Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-04-22 / 17. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 17. sz. ÁPRILIS 22. A SZIVEK ME6SZAGGATASA. Vol. XVII. April 22, 1916. No. 17. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytonl ref. lelkész Szerkesztőség és kiadőhlvatal: 454 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és »gyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK Telephone: Harlem 1893 Előfizetési Arak: Amerikában egész évre............$100 Magyarországra egész évre...$3.00 HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church Ü. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANYI Suhscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 A drótnélküli táviró csodálatos hírei. Azt mondják az emberek közül sokan, hogy csodák ma már nincsenek. Talán igazuk van. Azonban még sem úgy áll a dolog. ■— Csoda lehet előttem az, a mi a másik ember előtt teljesen megérthető és természetes. Gondoljunk csak a huszadik század nagyszerű találmányaira. Ki hitte volna, hogy ily bámulatos előrehaladást tesz az emberiség a tudomány vívmányai által. Itt van előttünk a drótnélküli táviró, a melynek segítségével az óceán tenger habjai felett üzenetet küldhetünk szeretteinknek. Ma már senki sem kételkedik abban, hogy ez, a mi őseink előtt csodának tűnne fel, tényleg lehetséges. Miért kételkedik hát csak egy pillanatra is az ember a felől, hogjr az imádkozás által a láthatatlan Istennel is érintkezhetünk és minden felszálló sóhajunkra, énekünkre, buzgó könyörgéseinkre feleletet is kaphatunk?. .. Nem-e azt mondotta az Élő Istennek egyszülött Fia, Jézus is: ‘ ‘ Kérjetek és megadatik néktek! ’ ’ * ** Nagy és kiváló tudós lehetett Newton, a ki a gravitáció törvénye és más tudományos felfedezések által nevét örök időkre halhatatlanná tette. S a mi csodálatos, vagy talán természetes, egy alkalommal igy irt magáról: — “A távcső segélyével millió és millió mértföldnyi távolságot beláthatok, megfigyelhetem a ragyogó napot, a mozgó planétákat és a világ mindenség határtalan nagyságát és mégis, ha csendes szobámba félrevonulok, leborulok és imádkozom: sokkal közelebb jutok az Istenhez és többet látok az egekből, mint a távcsövek vagy bármely más földi eszközök segélyével.” — Oh, mily nagyszerű kijelentés egy igazán tudós, nagy tekintélyű ember ajkáról. A hit által csakugyan töbhett látunk Istennek csodálatos munkáiból mint a távcsőnek lencséin keresztül. Gyarló ember, ki kételkedni mersz, vésd mélyen elmédbe a nagy gondolkozónak szavait! * * * A drótnélküli táviró hírei, a mint szétrepülnek, ugyszólva semmi zajt nem csinálnak. A kibocsátó és felfogó készüléknél ott áll csendben az ember, az ifjú, vagy néha a gyermek és sokszor a legfontosabb hírek szállanak át az egyik világrészből a másikba. Az imádkozásunknál is igy van. Egyik felől áll az imádkozó ember, talán ép az üzletben, vagy a gyár falai között, vagy a bányában. S bármely időben imádkozik Istenhez, mindig meghallgat- tatásra talál. Sokszor bizony komoly, aggodalmas pillanatokban kapja meg az Urnák vigasztaló, bátorító válaszát, s a mi csodálatos, mind ez csendben, zaj nélkül történik. — * * * Azt mondják, hogy a napnak óriási az ereje. Azért a nap a csillagtestek egy részénél a központi erőt képviseli. Naponta kö- rülbelől 8—9 millió lóerővel szórja szét sugarait és minden perc alatt 2 és fél billió tonna vizet szárit fel a földünk szinéről. Szóval a nap csodálatos erejét mindenütt látjuk és érezzük és ezért neveztük el központi erőnek, a melynek sugarai fentartják földünket a nap körüli forgásában. De mennyivel nagyobb és hatalmasabb az ereje az igazság napjának, az Ur Jézus Krisztusnak; mennyivel magasabbra emeli fel az embernek lelkét és gondolkozását e múló földi világból: azt csak a hivő, vallásos lelkű ember tudja és érezi. Ha a csermelyből patak, a patakból folyó, a folyók vizéből tenger válik, a. melynek páráját a nap szívja fel, miért ne hinnénk, hogy a midőn a gyermekből ifjú, az ifjúból férfi, a férfiből agg lesz, annak meg a lelkét az Isten emeli fel magához?! A háború szenvedései, megpróbáltatásai, nyomorúságai által teremtett sötét képek, szomorú árnyak tömegébe ujult erővel rajzolódik bele a nagypénteki kereszt. A szenvedések nagyhete ez, és kell, hogy a földi szenvedések és nyomorúságok felhőjén keresztül is megláthassuk azoknak a mélységes szenvedéseknek titokzatos tüzet, a melynek fényénél Isten az embert megkereste s az ember leborulhatott újra az Ur trónja előtt. A szenvedések misztériuma azóta sem hagyta nyugton az emberi elmét. De a mit a szellem megfejteni még sem tudott, annak mély értékét megértette az emberi lélek a biinbánat legbensőbb s leghatalmasabb perceiben minden időben. “Térjetek meg hozzám teljesen szivetek szerint, böjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is.” Csak az igaz bünbánat megtiszhér ruháját felöltem. Szenvedni kell, hogy felemeltessünk, sírnunk, hogy megvigasztaltassunk, önmagunkat megsemmisítenünk, hogy uj életet kezdhessünk. A sziveinket kell megszaggatnunk, — hogy az Ur nagy kegyelmét és ha- hatlmát, erejét megismerhessük. A háború szenvedései is csak akkor válnak tisztitó tüzzé a számunkra, ha az Istenhez való visz- sza térést, az uj élet után való komoly vágyakozást ébresztették a lelkűnkben. Ha valósággal, igazán egyénenként akarjuk restaurálni magunkat és a magunk nemzetét, a világot is; — ezt a megújhodást elsősorban magunkon hajtsuk végre. A szív megszaggatása két dolgot jelent tehát. Jelenti először az egyéni, nemzeti, vagy társadalmi élet bűnös, téves, veszedelmes voltának bűnbánó, vezeklő öntudatos beismerését és másodszor az uj élet után való őszinte törekvést. Éneikül a szenvedéseknek nincs megtisztító hatása az életünkben. Értékelni se tudjuk őket s türelemmel sem viseljük soha. Szóval meg nem bírjuk, nem győzhetjük, nyomasztó súlyúk alól nem szabadulhatunk. A vallásos élet e szomorú apálya mellett, a melyben minden látszólagos újjáéledés mellett még ma is élünk, a szivek megszaggatása mind ritkább jelenség. Azonban az Ur szenvedéseire és dicsöülésére való emlékezés e komoly hetében, a mikor Krisztus szenvedéseinek örökkévaló tükrében vizsgáljuk az emberiség millióinak szenvedéseit is, százszoros erővel kell a szivek inegszaggatá- sát prédikálnunk. Mert mindenkor készen kell ugyan lennünk arra, hogy a keresztyénség elveit e világban diadalra juttassuk, de százszor inkább ilyenkor, a mikor a világtörténelem maga is forduló ponthoz ér, sok tekintetben tabula rasa-t csinál a nemzetek életében s még könnyebben megteés még nagyobb elővel vigyük bele a vére vesztett, megkínzott, uj, biztos és erőteljes ideálokat kereső emberiség leikébe a Krisztus lelkét és hatalmát.--------o-------A VAKOK KÖNYVTÁRA. Svájcban a vakok számára több mint kétezer kötetből való könyvtár áll rendelkezésre francia nyelven. Ezeket ingyen küldik szét. Van egy 50 centimes-ért kapható könyvkatalógus. Az intézményt teljesen önkéntes adományokból tartják fenn és gyarapítják. — A jövőben nálunk is bizonyára nagyobb gondot forditnanak a vakok szellemi nevelésére. AZ ESTVE. De lesz egy nap, a melyet az Ur tud, se nappal, se éjszaka, és világosság lesz az estvének idején. Zakariás 14:7. US titó fürdője után lehet a lélek teremti annak lehetőségét, hogy uj
