Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-11-25 / 48. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM. NEW YORK, N. Y. 1916. NOVEMBER 25. VOL. XVII. No. 47. PUBLISHED EVERY SATURDAY. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New Vork. N. Y.. under the act of March 3, 1879. FERENC JÓZSEF HALÁLA. A sohönbrunni kastély gyönyörű palotája Bécsben fekete gyászt öltött. Ferenc József, Magyarország királya és Ausztria császára kedden este 9 órakor hosszas gyengélkedés után életének 89-ik, uralkodásának 68-ik évében jobblétre szenderült. Ferenc Józsefet, a csalódások és szenvedések királyának is nevezhetnénk, mert bár királyi bibor- palást feküdt a vállán, de élete telve volt csalódásokkal, a melyek nyomorúságossá tették egész életét. Neki csakugyan megkellett küzdeni nemcsak a külső, de a belső ellenséggel is, hogy trónját megszilárdíthassa. Uralkodása telve volt háborúsággal. A tragédiák egész láncolata fűződik hosszú életéhez, a melyet a néphit azon átokra vezet vissza, a melyet gróf Ká- rolyiné mondott a Habsburgh családra. És csodálatos, mintha mind ez beteljesedést nyert volna az idővel. Testvérét, Maximiliánt, a mexikóiak császárát, kihez olyan meleg szeretettel viseltetett agyonlőtték, Maximilián felesége pedig megőrült. Aztán jött az annyi sok verzión keresztül ment myerlingi katasztrófa, Rudolf trónörökös borzalmas halála. Még el sem múlt az izgalom az országban, amidőn János főherceg lemondva a királyi család jogairól, felvette az Orth Jánnos nevet és azóta nem tudják, él-e, vagy meghalt. Testvére, Sóphia, Párisban 1897-ben megégett. Ferenc Károly főherceg lováról leesett és sebeibe belehalt. Matilda főhercegnő báli ruhájában égett meg. László főherceg egy ágyú lövegétől sebesült meg. Ferenc Ferdinand, a ki a mostani világháború borzalmainak lett az okozója, morganatikus házasságra lépett. Később a szerb gyilkosságnak lett az áldozata 1914-ben. S az ősz király fegyvert fogott a gyilkosság megtorlására, a mely egész Európát a lángba borította. A legnagyobb tragédia azonban az életében az volt, a mikor hűséges élete társát, a magyarok által is nagyon szeretett és tisztelt Erzsébet királynét egy olasz anarchistának gyilkos golyója elrabolta tőle. Ekkor az ősz király megrendülve kiáltott fel, mint egy második Jób a rettentő csapások súlya alatt: “Hát nem marad már meg számomra semmi sem? De igen, megmaradt még az a rendíthetetlen hite, hogy népe nem hagyja el. Az annyi sok csalódás és szenvedéseken keresztül ment ősz király, a mikor fegyverre szólította népét a szerb gyilkosság megtorlására — ott látta elsősorban is a magyarokat, a kik, mintha elfelejtettek volna minden szenvedést, a mely érte őket, életükkel s vérükkel védték országát. Hla valamikor, úgy most ebben a megpróbáltatások nehéz időszakában mutatták meg a magyarok a mikor a háború vérzivatarja borítja el Európát, hogy a monarchia súlypontja Magyarország. A történelem lapjain ismét ott fog ragyogni a világháború lezajlása után a magyar név, azoknak a magyaroknak a neve, akiknek ősei ezer éven keresztül egyebet sem tehettek, mint örökösen harcban állva küzdöttek. Küzdöttek és... itt van a tragikus, vagy talán a felemelő vonás a küzdelmükben, hogy úgy szólva sohasem magukért, hanem más nemzetekért, a nyugati népekért és azoknak fejlődéséért! De ezt nem szabadna a nyugoti népeknek soha elfelejteni, mert a magyaroknak a vérén keresztül építették fel eddig is ők a művelődésnek csarnokait. A magyarok vérétől piros sáncárkok a bizonyságai annak, hogy ez a nemzet a világháborúban is nagy szerepet játszik. Pedig a béke napjaiban csak elnyomatás volt az osztályrésze. Az ősz királynak megengedte az Isteni Gondviselés, hogy lássa saját szemeivel a magyar nép hűségét, áldozatkészségét és szeretetét. És ez nagy megnyugvás reánk amerikai magyarokra nézve is. Hitünk, reményünk megerősödik, hogy egy napon azon a földön, a melyen az édes magyar szóval ringatták bölcsőinket, a hol most any- nyi ifjú vére omlik, kinyílik majd a sok megpróbáltatások és szenvedések után a szabadságnak virága, s hirdetni fogja az egész világnak a magyarok szabad és független országát1 EMPEROR rRANCTÖ JOSEPH ofaustruí. FROM TC~íC .
