Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-10-21 / 43. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM. NEW YORK, N. Y. 1916. OKTOBER 21. VOL. XVII, No- 43. EDITOR: REV. LAD. HARSÁNYI, 454 E. 116th St., NEW YORK. PUBLISHED EVERY SATURDAY. | MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y., under the act of March 3, 18T9. A FÖLDI ÉS MENNYEI ORVOS. Réges-régen a keresztyénség if­júkorában, Kis-Ázsia Caesaré vá­rosának püspöke Basil volt, akit a történelem “nagy”-nak nevezett el. .Ugyanazon városban élt vele egyidejűleg egy zsidó, névszerint József, ki az orvosi tudományban annyira jártas volt, hogy hozzá hasonlót messze vidéken nem lehe­tett találni. Megtudta gyógyítani a nehéz betegeket is, és azonfelül annyira ismerte az emberi termé­szetet s a betegségek lefolyását, hogy csaknem biztonsággal meg­tudta állapítani a betegen mutat­kozó tünetekből az emberi élet vé­gét. Ezzel a Józseffel nagy barát­ságban élt Basil, s noha nem vol- tak egy hiteiig mindazáltal becsül­ték egymást s gyakran öszejöttek, amikor különböző kérdések felett vitatkoztak. Basil sokszor beszélt József előtt a hitről, s folytonosan élt lelkében a remény, hogy nem bal meg addig, mig ő szidó ba­rátját meg nem kereszteli. De va­lahányszor kifejezte ebbeli remé­nyét, az orvos határozottan meg­mondta, hogy ebből ugyan nem lesz semmi, mert ő meg akar ma­radni atyáinak hitében s ebben is kíván meghalni. Hasztalan igye­kezett Basil az ő nagy tudományá­val s ékesen szólásával bebizonyí­tani, hogy Krisztus a megígért Megváltó, kiben az ó-szövetségi jövendölések mentek teljesedésbe: a zsidó orvos hajthatatlan maradt. Történt azonban, hogy Basil nagy betegségbe esett. Mikor érezte, hogy nem sok ideje van hátra, el­küldött orvosbarátjáért. A zsidó fel is kereste azonnal s megvizs­gálta, s azután egészen őszintén tudatta vele, hogy nagyon kevés ideje van hátra: rendezze el tehát minden dolgát. — Talán megérem a holnap reg­gelt? — kérdé Basil orvosától. És a zsidó ezt válaszolta: — Uram ez nem lesz meg. A mai lenyugvó nappal egy másik nap is el fog nyugodni, — a nagy Basil semmiképpen sem éri meg a hol­napot. Azért is, uram intézze el minden ügyét, mert egy óránál tovább nem tarthat már élete. Erre aztán igy szólt a haldokló: — Hátha holnapig is élek? Az nem lehet, — válaszolt az orvos tudományában bízva — mert akkor én halok meg. — Jól van, — mondá Basil. — Tehát ha én reggelig élek, akkor tenéked kell meghalnod, még pe­dig a bűnnek miatta s fel kell tá­madnod a hitre, azaz hinned kel! a meghalt, de feltámadott Ur Jé­zus Krisztusban. A zsidó aki jól ismerte barát­ját, hogy halálos ágyán megnyug­tassa, megígérte, hogy ha a holna­pot megéri, meg fog keresztelked- ni annak nevére, aki csak különös csodája által tarthatja mozgásban a már-inár megállóit szivet s fényt adhat a bomályosuló szemeknek. Erre eltávozott József. Basil pedig összeszedte minden erejét, hidegült kezeit az ég felé emelte s buzgóan könyörgött: Uram, aki szolgádat annyi esztendőn át meg- megsegitetted s éltetted, éltess még holnapig, hogy szivem vá­gyát elérhessem s tiednek számát eggyel szaporíthassam. S az Ur meghallgatta az ő szolgájának kérését. Életben fölvirrasztotta a következő napra, amikor is Basil az orvosért küldött. Ez nem akart hinni a beszédnek. Basilnak nem szabad élni már, mert az emberi természet örök törvénye szerint neki meg kell halni; de azért el­ment, hogy örök barátját legalább a térítőn megláthassa. Amint a szobába lépett, régi szokás szerint mosolygásával fo­gadta s az orvos csodálkozva a történtek felett, annyira megin­dult, hogy önkéntelenül a haldok­ló ágya elé térdelt s igy szólt: — Most már elismerem óh Ba- sil, hogy Istened igaz Isten. Ábra­hámnak, Izsáknak és Jákobnak Istene a vigasztalásnak és remény­ségnek atyja, mert csak Ő, az egy igaz Isten tehetett ilyen csodát, hogy te életben légy a reggelen. Azért is megleszen, amit tegnap megígértem, s még a mai szent na­pon családommal Krisztus követő­je akarok lenni, s mire annyi időn át kértél, ma meg fogok keresz- telkedni egész házam népével egy ütt. Erre Basil szive örömében igy szólott: — Egy Urunk van ,aki az egész mindenséget a semmiből teremtet­te és fentartja, ki engemet az én hosszú időm alatt megtartott, vi­gasztalt, adjon nekem még lelki 'erőt arra, hiszen ez nem nehéz ne­ki, hogy én kereszteljek meg tége­det a te házad népével együtt. — Atyám, add meg nekem ezen utolsó óhajomat s aztán bocsásd el békességgel a te megaggott szol­gádat ! Erre aztán az orvos hazament, hogy háza népével együtt a ke- resztségre elkészüljön. S midőn visszatért, ime a templomban ta­lálta a haldokló püspököt gyüle­kezetével együtt, kik mindnyájan eljöttek, hogy szeretett püspök- jüket még egyszer lássák s utoljá­ra hallják szavát. Ez történt Urunknak 397-dik ’észtemrejéten József megkeresztelkedett, s a János nevet vette fel. Ez időtől kezdve amilyen buzgó izraelita volt, olyan buzgó keresztyénné lett és szóval, tettel és életével hirdette annak dicsőségét, ki az erőtlennek erőt ad s ki által az apostol szavai szerint mindeneket tehetünk­A BLOOMFIELDI ISKOLA. A Bloomfieldi iskola, a mely in­tézet főleg az idegen nyelvű szü­lők gyermekéinek nevelésével fog­lalkozik, évi jelentését most kül­dötte szét. A Bloomfieldi iskola falai közt most is több, mint 20 magyar ifjú nyer kiképzést, ép ezért örömmel olvassuk az évi jelentésből az inté­zet fejlődését és virágzását. Az intézetnek van egy magyar tanár­ja is Nt. Dikovics János, aki már több év óta fejt ki nagy munkás­ságot a magyar fiuk tanításánál. Ez alkalommal is felhívjuk a ma­gyar szülők figyelmét ezen inté­zetre, ahol gyermekeik a papi pá­lyára is kiképzést nyerhetnek. A» intézet követelményei a követke­zők : — Igaz keresztyén élet foly­tatása. Igazolvány arról, hogy az intézet leendő növendéke tagja volt valamely egyháznak. Az elő­ző évekről bizonyítvány. A be­iratkozás előtt 6 hónapi próba idő. amely alatt a tanuló bizonyságot tesz keresztyén életéről, szorgal­máról, munkásságáról. k............. V

Next

/
Thumbnails
Contents