Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-10-07 / 41. szám

41. sz. OKTOBER 7. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 dek nehéz és keserves munkája fog tudni csak helyrehozni. Fájdalommal, keservvel teli el­pusztult városok és falvak füstöl­gő romjain győzőnek maradni. Magyarország állapota tehát si­ralmas a háború alatt és siralmas marad a háború után is és reánk amerikai magyarokra ma már nem annyira a háború tartama alatti állapot a fontos, mint a há­ború utáni állapot, — mert nem szabad egy percre sem elfelejte­nünk a mi politikai és gazdasági helyzetünket, mely a háború kitö­rése előtt Magyarországon fen- állott és el kell készülve lennünk arra, hogy a háború bármilyen be­fejezése után a régi kisértet már ott fog leselkedni és ott fog min­ket fogadni, ahol a háború előtt elhagyott, — sőt nehezebb lesz a helyzetünk, mert hiszen mi egy győzedelmes háború után hazánk függetlenségét láttuk a messze láthatáron felragyogni, mi azzal biztattuk magunkat, hogy a meg­mérhetetlen véráldozat, a magyar ifjak elhullott vére nyomán ha­zánk függetlensége, egy jobb, egy biztosabb jövő virágai fognak fa­kadni, — s mit remélhetünk e he­lyett?. .. Vegyük csak fontolóra a követ­kezőket. Mi Magyarország hábo­rúját úgy képzeljük, hogy a ma­gyar katona otthon harcol a hazá­jában, mindig és mindenütt ott van, ahol a legnagyobb a veszély, mi úgy képzeljük magunknak a magyar katona lelkesítését, hogy a parancsnokai azt mondják a magyar katonáknak, üsd, vágd nem apád, vagy azt, hogy üsd az orrát magyar, ki bántja a tied!... Ha a dolog úgy állana, akkor ma nem lenne sem orosz, sem, ro­mán a magyar földön, — hanem e helyett a magyar katonák nagy része az osztrák-magyar monar­chia örökös tartományait védel­mezi az olasz ellen, egy másik nagy része Orosz-Lengyelország- ban vérzik, hogy az orosz hadse­reg át ne törhessen Német-Len- gyelországba, a legvitézebb ma­gyar ezredek az olasz fronton tün­tették ki magukat, mig ezzel szem­ben a Kárpátokata tiroli vadászok és vitéz bajor katonák védelmez­ték vegyesen cseh ezredekkel, a kik fegyvereiket eldobva énekszó­vá vonultak át az orosz táborba. Tisztán magyar katonákból, magyar tisztekből álló magyar hadseregnek egy nagy tömegben nem lehet, nem szabad együtt len­nie Magyarországon, mert azzal úgy az osztrák, valamint a német hadvezetőség teljesen tisztában van, hogy egy ilyen hadsereg meg­nyerné egész bizonyosan Magyar- ország háborúját. Szerbiát, Montenegrót Macken­sen német tábornok hódította meg, Kövess generális csak alá­rendelt helyzetben volt, a Kárpá­tokból német tábornokok rendel­kezése mellett űzték el az oroszt. Erdély védelmére most is óriási német haderőket hoztak le Ma­gyarországba. Miért? Azért mert egy magyar hadsereg veszélye­sebbnek látszik a hadvezetőség szemében a Monarchiára nézve, mint a külellenségre nézve, mert a magyar hadseregtől Magyaror­szág legnagyobb ellensége Auszt­ria fél a legjobban. Magyarország, mint hadviselő állam, az egész háború alatt soha mint ilyen nem érvényesült, amint nem volt szabad Magyarországnak mint ilyennek béke idején érvé­nyesülni, úgy nem szabad most sem, és Magyarország azzal a ta­nulsággal fog a háború nagy is­kolájából kikerülni, hogy függet­lenségét csak egy újabb háború­val teremtheti meg. Ezen kívül lesz még egy tanul­sága a magyar katonának, hogy német generálisok alatt ment min­dig előre és osztrák generálisok alatt tanulta meg a visszavonu­lást. A központi hatalmak hadseregei tehát a háború végéig szétválaszt- hatatlanok, éppen úgy, mint a szö­vetségesek hadseregei, s igy Ma gyarország is teljesen végig fogja harcolni a háborút, határait na­gyon valószínű meg fogja tartani mert Németországra nézve ma fon tosabb Magyarország határainak védelme, mint a háború elején volt. A háború legfontosabb té nye ugyanis a Balkánra szorul s ott Németország csak úgy nyer­het, ha Romániát Szerbia és Mon­tenegró módjára elpusztítja, a mi önmagától maga után fogja von­ni Magyarország határainak ép­ségét és igy magyar szempontból Magyarország megnyeri a maga háborúját. Ennek ellenében azonban poli­tikailag Ausztriával együtt Német ország befolyása alá fog kerülni, hogy ez Magyarország jólétét emelni fogja-e, azt még ma kiszá­mítani nem lehet. Károlyi Mihály, a függetlensé­gi párt vezére e napokban a ma­gyar képviselőházban a követke­ző interpellációt intézte Tisza mi­niszterelnökhöz : “Igaz-e, hogy Magyarország királya uralkodói jogait átruházta a német császárra?” Ez arra enged következtetni, hogy Magyarország sorsa felett már most is Németország rendel­kezik. Van azonban Magyarországnak egy erős, egészséges életforrása, a melylyel talán egy hadviselő or­szág sem rendelkezik olyan mér­tékben, mint Magyarország. Van körülbelül egy millió ma­gyarja Amerikában, a legjobb életkorban, a legértékesebb testi és lelki tulajdonságokkal felru házva, akaraterővel, bátorsággal, és merészséggel, s ha minden erői is kimerülnek létéért folytatott háborújában, jövendő sorsának irányításában, — s a jövndő Ma­gyarország újra felépítésében ezeknek a segítségére biztosan számíthat. Úgy legyen!--------------------o——— ÓRIÁSI OSZTALÉK. Az E. W. Blisz Co., mely a há­ború kezdete óta hadiszerek elő­állításával foglalkoztatja munká­sait, a mostan lezárt évnegyedre kerek 100 százalék osztalékot fi­zet részvényeseinek. Ebben az év­ben 226 és fél százalék osztalékot kaptak a szerencsés részvény- tulajdonosok. Az az összeg, mely a mostani osztalék kifizetésére forditta fordittatik, majdnem há­rom millió. Az osztalékon kiviil összes jelzálogkölcsöneit is, me­lyek .jí748.000-t tettek ki, törlesz­tette a társaság. A háború első évében kizárólag óriási lövegeket szállítottak az antant hatalmak­nak, most pedig torpedó müveket készítenek, melyek négyszer olyan hatásúak, mint voltak a háború kezdetén.--------o-------­PÁRIS VÁROS KÖLCSÖNE. Kuhn, Loeb and Co. most már nyilvánosságra hozták, hogy Pa­ris városának ötven millió köl­csönt adnak. A kölcsön Páris ha­dikiadásainak fedezésére fog for- dittatni. VEGYÉSZ KIÁLLÍTÁS. E napokban nyílt meg a vegyé­szek kiállítása a Grand Central Palaceban és talán soha sem vál­hatott New York városa annyi vegyészt magáénak, mint ez alka­lommal. A kiállítás sok mindenfé­lesége között első helyen áll a “mesterséges indigó”, valamint az az üveggyártmány, melynél a Németországból importált hamu- zsir helyett szódát alkalmaztak. Légi posta Berlin és Konstantiná- pol között. Towsenel alkonzul jelentése sze­rint most van alakulóban egy né­met társaság, mely a háború után rendes légi-postát akar létesíteni Berlin és Konstantinápoly között. A légiposta állomáshelyeit már is kijelölték. Idővel rendes személy­szállító közlekedést is fognak léte­síteni. A budapesti egyetem disztoktorjai. A budapesti egyetem jogi fa­kultása elhatározta, hogy József főherceget, Tisza István, Macken­sen tábornokot és Enver basát diszdoktorokká avatja. Ezen ha­tározat azonban csak a király szentesítésével emelkedik majd jogerőre. Nyitra városának ünnepe. A közel lemult napokban nagy ünnepségek közepette leplezték a Nemes Jánosné grófnő által adományozott “Vasturul” szob­rát. ÍOO korona $13. EBBEN AZ ÁRBAN ELFOGADUNK Pénzküldést az Óhazába továbbá Jegyzéseket a magyar hadikölcsönre valamint Kamatozó koronabetétekd BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSSAL SZÍVESEN SZOLGÁLUNK, írjon saját értlekében minél előbb erre a címre: Transatlantic Trust Company 67 WILLIAM STREET NEW YORK New York és környékén lakó ügyfeleink keressék fel a bank fióktelepét: 109 AVENUE A, CORNER 7th STREET, amely minden hétköznap — szombaton is — reggel .9 órá­tól este 8 óráig nyitva van. oo

Next

/
Thumbnails
Contents