Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-10-14 / 42. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM.

NEW YORK, N. Y. 1916. OKTOBER 14.

VOL. XVII, No. 42.

EDITOR: REV. LAD. HARSÁNYI, 454 E. 116th St., NEW YORK.

PUBLISHED EVERY SATURDAY. | MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y., under the act of March 3, 18T9.

A KERESZTYÉN NŐ MAGASZTOS HIVATÁSA.

Állítsuk a leghíresebb festőnek legnagyobbszerü képét ferde világításba és megláthatjuk, hogy az avatottak és avatatlanok igen sok hibát fognak találni a szinki- választásban, vagy az ecsetnek vonásában, a perspectivánál vagy a főalakok kiválasztásánál. De mit csudáljuk? Hiszen a képet idegen kéz állította fel s nem abból a szempontból, amelynek alapján a festő azt elkészítette.

Körülbelül így állunk a nőnek képével is. Egyik embertársunk szereti és becsüli, a másik nem talál képében semmi magasztosai, semmi elragadót és követésre méltót.

Álljon lelki szemeink előtt az a fenséges, isteni ihletű kép, mely az evangéliumi Jézus idejéből való és melyet szavakban lerajzolni akarunk. Csodálatos egy kép ez.

Elől az Üdvözítőnek kimagasló alakja, amely fényével előtör a sötét háttérből. A háttér sötét, mert ott fekszik az emberiségnek bűne, gyalázata, igaztalansága, árulása és durvasága. Nincs egyetlen alak sem a sötét háttérből, a kin szemeink megnyugodhatnának... csak amott oldalt tűnnek fel a fehér vonásu. az ártatlan leányok, és a nők, akik megmentik az emberek becsületét az ő hűségűkkel, jóságokkal és szere- tetökkel. Ott van a bethaniai Mária, aki megkeni Jézus lábát drá ga Nárdussal, hogy az ő hálás sze- retetének jelét adhassa, ott van Pilátus felesége, aki kéri férjét, hogy ne szennyezze be kezét az Igaznak vérével, ott vannak Jeruzsálem leányai, akik részvét köny- nyeivel kisérik ki Jézust, Ott van az édes anya, aki anyai szivének fájdalmában oda megy haldokló

fiának* véres keresztjéhez, mialatt a tanítványok félelmesen megfutamodnak.

Ezek azok a nemes tulajdonságok, amelyek a nőket már Jézus képénél is jellemzik. A nő csakugyan a mai modern társadalmi életünkben is nagyszerű hivatást tölthet be az ő hitével és hűségével.

Az ember elhagyja az ő atyját és anyját és ragaszkodik az ő feleségéhez.

Első tekintetre úgy tűnik fel, mintha az ember kötelességéről akarnánk szólani, de ez csak látszat, a mennyiben mindjárt hozzáfűzzük azt a kérdést: miért ragaszkodjék az ember a feleségéhez? Azért, mert az igazi nőben mindazt feltalálhatjuk, amit természetünkből elvesztettünk: a szelídséget, hűséget, jóságot és a szeretetek

Jézus urunk a keresztyénség megalapításával magasztossá tette a nőnek hivatását.

A Bibliában s különösen az uj- testamentumban a nők igen nagy szerepet játszanak. Gondoljunk csak ama két nővérre, Mártha és Máriára vagy arra a samáriai nőre, aki azt mondja Jézusnak a Jákob forrásánál: adjad uram nekem a vizet, hogy meg ne szom- juhozzam és ne jöjjek ide meríteni. — Rövid ez a mondat, de egy aggódó női szívnek a kérelme. — Talán olyan bizalmas, mint azé a gyermeké, aki odasimul atyjához, átkarolja, megcsókolja őt s aztán egy fontos kérést intéz hozzája. Talán olyan tiszta, mint azé a fiatal leánykáé, amikor szivét először érinti meg a szerelemnek magasztos érzelme, vagy olyan komoly, mint az édes anyáé, amikor

haldokló gyermekének ágyánál kell megállani.

Nem tudjuk.

Ott van a naini édes anya, a kinek gyermekét Jézus visszaadja, vagy Jairus leánya, akit életre kelt. Ott látjuk a szegény özvegy asszonyt is, akit Jézus megdicsér, amidőn utolsó fillérjét a perselybe teszi, vagy azokat az édes anyákat, akik ártatlan gyermekeiket Jézushoz küldik, hogy áldaná meg őket s mialatt a tanítványok el- taszitják a kisdedeket, Jézus akkor mondá eme emlékezetes szavakat: Engedjétek a kisdedeket én hozzám jönni, mert ilyeneké a mennyek országa.

Igen a hitnek és a bizodalom- nak mintaképe volt már a nő Jézus idejében és hisszük, hogy minden igazi nő közvetlenebbül érez vonzalmat minden nemes iránt, mint a férfi. A mennyiben a nőnek érzelemvilága gazdagabb, fogékonyabb, úgy, hogy az a tűz, a mely Jézus szemeiben ragyogott egykor, elsősorban a nőknek a lelkét tüzelte fel. És ez dicséretére válik a női nemnek, habár azt is el kell ismernünk, hogy senki sem segített annyit a nőknek, mint Jézus, amikor a keresztyénség megalapításával tiszteletet és becsületet adott a nőknek és kiemelte őket az akkori alacsony szolgai állapotból az emberi hivatás legnagyobb fokára.

A keresztyénség előtt volt már tudomány és fejlődött kultúra. A görögök és rómaiak szellemi élete olyan mély volt, hogy mai nap is nem csupán csodálkozásnak tárgya, hanem sok tekintetben valóságos mintaképünk, amilyenre mi .még nem jutottunk.

És mégis milyen fellázitóan alacsony, szolgai volt a nőknek helyzete. Majd jött a keresztyénség s nemsokára dicsőséges hódítására a magasztos eszméknek, a régi világ minden kultúrájával a romokba omlik. Az emberek művelődése más irányt vesz, mindig nagyobb becset és értéket adnak a nőnek, ügy, hogy a keresztyénség első századában maguk a pogá- nyok csodálkozással kiáltanak fel: milyen feleségeik vannak a keresztyéneknek. És csakugyan igazuk volt, ha csodálkoztak, mert a keresztyén nőt kiemelte Jézus alacsony helyzetéből és nem engedte, hogy akaratnélküli rabszolgájává és játékszerévé legyen a férfinek.

És ma örömmel tapasztaljuk, hogy azon házakban a nőnek a helyzete a legmagasabb és legszebb, ahol a családtagokat a keresztyénség szelleme járja által, mert ott a nő a családnak tisztelete és koronája.

S ha valaki azt mondaná bibliai ismeretének alapján, hogy maga Pál apostol azt mondotta, miszerint a férfi feje az ő feleségének, mint a Krisztus is feje az anya- szentegyháznak. . . továbbá, hogy a nő engedelmeskedjék férjének, s ugyan hol van itt az egyenlőség ? a mit a keresztyénség hozott meg állítólag a nőnek. Vájjon ezen mondatok nem-é a szolgaságnak és alárendeltségnek pecsétjeit hordják-é magukon? Nemi mert ugyanazon apostol azt mondotta a gyülekezetének, hogy itt nincs közöttetek sem zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabados, sem férfi, sem nő, hanem mindnyájan egyek vagytok a Jézus Krisztusban. Hanem az apostoli szózat arra vonatkozott csupán, hogy a fér-