Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-12-23 / 52. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 52. sz. DECEMBER 23. Vol. XVII. Dec. 23. 1916, No. 52. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 4 Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNY 1 LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész Fömunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkée* Szerkesztőség és kiadóhivatal: 454 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hir­detés e címre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116 th St., NEW YORK Telephone Morningside 4662. Előfizetési árak: Amerikában egész évre..............fl.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNG ARI AN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. 8. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNY I Subscription rates One Year $1., Half vear 50c — Foreign Countries One Year ?3, Half Year $1-60 A református ifjak lelkinevelése. Kétszázötven ifjú gyermeket — leányokat s fiukat, — láttam egy csoportban a vasárnapi iskolában egyik református templomban. Hallottam őket hitükről vallást tenni; — együttes éneklésben di­csérni és kérni a Szentlélek Is­tent, hogy jó véghez vigye mun­kálkodásukat, hogy áldja és szen­telje meg eszüket, szivüket... Láttam a csoport közepén az Ur szolgáját... Fekete palást diszi- tette az Ur szolgájának vállait... Hallottam és hallgattam beszédét! Nem ebből a világból való érzések dobogtatták meg az én szivemet is, — mikor Pál hitéről, Péter re­ményéről, János szeretetéről be­szélve, — e bárom égi tűz szivük­be való fogadását, ápolgatását, — állandó lobogásban tartását köti a lelkűkre. .. Ezt adja nekik ajándék gyanánt s mindennél többet érő utravaló ez!... Hallottam áldást osztogató s kérő szavait... s önkéntelenül ott járt a lelkem a megszentelt földön, — szinte elém állott a kis gyermekek legjobb barátja, az őket is megáldó Názáreti Mester s az áldó imádság, az ifjú szivek­ből buzgó ének, könny a szülők s gyermekek szemében: — egy da­rab előlegezett paradicsom vala! Én legalább annak láttam, an­nak gyönyörűségét éreztem! — S mig a belső embe rigaz örömével gyönyörködtem. — egyházunk ki­feslésben lévő — virágaiban, óhaj­tás kelt a lelkem mélyén: — óh, bárcsak mindig ilyen ártatlanok ilyen tiszták maradhatnátok gyer­mekek !... s csak erősebbé vallott régóta vallott meggyőződésem: — a mi ifjainkat, nagykorúak mód­jára, teljesen szabadjára, ki az életbe bocsájtanunk nem lehet, — nem szabad!... Lelkész, az ifjak között; — gyönyörűséges papi kö­telesség ! A mi óliazai vallás-nevelési rendszerünk szerint, 12 éves koi'- ban, elég érettnek tartjuk a gyer­mekeket arra, hogy az élet harcá­ban a maguk lábán álljanak meg. A gyermekek elhagyják az elemi iskolát — a public schoolt. Aki­ket többre hiv el az élet, — akik magasabb, ipari, kereskedelmi és gazdasági, vagy némely esetben tudományosnak mondott pályára készülnek, azok számára az őket váró és hivő újabb, magasabb is­kola, — nevelő-mesterek ajkaival vént ismereteket. Szivük, lelkűk példaadásával —- megadja a ki­tudásuk magasabb értelemben vett kiműveléséről gondoskodva van. De legtöbbnyire a gyermekek legynagyobb százaléka végzett — az elemű iskolával!... Hívja, vár­ja őket a műhely, a munka!... S aki mellett gondos szülő áll őrt- álló gyanánt, — az a maga család­jában, a munka mezején való ne­mes karcolásában is, meg a pihe­nés óráiból,is el-le lopogatva, to­vább épít, nevel, pélaadásával/ jóra vezérel; féltve őrködik, hogy gyermekei lelkének harmatos tisz­taságát. az ártatlan szivek üde virágait, meg ne csipje a korai dér... Boldog szülők, — boldog gyer­mekek!... De vajmi ritkák!... A legtöbb szülő vállát nehéz te­herként nyomja a megélhetés gondja... Egész nap fárad a test hull a veríték. S ha pihenésre hiv egy-egy óra, vagy talán csak röp­ke perc, — a test követel!... S gondot viselni azokról, kiket Isten reájuk hízott, nincs idő! Mások könnyelműen az életre, arra a körre bízzák a nevelést, a hová a gyermeket helyezik. — Az élet a legjobb tanító mes­ter! — hiszik és vallják ezek!... Hány szülő meg csak hivatik csufoltatik — szülőnek!. .. Apák anyák élnek s gyermekeik mégis igazán egészen árvák!... Az iskolából kikerült gyermek­nek még vezetés, tovább nevelés kell!... Az iskolai, a konfirmációi neve­lés. hogy hasonlattal éljek, nem teszi “arannvá” a gyermek szivét eszét, csak “bearanyozza”! — Ami aranyozva van, az még nem arany! Zúzmarával megártott téli ág ugy-e, csillog, ragyog, mint egy bokrétafa, olyan gyönyörű. De nem igaz virág!... Jő a napsugár ... elolvad, oda lesz dísze, hirte­len. .. A gyermeki lélek tiszta virágait hányszor forrázza le az élet nap­ja!? Az ártatlan, bűn nélkül való a rosszat kezdetben el sem hivő gyermek, — akár kunyhók, akár paloták lakója, — konfirmációi ünneplő ruhájában igazán bájos S bizony nem rajtuk múlik, hogy csak zúzmara volt — nem valódi virág, ami őket ékessé tette! Isten szépséges világában min­den nő, minden növekedik! A lé­lek, a szív világában is kell hát lenni növekedésnek! S aki a kertészkedésebn csak kissé járatos is — tudja, látja bogy a felfutó növény, a gyenge szőllőinda — bárminő karót szúr nak le melléje, abba kapaszkodik. Átöleli, mintha karja volna; — együtt tűrnek, együtt szenvednek forró napsütésben, pusztító vihar­ban! Mindennek, minek sorsa a fejlődés, a növekedés — vezetés kell! S a vezető formál, — amint akarja. Az iskolából kikerült gyerme­ket, — ha várja is a munka —■, sok szülő szerint, gyenge lévén a munkára még, — hagyni kell, pi­henni, erősödni! Dologtalanság. csupa játék ez időbeli élete... Feledik a szülők azt a régi igaz­ságot: — Tétlenség a bűn anyja! Igaz, gyermekeknek terhes a ne­héz munka... de a neki való is az?. . . Meg van minden kornak a neki való, a hozzá illő munkája és játéka is. A munka nemesiti. önállóságra szoktatja, az élet iga­zi javait igazán megbecsülni tanít­ja a gyermeket is! Kell játék, a vidám szórakozás a felnőtteknek is, a gyermekeknek is egyaránt. De az ifjúnak ne csak játék le­gyen az élete! Faluk, városok játéktere vidám játékra hívogassa alkalmas időben s mértékkel a gyermeket.. . Oázi­sok nélkül mi volna a sivatag? De nem szabad feledni, hogy: — Az utca a legrosszabb mostoha! — Igaza van Hugó Viktornak: — 1 ‘ Az ember minden bűne a csavar­gással kezdődik!” Meg hogy: — “A társadalom üdve a nevelésből ered!” Neveljetek embereket, — de em­bereket. A túlsók szabad idő, a tétlen élet a gyermekekre nézve igazi kisértő... úgy állítja ezt a nagy bölcs. De hát nincsen-e iga­za? A tétlenség kisértő — úton­álló! A kisértőnek meg csak in­teni kell s ha egyszer nálunk lelt lakást, ha bejött, addig marad, a mig ő akarja... A gyenge gyermek a kisértövel sikerrel harcolni képtelen! A bűn­re való hajlandóságból úgy is bűn terem, de vigyázzunk, hogy a szen­vedély nevet ne nyerjen. A szendevély eleinte vékony mint a pókháló, de megnő s ké­sőbb erős, mint a hajókötél! S ha a bűn édesen hívogat, nem fele­di-e el könnyen az édes szülőt is a gyermek? — már tudniillik azt aki az életbe csak kidobta őt s ve­le többé nem gondol. Állami törvények a 16 éven alu­li gyermeket kitiltják a korcsmá­ból. . papiroson ! Mert apákat lá­tunk, kik kézenfogva vezetik fiai­kat az idegrontó, pénzen árult mé­reg — bűzös levegőjű mulatás ta­nyáira. Nem egyszer, de sokszor! Vagy ha nem megy a fiú — el­megy az apa s egész heti keser­ves keresményét eszét veszítve té- kozolja, öngyilkos módjára, saját pénzével, saját kezével vet véget életének... Vagy ha él, — dege- nerált ivadék szülője — ő maga is levetkőzi sokszor az istenképisé- gét... A példa vonz. A gyermek ap­ját nézi s: — nem messze eszik az alma a fájától!... De tegyük fel, hogy minden szü­lői hajlékban a szülők szivének legszentebb törekvése egész em­bert, jóravaló, munkás, becsüle­tes, haladó világgal haladó, isme­retekben jártas ifjakat enevlni a gyermekeikből. .. Ha akarják is, nem lehet. Amikor ismeretek közléséről van szó, — megakad­Legkésőbb 20-25 nap alatt HAZA ÉR A PÉNZ RENDES POSTAI UTÓN ÉS tlCsr3* 5 NAP ALATT HA ÁLTALAM SZIKRATÁVIRATI UTÓN KÜLDETI Karácsonyra már az óhai postai feladó vevényt megkapja mindenki, aki pénzét most küldeti velem az óhazába. 100 Korona $13.“ WA SZIKRATÁVIRATI KÖLTSÉG 2 DOLL. 50 CENT-«: Németh János, bankár volt császári és királyi konzuli ügynök. 395 BROADWAY NEW YORK, N. Y. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammBmBmBmmma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents