Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-12-16 / 51. szám
I AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 51. sz. DECEMBER 16. Vol. XVII. Dec. 16, 1916. No. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja] *. Ref. Church in the U. S. magyafl egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Fömunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. leiké Szerkesztőség és kiadóhivatal: 454 E. 116th St., New YorJ Minden levél, közlemény, egyházi egyleti tudósítás, felszólalás és hí detés e címre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapjí 154 E. 116th St., NEW YO] Telephone Momingside 4663 Előfizetési árak: Amerikában egész évre............ffcOO Magyarországra egész évre... 1*00 aUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by’ Board of the Presbyterian Chj U. s. A. and of the S. S. Board ojj Reformed Church in the XJ. Editor: Rev. LADISLAUS HARSAN1 Subscription rates One Year $l.,fca!f Year 50c — Foreign Countries#One Year $3. Half Year $1.60 Az unió ügyében. Terv II., melynek értelme szerint az összes amerikai magyar református gyülekezetek EGY köztanács felügyelete és kormányzata alá kerülnének. E tervnek meg- felelőleg: 1) EGY KÖZÖS TANÁCS volna szervezendő, melybe két tagot küldenének a Convent, (vagy választana a magy. orsz. egyház amerikai 2 egyh. m.-je), két tagot a Ref. Church, (vagy választana .a Board of Home Missions, vagy a Ref. Church magyar egyh. m.- je), s két tagot, a Presb. Church, (vagy választana a Board of Home Missions of the Presb. Church, vagy a presbyterian egyház kormányzata alatt levő magyar gyülekezetek.) 2) Tétessék le ezen KÖZÖS TANÁCS kezeibe az összes amerikai magyar ref. gyülekezetek vezetésének, kormányzásának, anyagi és szellemi ellátásának ügye és egész felelőssége, kiküszöböltetvén és lehetetlenittetvén minden féltékenykedés vagy a jelen állapotot jellemző antagonizmus (gyűlölködés.) 3) A Convent tegye le hittel és teljes bizalommal az ő saját érdekeit, amerikai misszióinak jövendő sorsát ezen Közös Tanács kezeibe, felmentvén érezvén magát minden további felelősség alól és minden kritikával szemben, a mi illeti az amerikai magyar missiók kezelését. 4) Ez nem azt, jelentené, hogy a Conventnek jövendőben semmi beleszólása nem lenne az amerikai magyar gyülekezetek dolgainak irányítására, biztosíték adatik a felől, hogy a Convent részéről jövő minden ajánlat, tanács vagy határozat udvariasan, tisztelettel és szívélyesen lesz fogadva ezen Közös Nagy Tanács által, — hanem csak azt jelentené ez, hogy a Convent célszerűségi okból kifolyólag az amerikai magyar misz- sziók sorsának irányítását egy olyan, a helyszínén levő Közös Tanács felügyeletére bízná, melyben ő maga is két taggal volna képviselve. 5) Az összes amerikai magyar ref. lelkészek működésűket illetőleg ezen Közös Tanács felügyelete, hatósága és fegyelmi jogköre alatt állanának, tekintetbe véve az e. m.-vel vagy Presbyterivel való viszonyukat. 6) Bárminemű nehézményezé- sek, félreértések, vagy érdekössze ütközések stb. első sorban ezen Tanácsnak hozandók tudomására A Tanács vizsgálatot indítana arra fordítván, hogy az ügy békésen elegyenlittessék, ennek sikertelensége esetén pedig az ügyet az illetékes egyházi felsőbb hatóságok elbírálása alá bocsátaná további vizsgálat elrendelése vagy végleges döntés céljából. 7) Az összes magyar lelkészek köteleztetvén arra, hogy működésűkről évente jelentést adjanak be ezen Közös Tanácshoz, mely Közös Tanács viszont ÉVI jelentést nyújtana be úgy a Convent- hez, mint az am. ref. egyházak zsinataihoz s illetve Missiói Tanácsaihoz a magyar egyházak állapotáról. 8) Minden amerikai magyar vonatkozású egyházi ügyben a Convent ezen Közös Tanácscsal állana érintkezésben az elnök utján. 9) Az összes magyar lelkészek fizetéseiket vagy ezeknek kiegészítését a Közös Tanács utján vennék kézhez vagy legalább is ezen Közös Tanács állapítaná meg az egyes lelkészek fizetésének összegét minden méltányos szempont kellő figyelembevételével. 10) A magyarországi egyet. ref. egyház a rendelkezésére álló alapból az amerikai magyar reformátusok közötti egyházi munka sikeres propagálására olyan összeggel járulna évente, aminő összeg arányban áll az áltála alapított egyházak fenntartásának költségeivel és a minő összeg aránylag kivántatódna a hazai egyháztól a folyton növekvő szükségek fedezésére, uj állomások szervezésére. 11) A Ref. Church maga részéről, minden megkívánható és lehető biztosítékot kész megadni arra nézve, hogy az Amerikában levő magyar református hiveknek a legjobban gondját viselje és támaszkodva a Gén. Synódnak a magyar missiói ügy iránt tanusi- tott és kifejezett mély érdeklődésére, reméli, hogy évente 5000 dollár körüli összeget fordíthat saját pénztárából magyar ref. lelkészek fizetésének kiegészitésére. , Ezen összegen felül és kivül a i Ref. Church arra is kötelezi ma- gát, hogy magyar ifjaknak leiké-1 szí kiképeztetését elősegíti, a Ne & velésügyi Alapból megfelelőéi anyagi támogatást nyújtván iljjf ifjaknak, továbbá, hogy az egyháfi zi magyar irodalom propagálásai ra is áldozatokat hoz. 12) A Közös Tanács föntartásáj; nak költségei, utazási, gyűl 6.4 vizsgálat folytatási, jegyzőkön^-' vek, jelentések stb. kinyomatáají költségei felosztandók és arányoi san viselendők a három hatósá<| által. 13) A Ref. 'Church s illetve enfc nek Belmissioi Tanácsa mint mely testület ezen javaslatokat szerkesztette s a Convent bírálati alá bocsátja: plauzibilis biztositér kot nyújt arra, hogy legjobb re* ménysége szerint képes lesz qf Presb. Churchöt befolyásolni arrtE nézve, hogy ezen javaslatokhoz* hozzájáruljon, azokat elfogadan J dó formában magáévá tegye és a1 maga részéről is tényező legyen a magyar munkában létesítendő* összhang megteremtésében és fen- tartásában az által, hogy két küldöttet válasszon be a Közös Ta-4 nácsba. ^ 14) A Ref. Church minden ki-l vánható biztosítást kész megadni I a Conventnek abban az irányban,* hogy a magyarok közötti missziói munka nem fogja érinteni a magyarok nemzeti érzését, miután a Ref. Church összes törekvése < munkában abban összpontosul * hogy a magyarok, mig Amerika ban vannak is, ne nélkülözzék vallás és az egyház vigasztaló á dásait és szent kegyelmét. A ma1 *, gyár gyülekezetek megtarthatják?]* ősi szokásaikat, templomi szer-^: tartásaikat, imádságaikat, liturgiájukat, énekeiket, nyelvűket és|» tisztelhetik a jóságos Mindenhatót^, azon formák között, amely forrná-^ nak megtartása őket. kielégíti * boldoggá teszi és amely tisztelet«. Istennek dicsőségére és a lelkek’ .idvességére szolgál. 15) A Közös Tanács felügyeletei •alatt álló, szabályszerűen képzetté és felszentelt, elismert amerikai’' magyar ref. lelkészeknek adassék- meg a jog és lehetőség arra néz-? ve, hogy az Orsz. Leik. Nyugdíjintézetébe beléphessenek, illetve.' hogy oda felvétethessenek, a| mennyiben erre nézve a jogot! megszerezték. (Vége következik.) A fájdalom magzatja. Il.'Sam. XVIII :29. Hogy van Absolon fiam? Miért tombol és dühöng még mindig a világháború, mely immár harmadik éve tart? Miért és hire a gyűlölet, gyilkolás és vér- ntás, amelyeknek következmé- íye ínségben, szenvedésben és fájdalomban leírhatatlan? Ki akar ilyen kérdésre, mint ez, végső választ adni? A hitetlenre nézve szinte lehetetlen az eligazodás, mivelhogy olyan népekről van szó, akiknek körében a keresztyénség századok óta lakozást talált. Nem ejt-e tévedésbe valakit a vallás értéke, ha ilyen keserű gyümölcsöt terem? Micsoda tévelygés! E gonosz gyümölcsök nem a keresztyén vallás fáján nőttek, hanem a vallástalanság és Istentől való elidegenedés tövisbokrain. Vájjon a tövisről szednek-e szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? (Mát. VII:16) Az Isten Fia, aki a világtörténetet jobban tudta megítélni, mint bárki közülünk, halandók közül, azt mondja: Jaj a világnak a botrán- kozások miatt! (Mát. XVIII:7). Hiszen botránkozásnak lennie kell, de jaj annak az embernek, a kinek révén a botránkozás keletkezik ! Ez ige nem csak egyes emberek, hanem egész nemzetek viszonyában is alkalmazásra lel. A Szentirás azoknak, akik az igazságnak élnek, nem ad úgy nnnden kérdésükre feleletet, nem old meg minden talányt és minden titkot, azonban gondolatunkat az Isten lelkének behatása által helyes irányba tereli. Mi tudjuk, hogy minden homályos és érthetetlen dolog végre Isten országának célját szolgálandja. Nem a világ gazdagjai határozzák meg a népek sorsát, hanem Jézus Krisztus országa az, ami körül tulajdonképpen minden forog, amelynek fejlődésére és tökéletesbülé- sére az egész világtörténetnek kezdettől fogva végig kell az eszközt és anyagot szolgáltatnia. Milyen megszabadító, megváltó, boldogító tudás* Hogy egy nép vezetői a legnagyobb felelősséget viselik, kétségen kívül áll: de hogy egyedül ök az okai ama szerencsétlenségnek, amely a háború vagy forradalom alakjában egy egész népet sújt, az nem igaz. Ez ismeretet leginkább Izráel népének a királyok korabeli sorsából meríthetjük. Vegyük fel azt az esetet, amely alapigénkkel szoros összefüggésben áll. Itt Izraelnek forradalmáról van szó, amelyet Absolon királyfi atyja. Dávid király ellen támasztott. A felületes ítélő gyorsan kész volna mondani, hogy a Gilead melletti Efraim erődben végbe ment gyilkos csatáért Absolon volt felelős. Egye*£»**** ^
