Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-02-05 / 6. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 6. sz. 1916 FEBRUÁR 5. nem tagadhatja, s ez: Istene sze- retetének bizonyossága. Hiszen Jézus a legbensőbben segített népének ; mindenek előtt népét akarta ő megmenteni; az isteni gondviselés különös szigorának érezte azt, hogy a pogány földön kelle működnie, holott népe körében oly sok ínség uralkodott. De Tsten szeretető nincs e nép határaihoz kötve. Ebben ő is korának gyermeke: mind azok a pogányok, kik akkor a zsinagógába tódultak, az ő törvényhüségük révén remélték az izráelita Isten szeretetét és oltalmát. Jézus is mondja: Jőnek napkeletről és napnyugatról, és északról és délről, s Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal letelepednek (Luk. XTII :28, 29). Csakhogy Isten szeretete nem a zsidó törvény betöltésétől függ. A törvényileg leghübbekben, a farizeusokban Jézus nagyon sok kivetni valót talál. Ők a kegyesség külső látszatát tartják fenn, nagy sürgölődés-forgolódás jellemzi őket a törvény betöltésénél. De a nagy feladatok, mint igazság, kö- nyörületesség és hűség, előttük csak keveset érnek. S Jézus egyenesen azt figyelte meg, hogy ők Isten szeretetében nem különös gazdag módon részesülnek. Ő a farizeus öntudatos, bőbeszédű, saját előnyeit kiszínező imáját és a félreálló vámszedő rövid fohászát együtt hallgatta meg és tudja, hogy a vámszedő gazdag áldással ment haza; de a farizeusnak nem volt nyeresége az ő büszke imájából. Emellett értesül Jézus arról is, hogy a társadalom kitaszítottjai milyen hálásak az ő barátságos szeretetéért: a bűnös asszony a farizeus házába megy, hogy legértékesebb birtokát, a kenőcsöt, Jézusnak adja; megtudja ,hogy a megvetettek töredelmesen gyülekeznek köréje; hajtja őket a lelkiismereti aggodalom, hogy Istennek közeli ítéletére előkészüljenek. Ezzel szemben a farizeusok azt hiszik, hogy ők már a helyes utón haladnak, ők nem akarnak megtérni; nekik úgyis elég teendőjük van törvényeik kicsinyes pontos betöltésével. így azonban nem is volna szabad csodálkoz- niok, hogy a gazdag ember az ő lakomáját az utcai csonkabonkák- nak és sántáknak nyitja meg, mivel az először meghívott vendégek nem akartak eljönni. Ám ha Tzráel népe és nem a törvényhez hűek, akkor hát ki lehet bizonyos Isten szer etetőről? Jé zusra nézve e kérdés nem állott fenn; tudta, hogy ő Istennek szerelmes fia, kiben Isten gyönyörködött. Őt az a meggyőződés is áthatotta, hogy az ő dicsőségében mind azok részesülnek, akik komolyan és buzgón esedeznek Isten országáért és az után törekesznek. Azután az ő nézete szerint Isten kegyelme vigasztalólag bekövetkezik mindenütt, ahol a megtérési prédikáció nincs helyén; kiskorú gyermekeknél, gyámoltalan guta- ütötteknél, a szegény és beteg Lázárnál. De hogyan áll a dolog az egészséges, erőteljes személyek nagy tömegénél? Csak azokra nézve lehet-e Isten kegyelme bizonyos, kik már a tökéletes világ utáni vágyat érzik? Hiszen már igy az Istentől megáldott embernek köre messzire terjed, Jézus még messzebbre terjeszti azt. Az Ur gyűlöli a bűnös embert, mondja Jézus, a Sirák ifia (XV: 13), és ez volt az a képzet, mely Jézus idejében egészen általános érvényben állt a zsidó vallásban. Isten el van különítve a bűnösöktől s el kell különítve lennie a kegyesnek is. így érthető , hogy Jézus is másként gondolkozik Istenről, minthogy ő az ember kötelességét másként fogja fel. Az embernek nem szabad a bűnöst magától eltaszitani, ezt Isten se teszi. S megfordítva, e megvetettek- nek Jézus alakja mögött, ki oly hatalmasan küzd a bűn ellen és mégis oly nyájasan tudja a bűnöst magához ölelni, ki azt a gondolatot ébreszti bennük, hogy egy kegyes pártjokat foghatja és őket a szennyből kiragadhatja: — Jézus ez alakja mögött éppen a meg vetettek és kitaszítottak előtt Istennek egy uj, fenséges kép emelkedik ki, amely őket nem taszítja el, hanem karját atyailag hívogatva terjeszti ki, Istennek olyan képe, melyet az ókor legnagyobb prófétái is csak homályosan sejtettek, de amelyet ők soha tisztán nem láttak: képe az Isten szereiének, mely még az elveszett bűnöst is keresi, mely az Istenre nézve meghalt életet még a gonoszban is felébresztheti. Nem kell túlságos sok szót szólam ama bátorságról, melyet a bűnös asszony tanúsít, ha ö a farizeus gyűlöletének dacára a fari zeus házába hatol, hogy Jézusnak háláját és szeretetét mutassa. — Olyan asszonyok, akik a gyalázattól nem riadtak vissza, mindig merészek. De mit segít ezen az asz- szonyon, ha ő tudja, hogy Jézus az ő hozzá hasonlókat se taszítja el magától ? Az ő bűnét ugyan el taszitja magától ezt tudja; Jézus szeretete csak oda törekszik, hogy e nőnél tisztább és jobb életet teremtsen. De hiszen semmit se segíthet rajta, ha megjavul: nem veti-e el őt Isten anank dacára ? Azonban erre már Ezékiel próféta helyes választ adott. Isten nem akarja a bűnös halálát, hanem, hogy az megtérjen és éljen. (XXXIII :11). Aki az ő gonosz múltjával szakit, annak az ő gonosz múltja se rovatik fel. S Jézus hatalmasan ébresztő prédikációja megtérésre vezet. Tehát éppen azzal Isten kegyelmére vezérel. Tehát éppen azzal Isten kegyelmére vezérel. De e nő még másként érti ezt, Maga Isten azért küldte a prófétát, hogy az elveszettet felkeresse. Nemcsak e próféta, hanem e próféta által Isten is meg akarja őt menteni. Ez igen vigasztaló üzenet, nagy evangéli- om: Isten nem hagyja az bűnöst az ő bűnében; Isten munkálkodik rajta, keresi őt, így a bűnös biz- hatik abban, hogy Isten megbocsát neki és meg akarja öt menteni. Isten pedig nagyobb, mint az összes romboló hatalmak, melyek az embert a bűn uralma alatt fogva tartják. így a bűnös asz- szony háládatos szeretete érthetővé lesz előttünk. S különféle képekben mutatja Jézus, hogy az ő szeretete a bűnösök iránt csak képmása az Isten bűnösök iránti szeretetének. Hiszen vannak olyan pásztorok, kik keveset törődnek azzal, hogy száz juh közül egy eltéved a hegyben; özvegyek is vannak, kik egy drak ma elvesztésén megnyugosznak, ha csak tiz darabjuk is van belőle. Azonban ilyen pásztort és ilyen özvegyet senki se dicsér. Sokkal szebb kép, ha a pásztor hosszú keresés után fáradt juhát a hátán viszi haza, vagy ha az asszony gyertyával és seprővel házának minden sarkát és szegletét átkutatja és nem tágít, mig azt meg nem találta. Az- emberi lélek Istennek drága tulajdona. És Ő, ki egyedül jó, Ő, a tökéletes, kinek tökéletességére minden mások csak törekedhetnek. Ő tulajdonát nem engedi észrevétlenül elveszni. A Mindenható nem nyugszik, mig az elveszett embert a helyes ösvényre vissza nem vitte és meg nem mentette. így az Isten kereső szeretetéből senki sincs kizárva. Isten a bűntől a tökéletességre akar átvezetni mindenkit. S Istennek ez akaratában mindenki biz- hatik. De ezt a farizeusok nem ismerik el, egyenesen azért, mert egy ember több, mint egy pénzdarab, vagy egy juh. Ezeket kell megkeresni, de az ember el tud igazodni. Ekkor Jézus egy uj példázatot alkot. Bizonyára sok olyan atya van, aki elveszett fiát nem fogadja tárt karokkal, ha örökrészét gyalázatosán elpazarolta s szegényen és nyomorultan tér vissza. De Jézus itt is tetszést és helybenhagyást hisz találni, ha az atya örömét nem pusztán ecseteli, hanem kifejezetten védi, ki gyermekének hazatérése felett sodrából kijönni látszik, mert ilyen visszatérést többé egyáltalán nem várt. Ha egy földi atya ily bensőségesen csiigg gyermekén, akkor a mennyei Atya se felejtheti el gyermekeit soha. (Folyt, köv.) A katonák oktatása a kárházban. A harctéren megsebesült vagy megbetegedett analfabéta katonák a kórházakban és üdülőtelepeken, — igen helyes és eléggé nem méltányolható intézkedés következtében, — oktatásban részesülnek. Erre a munkára hazafias önzetlenséggel vállalkoznak az ott lévő katonai szolgálatot teljesítő tanítók, ilyenek hiányában pedig igen sokszor tanítónők s ennek a nemes és kulturális szempontból megbecsülhetetlen értékű munkának az az eredménye, hogy amire az analfabéta katona felgyógyul- tan elhagyja a kórházat, vagy üdülőtelepét, megtanul magyarul Írni és olvasni. Az egyes parancsnokságok nagyobb és nagyobb mértékben keresik fel ilyen tanfolyamok szervezése végett az Országos Közművelődési Tanács el- nkségét, amely — mint az analfabétaoktatás országos szervezője és irányítója, — készséggel látja el az analfabéta katonák tanfolyamait teljesen ingyen oyvasó- könvvekkel, Írószerekkel, irkákkal. Magyarországon ez idő szerint több ezer üdülőkatona részesül ilyen módon oktatásban, de a legörvendetesebb mégis az, hogy az egyes horvátországi és ausztriai kórházakban vagy üdülőtelepieken levő magyar analfabéta katonák érdekében is érkeznek meg keresések az Országos Közművelődési Tanácshoz. A kezdeményezés érdeme a magyar tanítóság, amely megsebesültén vagy betegen, mint katona sem felejti, mi az ő legszentebb és legszebb feladata. Angol-magyar Református Katekizmus. Kitűnő katekizmusi kis könyvecske, melynek használható ságát mutatja, hogy már a második kiadás is csaknem teljesen elfogyott belőle, — kapható a ho mesteadi ref. lelkészi hivatalnál. a könyvecske ára 15 cent. Ugyanott megrendelhetők Őzike Dániel Halotti Búcsúztatók című müve is 50 centért, továbbá Miért vagyok én evangéliumi protestáns cimü kitűnő hitvédelmi munkácska is 12 centért. Megrendelések e címre intézen- dők: Rév. Alex Harsanyi, 1008 Tent Avenue, Homestead, Pa.
