság nap­jának, az Ur Jézus Krisztusnak; mennyivel magasabbra emeli fel az embernek lelkét és gondolko­zását e múló földi világból: azt csak a hivő, vallásos lelkű ember tudja és érezi. Ha a csermelyből patak, a pa­takból folyó, a folyók vizéből ten­ger válik, a. melynek páráját a nap szívja fel, miért ne hinnénk, hogy a midőn a gyermekből ifjú, az ifjúból férfi, a férfiből agg lesz, annak meg a lelkét az Isten emeli fel magához?! A háború szenvedései, megpró­báltatásai, nyomorúságai által te­remtett sötét képek, szomorú ár­nyak tömegébe ujult erővel rajzo­lódik bele a nagypénteki kereszt. A szenvedések nagyhete ez, és kell, hogy a földi szenvedések és nyomorúságok felhőjén keresztül is megláthassuk azoknak a mély­séges szenvedéseknek titokzatos tüzet, a melynek fényénél Isten az embert megkereste s az ember leborulhatott újra az Ur trónja előtt. A szenvedések misztériuma az­óta sem hagyta nyugton az embe­ri elmét. De a mit a szellem meg­fejteni még sem tudott, annak mély értékét megértette az em­beri lélek a biinbánat legbensőbb s leghatalmasabb perceiben min­den időben. “Térjetek meg hozzám teljesen szivetek szerint, böjtöléssel is, sí­rással is, kesergéssel is.” Csak az igaz bünbánat megtisz­hér ruháját felöltem. Szenvedni kell, hogy felemeltessünk, sír­nunk, hogy megvigasztaltassunk, önmagunkat megsemmisítenünk, hogy uj életet kezdhessünk. A szi­veinket kell megszaggatnunk, — hogy az Ur nagy kegyelmét és ha- hatlmát, erejét megismerhessük. A háború szenvedései is csak ak­kor válnak tisztitó tüzzé a szá­munkra, ha az Istenhez való visz- sza térést, az uj élet után való ko­moly vágyakozást ébresztették a lelkűnkben. Ha valósággal, iga­zán egyénenként akarjuk restau­rálni magunkat és a magunk nem­zetét, a világot is; — ezt a megúj­hodást elsősorban magunkon hajt­suk végre. A szív megszaggatása két dolgot jelent tehát. Jelenti először az egyéni, nemzeti, vagy társadalmi élet bűnös, téves, ve­szedelmes voltának bűnbánó, ve­zeklő öntudatos beismerését és másodszor az uj élet után való őszinte törekvést. Éneikül a szen­vedéseknek nincs megtisztító ha­tása az életünkben. Értékelni se tudjuk őket s türelemmel sem vi­seljük soha. Szóval meg nem bír­juk, nem győzhetjük, nyomasztó súlyúk alól nem szabadulhatunk. A vallásos élet e szomorú apá­lya mellett, a melyben minden lát­szólagos újjáéledés mellett még ma is élünk, a szivek megszagga­tása mind ritkább jelenség. Azonban az Ur szenvedéseire és dicsöülésére való emlékezés e ko­moly hetében, a mikor Krisztus szenvedéseinek örökkévaló tükré­ben vizsgáljuk az emberiség mil­lióinak szenvedéseit is, százszoros erővel kell a szivek inegszaggatá- sát prédikálnunk. Mert minden­kor készen kell ugyan lennünk ar­ra, hogy a keresztyénség elveit e világban diadalra juttassuk, de százszor inkább ilyenkor, a mikor a világtörténelem maga is fordu­ló ponthoz ér, sok tekintetben ta­bula rasa-t csinál a nemzetek éle­tében s még könnyebben megte­és még nagyobb elővel vigyük be­le a vére vesztett, megkínzott, uj, biztos és erőteljes ideálokat kere­ső emberiség leikébe a Krisztus lelkét és hatalmát.--------o-------­A VAKOK KÖNYVTÁRA. Svájcban a vakok számára több mint kétezer kötetből való könyv­tár áll rendelkezésre francia nyel­ven. Ezeket ingyen küldik szét. Van egy 50 centimes-ért kapható könyvkatalógus. Az intézményt teljesen önkéntes adományokból tartják fenn és gyarapítják. — A jövőben nálunk is bizonyára na­gyobb gondot forditnanak a va­kok szellemi nevelésére. AZ ESTVE. De lesz egy nap, a melyet az Ur tud, se nappal, se éjszaka, és vilá­gosság lesz az estvének idején. Zakariás 14:7. US titó fürdője után lehet a lélek te­remti annak lehetőségét, hogy uj

Next

/
Thumbnails
Contents