Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-10-07 / 41. szám
felP§MM£. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Ik 41. sz. OKTOBER 7. Vol. XVII. Okt. 7, 1916, No. 41. Amerikai Magyar Reformátusa k Lapja k Ref. Church in the U. S.j egyházmegyéjének hivatalod hnagyar I lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁN Y1 LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkésa E *■ 1 Főmunkatársi KOVÁCS ENDRE daytoni refJlelkéeí Szerkesztőség és kiadóhivatal: 454 E. 116th St.( New York. Minden levél, közlemény, egyházi és •gyleti tudósítás, felszólalás Ä- hirdetés e címre küldendő Amerikai Magyar Ref. Lafja »54 E. 116th St., NEW YORK Telephone: Harlem 189Í Előfizetési árak: Amerikában egész évre............$3-00 Magyarországra egész évre... $^00 HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by Éhe Board of the Presbyterian Chuflßb U. S. A. and of the S. S. Board of As Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNY 1 Subscription rates One Year $1., Ha Year 50c — Foreign Countries Oi Year $3. Half Year $1.50 NYÍLT level Melegh Gyula ref. lelkész úrhoz. Kedves Barátom És most rátérek vádjaid legsu- lyosabbikára, a hazafiatlanság vádjára, mellyel szives vagy bennünket nemcsatlakozott lelkészeket illetni és meggyanúsítani. Ez a vád nemcsak súlyos, hanem a legteljesebb mértékben igaztalan is, és igy méltán utasítom vissza itt a nyilvánosság előtt magam és többi társaim nevében azt a mélyen sértő, gyanúsítást, mintha lehetne közöttünk és közöttetek különbség a magyar haza szeretetében. Az ABC betűiből kifogyok, mikor kezdő betűket keresek olyan szóhoz, amely megfelelő volna felháborodásom kifejezésére a felelet, hogy Te és társaid bennünket, nemcsatlakozott lelkészeket haza- árulóknak, és ennek tetejében hit- liagyóknak tituláltok. Hozzám Írott leveledben igy dialogizálsz velem": “Ha van leik etekben még egy szemernyi a magyar fajszeretet- ből (hát bizony van, még pedig sokkal több, mint ti bennetek! H. L.), ha megőriztétek még csak egy halvány emlékét is annak a távoli vérző hazának.. . ” stb. stb Ezen soraidból az látszik ki hogy te feltételezed, miszerint bennünk nincs meg az igaz haza- szeretet, vagy ha meg van is, abból csak egy szemernyi lehet talán még bennünk, —- feltételezed, hogy már csupán csak a halvány emlékét őriztük meg sziveinkben annak a távoli vérző hazának melynek, — csak úgy mellesleg jegyezve meg, — vérző sebeit, kiáltó nyomorúságát ti azzal is tetézitek, hogy még ma is szívjátok annak gyöngülő életerejét, nem restelkedvén elvenni, elfogadni az édes hazától pénzt, fizetést akkor mikor minden igaz hazafi mindenét, amivel csak bir, feláldozó hűséggel teszi le a haza megmentésének és boldogitásának oltárára. Felteszem a kérdést: Miben áll az igaz hazafiság? Ha a hazafiság abban áll, hogy szolgálatainkért megfizetést, elismerést, vagy jutalmat várjunk a hazától, — akkor mi nem vagyunk hazafiak. Ha a hazafiság abban áll, hogy szónokoljunk, lármázzunk, hódoló kormányfeliratokat szerkesszünk, — akkor mi ismét nem vagyunk hazafiak. Ha a haza- ■^bban áll, hogy sietve meneküljünk az édes haza földjéről a háború kitörésének hírére, miként azt közületek való két ‘ ‘ hős ’ ’ hazafi lelkész tette, akik a háború kitörésekor sietve szaladtak ki Amerikába, hogy becses életük biztonságban legyen, — ha EZ a hazafiság, — úgy mi ismét nem vagyunk hazafiak. Ha a hazafiság abban áll, hogy a konsuli hivatalokban kuncsorogjunk ingyen való hazautazási jegyekért magunk és feleségünk részére, — úgy mi ismét nem vagyunk hazafiak. Nekünk más felfogásunk, más érzésünk, másforma lelkesedésünk van, mikor a hazára gondolunk. Mi úgy érezzük, hogy édes magyar hazánkkal szemben csak egy kötelességünk van és lehet most, és a jövendőben is, és ez az, hogy SEGÍTSÜK minden testi, lelki erőnkkel azt a vergődő országot, melyet ádáz ellenségei élet-halál önvédelmi harcba kényszeritet- tek. E kötelesség átérzése természetszerűleg kizárja azt, hogy egy fillért is elfogadjunk bármikor is édes hazánktól. Érezzük, hogy itt igaz a szentirásnak tanítása: — “Jobb adni, mint venni.” Mi úgy érezzük, hogy jobb szolgálatot teszünk hazánknak s itteni és otthoni magyarságunknak, ha ennek barátokat, és nem ellenségeket igyekszünk szerezni. Az Amerikába szakadt és itt letelepedett különböző nemzetiségek érvényesülésének tapasztalati példája, valamint a német és olasz államok kivándorlási politikája azt igazolja, hogy az Amerikába került polgárok igazi szolgálatot úgy tehetnek elhagyott hazájok- nak, ha idegen országban is barátokat szereznek az ó-hazának. Mi függetlenségünket minden körülmények között meg kívánjuk őrizni, sem a visszavándorlási, sem egyéb irányú hazai politikának lekötött eszközei nem kívánunk lenni. Mi szeretetből kívánunk szolgálatára lenni hazánknak. Egyébként az amerikai magyarságnak a háború után lesz alkalma meggyőződni arról is, hogy va lóban őszinte és önzetlen-e a csatlakozott lelkészek magatartása a visszavándorlás ügyében? Szinte bizonyosra vehetjük, hogy a kik a leghangosabban lármáznak a visz- szavándorlás mellett, — azok maguk továbbra is a mostoha anya (értsd: Amerika) Amerika földjén fognak maradni. Mit gondolsz te erről? Barátod és lelkésztársad: Harsányi László new yorki ref. lelkész az Amerikai Magyar Ref. Lapjának szerkesztője.--------o-------Akik harctered ritiHiljr Vaspénzek a Monarchiában. Kertváros Győrött. *jA háborúban yomorékokká vált kajonák részére Győr városa egy kt^t város építését határozta el, máynek tervét Reiner Mihály iö|r is elkészítette. A mozgalom elnökségét Farkas Mátyás polgár- bster vállalta magára. Magyarország cigányai. !jj Páris egyik nagy napilapjában K következő hirdetés volt e na- |?qkban olvasható: Eladó egy 25 ■olanyi birtok, mely sáncárkok- Htal és egyéb hadifelszereléssel el- Jjítva, a Sommei harctér kellő közepében, Bois Foureaux-tól északija és Martinpinchtól délkeletre nekszik. I — Vasutasfalva. l| A magyarországi vasúti alkalmazottak sem akarnak elmaradni kkor, midőn az elpusztított fel- ővidék felépítéséről van szó és .{ízért elhatározták, hogy felépítenek ők is egy elpusztult felső-magyarországi községet, melyet 3* Vasutasfaivá ”-nak fognak elnevezni. w I Egy miniszteri rendelettel oda akar hatni a magyar kormány, jftpgy végre véget vessen a kóbor «gány életnek. A rendelet értelemében, mely kizárólag a vándor cigányokra vonatkozik, meg van tjftva a cigánykóborlás, a cigányok összeiratnak ott, ahol épen t^St óz kodnak, valamint requirál- jáw a cigányok összes lovait is hadicélokra. Valamennyi férfi 18 tóSegészen 50 évig katonai szolgáidra hivatik be, mig a ka- tofai szolgálatra .alkalmatlanok, v^amint a nők közmunkákra szó- nttatnak. Kitchener legyőzhetetlennek tartotta a központi hatalmakat. Khartoumi Lord Kitchener, a nagynevű britt hadügyminiszter, ki a “Hampshire” cirkáló elsü- lyesztése alkalmával életét vesztette, azzal a meggyőződéssel halt meg, hogy a központi hatalmak legyőzhetetlenek. Ezt a kijelentést Lord Kitchener W. Comeron For- besnek, a Philippinák volt kormányzójának tette, mely nyilatkozathoz még azt is csatolta állítólag, hogy az antant hatalmak képtelenek győzni Amerika segítsége nélkül. UJ ANGOL ÁGYUK. Hányán kaptak vaskeresztet? í -----g A mostani háború alkalmával Í fibb mint 430.000 német vaske- esztet osztottak ki a német és a szövetségesek katonái között. A ’kiosztásra került vaskeresztekből jo.000 az első osztályú és 420.000 *n másod osztályú érdemkereszt. ^3gy-egy keresztnek a súlya 18 iramm, melynek a fele vas, a má- Jsik fele pedig tiszta ezüst. Washingtonban arról értesültek hogy Nagybritánia most 18 inches hajóágyukat készített, melyeknek lövege háromezer font súlyú és melyek hordképessége 26 mértföld. A tervezett amerikai ágyuk csak 16 inchesek, lövegűk súlya 2000 font és horderejűk alig haladja meg a 21 mértföldet. Gyanús szemmel néz erre a készülődésre az amerikai kormány, mert hiszen nyilvánvaló, hogy az angolok ezen ágyukkal könnyen tönkretehetnék az amerikai tengeri haderőt, mely még csak nem is menekülhetne, ha az angol ágyukból a tüzelést megkezdenék. 1 Magyarországból jövő hírek •Aszerint most már vaspénzeket is Éjfognak forgalomba hozni. A mos- jtani nickel 20 filléresek helyett fugyanolyanokat fognak verni, — ijle vasból. Tekintettel arra, hogy fzek a pénzek csak váltóértékkel mirnak, nincsen azoknak semmi Itatása a monarchiára és Magyar- ország pénzügyi viszonyára. Ki vethet véget a háborúnak? Hohenlohe-Schillingfürst Sándor herceg véleménye szerint csak is a pápa vagy Wilson elnök képes arra, hogy az európai véres háborúnak véget vethessen. A herceg szerint ki van zárva az az eset. hogy a háború az egyik vagy a másik fél absolut győzelmével végződhessék.
