Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-02-05 / 6. szám
VOLUME XVII. No. 6. NEW YORK, N. Y. 1916. FEBRUÁR 5. XVII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. PUBLISHED EVERY SATURDAY. _ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879. A KINGSTONI GYŰLÉS. A bűnösök Idvezitöje. Mikor e sorokat írjuk, tartja a presbyteriánus egyház magyar konferenciáját Kingstonban, Pa. Széles Amerikából jönnek össze a nem csatlakozott református lelkészek, hogy megbeszéljék az egyház belügyeit. Ez a konferencia nem csak a reformátusságot, hanem az egész amerikai magyarságot érdekli, mert hisz tudjuk, hogy az amerikai magyarság tekintélyes része ennek a kemény, vasdereku és a kálvinizmus által megacélozott lelkű emberekből került ki. A rendező bizottság élén Rév. George W. King, St. Louis, Mo. áll, mig tagokként Dikovics János tanár, Bloomfield, N. J. Nt. Har- sányi László New York, Nt. Bogár Lajos Beaver Falls, Pa. Nt. Hankó Gyula Joungstown, 0. Nt. Harvay E. Holt Cleveland, 0. Nt. Ferdinand von Krug Wyoming, Pa. segítik. Titkár Rev. W. William P. Shriver New York. A konferenciával lapunk szerkesztőjének egy régi vágya teljesül, közelebb hozni az elszántan küzdő, dolgozó lelkész testvéreket: kicserélni a gondolatokat, segíteni, támogatni egymást. Nehéz úttörő munkát végeznek lelkészeink az amerikai rengetegben, úgy fog tehát nekik esni a találkozás, mint ha az idegen rengeteg útvesztőjében, a farmer úttörők találkoznak. Ez a konferencia az első nyoma az összeköttetésnek, a szervezettségnek azon a kapcson kívül, melyet az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja alkot. Ez a konferencia úgy kellene, hogy állandó maradjon és évről-évre más helyen gyűljön össze. A magyar elem értékét már nem csak a bányában, hanem a szellemi élet terén is kezdik elismerni és ezeknek a gyűléseknek kellene az amerikai egyházi hatóságok figyelmét felhívni arra a kincsre, mely a Duna, Tisza tájáról elszakadt idegek, agysejtek rostjaiba be van raktározva. A kingstoni konferenciának olyannak kell lenni, hogy az amerikai egyházi hatóságok lássák áldozataik, munkájok érett gyümölcsét és hogy az amerikai magyar református testvérek részére uj áldások fakadjanak ebből. Reméljük és hisszük, hogy a kingstoni konferencia nem az utolsó ilyen lesz, melyen magyar református lelkészek találkoznak. Hisz ezekre a gyűlésekre különösen szükség van itt Amerikában, ahol hittestvéreink egy része külön van szervezve. A konferenciákon megjelenő amerikai lelkésztársainknak látni kell, mint dolgozunk itt közvetlenül a bevándorlókért s igy közvetve egész Amerikáért, mely végül is csak a szegényen érkező bevándorlók vállain épül fel. BIBLIAI LECKÉKÉI* az egyedüli, a melylyel gyermekének Igazi lelki gyönyörűséget szerezhet A legszebb a.iándék ez és ÖTVENKÉT VASÁRNAPRA szóló bibliai leckekép ára a posta költséggel együtt CSUPÁN 10 CENT. Megrendelhető a kiadóhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok lapja Jézus ismeri a kisértés hatalmát. Amint a legszentebbet — ama hitet, hogy ő az Isten szerelmes Fia — megnyerte, ekkor éppen altból az a kísértés szárma zott, hogy kapjon a világi uralmon, melyet Isten az ő fiainak ígért; hogy a világnak egy csuda által úgy adja tudtul magát, mint Istennek különös kedvencét, hogy saját életét legalább úgy alakítsa, hogy az az emberek előtt is úgy tűnjék fel, mint amelyet Isten oltalmazott meg. Jézus e kísérleteket legyőzte. Hosszú tévelygés után Simon a Messiást ismeri fel ő benne; ekkor Jézus az ő haláláról szól; ez az ut, melyen a Messiás dicsőségre jut, s a bátran hivő tanítványban, kinek a Péter disznevet adta, azonnal a kisértő lép eléje, ki őt az ö Tsten által kijelölt útjáról emberileg óvja. Péter egy olyan kívánságot mondott, melyet Jézus bizonyáraegyütt érezhetett vele. Ezt mutatja Jézusnak imábani töprengése a Gethsemánéban, hol az ő emberi akaratát fáradságosan az Atya akarata elé kényszeríti: nem az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd ! (Márk XIV:36). Tehát van a Fiúnak olyan akarata, mely az Atya akaratának ellenszegül: de persze a Fin az, aki semmi hőbb kívánságot nem ismer, mint hogy az ő érzéki akarata az Atya isteni akaratának alávesse magát. Az Atyával való közösségért folytatott hasonló küzdelmet fejeznek ki a kereszten elhangzott imaszavak a XXII-ik zsoltárból; Jézus nem akarja Istenéről azt hinni, hogy ő elhagyja. De ez egy versszak abból az énekeskönyvből, melyet Jézus utolsó halálos ínségében imádkozik. Azonban azt a férfiút, aki magát megkisértetve érezte, messzire elutasította, midőn jó Mesternek szóllitotta. Ekkor olyan igéket mondott, amelyek az ő alapnézeteit nyilatkoztatják, noha ezek sokakra nézve ma is botránkoztató, bosszantó szavak: Miért mondassz engem jónak?? Senki sem jó, csak egy, az Isten (Mát. XIX:17). Mivel senki se jó, Jézus tanítványait arra. tanítja, hogy naponként imádkozzanak a bűn megbocsátásáért ; bizonyosan ő is velők imádkozott. A körülte állók köréhez habozás nélkül mondhatja: ti, kik gonoszok vagytok (Mát. VII :11): nincs kétségben aziránt, hogy bűnét mindenkinek hordoznia kell. Azonban éppen ezért semmit se akar tudni arról, hogy az aratás nagy napja előtt valami esetlen kéz fogja elkülöníteni a konkolyt a búzától. Valamint a halak, mig a halászok ki nem válogatják azokat, együtt vannak a hálóban, éppen úgy kell az Isten országa fiainak és a világ fiainak még együtt élni, mig egy valóban igazságos Ítélet elválaszthatja őket. A farizeusok elkülönítése megfordított emberi módon előzi meg az isteni biró működését. Ám ha mindaz, ami az embernek legben,sejéböl származik, az ember Isten előtti értékére semmit se dönt, akkor Izráel népe, mint ilyen. Isten szeretetében nem részesülhet. A születés véletlensé- ge nem dobhatja a legjobbat az emberek ölébe, se azt tőle meg EDITOR: REV. LAD. HARSÁNYI, 454 E. 116th St., NEW YORK.
