Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-08-26 / 35. szám

6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 35. sz. AUGUSZTUS 26. MARÓTHY GYÖRGY. A debreceni református főisko­lának a 18-ik században lánglelkii újjá teremtője volt Maróthy György; egy olyan hatalma® szel­lemű és bámulatos tudományu ta­nár és iskola-reformátor, a milyet keveset mutathat fel hazánk tör­ténete. A debreceni főiskola egy uj, virágzó és dicsőséges korsza­kának kezdete fűződik az ő nagy nevéhez. Kevés időt töltött e föl­dön, de eleget arra, hogy nevét és emlékét soha el nem múló betűk kel irja be a halhatatlanság köny­vébe. Debrecenben született az 1715-ik esztendőben. Atyja jómódú, te­kintélyes városi polgár, előbb a város egyik tanácsosa, majd főbí­rája, a ki (oly módon a legfőbb polcra emelkedett. Vagyon és te­kintély birtokában kitűnő neve­lésben részesítette fiát, a ki már kis korában kimutatta nem kö­zönséges szellemi képességét. Az Istentől gazdag talentumokkal és nagy képességekkel megáldott fiú alsó- és középiskoláit szülővárosá­ban végezte, igen jeles tanítók ve­zetése alatt. Ezután 1729 április- hó 29-én a felsőbb iskolai növen­dékek közé iratkozott be és két évig tanulta a bölcsészeti tudomá­nyokat. Derék tanárai voltak: Szilágyi Márton, Szilágyi István és Tabajdi János. Nagy lelke és tudományszomja azonban arra ösz­tönözte őt, hogy mielőbb felkeres­se a külfödi református egyeteme­ket és azokon gyarapítsa ismere- reteit. 1731-ben hagyta el szülő­városát. Előbb Zürichbe ment, a helvét reformáció egyik eredő he­lyére ; onnan Bernbe, majd Ba- selbe vonult, a hol 1732-ben októ­ber havában irta alá nevét az is­kolaitörvényeknek. Helvéciát elhagyván, a szintén kálvinista Hollandiában folytatta tovább tanulmányait. Itt is több hírneves egyetemet felkeresett, a melyeken rengeteg tudományt és ismeretet szerzett. Mikor 1738 jú­liusban hét esztendei távoliét után Amsterdamból visszatért hazájá­ba, mindenkit bámulatba ejtett óriási tudományával. Pedig ak­kor még csak 23 esztendős v'oti. Már külföldön is tanárainak külö­nösebb rokonszenvét és becsülését érdemelte ki. Megnyerő, szép kül­ső alakjához lángelme, minden szépre, jóra, nemesre fogékony kebel, ragyogó -ékesszólás járult. — “Nyelve oly fogékony, be­széde oly zengzetes, szónoklata oly elragadó volt, hogy a ki egy­szer hallá, soha el nem felejthette azt.” — Tudománya szinte mesé­vel határos. Anyanyelvén kívül héber, görög, latin, angol francia, német, holland ■ és olasz nyelven beszélt és szedte magába a renge­teg ismereteket. Kortársai állít­ják, hogy az egyetemes tudomá­nyokban való jártasságra néze ko­ra emberei közül senki sem áll­hatta ki vele a versenyt. Ezt a kiváló ifjút mindjárt ha­zatérte után 1738-ban a debrece­ni főiskolába választották meg tanárnak a történelem, irodalom és számtan tanszékére. Akárhány hallgatója idősebb volt nála. De, valamennyi őszintén csodálta tu­dományát és mély belátását; mind sokat tanult tőle és lelkesült elő­adásain. Debrecennek későbbi ki­lenc nagynevű tanára, közöttük Hatvani István és Csákváry Var­jas János épen akkor iratkoztak be a felsőbb iskolai tanulók közé. E nagy szellem tanításaiból me­rítettek ösztönt és ihletet. Egész életükben hálás emlékezetet! gon­doltak reá. Alig hogy elfoglalta tanári ál­lását Maróthy, önmagát emésztő, láng-lelkesedéssel kezdett a főis­kola ügyeinek rendezéséhez és kor­szerű átalakításához. Szerencse, hogy ebben a munkájában egy má­sik rokon- és nagy lélelkre talált, a kivel aztán vállvetve dolgozha­tott. Domokos Márton volt ez, Debrecennek hosszú ideig kitűnő bírája. — “De nemcsak Debrecen vá­rosának bírája, hanem a debrece­ni, sőt az egész magyarországi re- formáta eklézsiának egy nagy osz­lopembere, a tisztességes tudomá­nyoknak nagy Maecenása, az egy­házi szolgáknak és ^szolgálatnak nagy Nehémiása, a kollégiumnak nagy Abdiása. . . ” így búcsúztatta el a temető pap őt. Ez a nagy ember készséges örömmel pártolta Marótbyit az ő törekvéseiben, a melyekkel a fő­iskolának mintegy második ujjá- teremtőjévé vált. Maróthy-nak több levelét őrzi a debreceni fő­iskolai könyvtár, a melyek vilá­got vetnek a Domonkos és Maró­thy közt lévő viszonyokra és azok­ra az eszmékre és törekvésekre, a melyeket a kollégium érdekében a két kitűnő férfin, sem erőt, sem időt, sem fáradságot, sem költsé­get nem sajnálva, meg is valósí­tott. Maróthy mindenekelőtt egy kor­szerű, uj tanrendszert állított ősz* ' sze. Ebben különösen hirdette a vallásos oktatást és nemzeti isko­lák létesítését, a hol a hit tárgyain kivid lolvasni és irni tanuljanak a gyermekek. Elkészítette a közép­iskola tantervét is, a mellyel szin­te megelőzte korát. Lánglelke századoknak világított. Ember­feletti, lázas igyekezettel dolgo­zott, mintha tudta volna, hogy a végzet kevés időt rendelt számára e földön. Tantervéhez iskolai és más tankönyveket irt. Híressé és elismerésre méltóvá vált különö­sen számtana, melyet 1743-ban a következő címmel adott ki: —“A mértani Arithmetica vagy szám­kivetésnek mestersége.” Az egész országban elterjedt és hatott ez a tankönyv. A számtant a magyar észjáráshoz és viszonyokhoz alkal­mazta ; a műszavakat szerencsésen választotta meg úgy, hogy azok a közhasználatba rövidesen tökéle­tesen átmentek. Ő tőle való a töb­bek közt a négy alapművelet ma­gyar elnevezése : — az összeadás, kivonás, sokszorozás és osztás. Ugyancsak 1743-ban “a harmo- nikás éneklést szeretőknek kedve­kért” egy négyhangu énekesköny­vet adott ki ilyen cim alatt: “A ’Sóltároknak négyes nótájik”. A kottákat Baselból hozatta. Az­tán neki állott a kollégiumi nagy könyvtár rendezésének. Gondos­kodott az őt rajongásig szerető ta­nuló ifjúság sorsának javításáról. Másokat is folytonosan buzdított, hogy a főiskolát korszerűvé, nagy- gyá, virágzóvá, hatalmassá tegyék minél elébb. Méltán elmondhatjuk róla, hogy szivének minden dobbanását, el­méjének minden gondolatát, ösz- szes akaraterejét és tevékenységét — feledve önmagát és családját, mindenét, — annak az ügynek ál­dozta, melynek szolgálatára elhi­vatott ... Sokoldalú és eredmény­OT NAP ALATT -s* az óhazában megkapják a pénzt, ha általam küldeti SÜRGÖNY I LEG SZIKRATÁV IRAT 1 UTÓN. A sürgönyköltség — ha a cim csak 4 szóból áll — mindössze 2 DOLLÁR 50 CENT Kétezer korona és ezen felüli küldeményeknél nincsen külön költség. Postai pénzküldés. Bankutalvány. Hadikölcsön. 100 Korona $13. Németh János, bankár volt császári és királyi konzuli ügynök. 395 BROADWAY NEW YORK, N. Y. !»■ Újdonság! A LEGSZEBB AJÁNDÉK, a mélylyel ismerőseit az ÜN­NEPEK UTÁN meglepheti és nekik igazi örömet szerez­het, a HIT ÓRÁI -ból megjelent három könyv, a melyek­nek tárgya mind az Amerikai Magyarok idegen földön eltöl­tött életükből van meritve. AZ ELSŐ KÖNYV: — HOGYAN LETT EGY SZOCIALISTA KERESZTYÉNNÉ. Megjelent az Amerikai Traktátus Társaság kiadvá­nyában is. TÁRGYA: Az Istent tagadó sociálista magyar: Nagy István milyen lelkiváltozáson megy át a rendőrségi head- quarteren Kiss József vallásos ember szavainak hatása alatt. New-yorki történet. Ára 10 cent. A MÁSODIK KÖNYV: — A HITETLEN TRAGÉDIÁJA. Megjelent az Amerikai Traktátus Társaság kiadvá­nyában is. TÁRGYA: Egy kivándorolt magyar ember tragédiá­ja. Mivé sülyesztheti az ital mértéktelen élvezete az em­bert. Az örök éjszaka. Ara csupán 5 cent. A HARMADIK KÖNYV: — A BIBLIA A MI VEZÉRÜNK. Megjelent az Amerikai Traktátus Társaság kiadvá­nyában is. TÁRGY’A: A megtérés. A szerénység. A lelki sze­gények. A tudomány és szeretet. A bűnösök megmen­tő je Jézus. Ára csupán 5 cent. RENDELJE MEG MÉG MA EZEN ÉRDEKES HITERŐSITŐ AMERIKAI MAGYAR KÖNYVECSKÉKET. NEMCSAK MAGÁNAK, DE ISMERŐSEINEK IS ÖRÖMÖT SZEREZHET ÁLTALOK. MEGRENDELÉSI SZELVÉNY. Mellékelve küldök.........................centet bélyegekben, mely összegért kérem nekem postafordultával megkül­deni a HIT ÓRÁIBÓL a következő könyvecskéket: ELSŐ KÖNYV ...............................................10 cent. MÁSODIK KÖNYV ...................................... 5 cent. HARMADIK KÖNYV ................................. 5 cent. Huzza alá azt, amelyiket megrendeli. A megrende­lési szelvényt vágja ki és küldje be erre a címre: Rév. LAD. HARSÁNYT, 454 East 115 St. New York, N. Y.

Next

/
Thumbnails
Contents