Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-05-13 / 20. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 20 SZÁM. NEW YORK, N. Y. 1916. MÁJUS 13. VOL. XVII. No. 20 EDITOR: RÉV. LAD. HARSÁNYI, 454 E. 116th St., NEW YORK. PUBLISHED EVERY SATURDAY. — MEGJELENIK MINDEN SZÓ MBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 8, 1879. Ezekben a szomorú időkben, a mikor nemcsak fenyeget bennün­ket a háború réme, hanem ezrével szedi kegyetlenül áldozatait és mi rémes izgalommal, szivszorongva várjuk a szűkszavú kábelekben, tudósításokban érkező hireket és félelemmel gondolunk arra, hátha az elesettek között ép a mi roko­naink, testvéreink vannak megem­lítve, önkéntelenül is összekulcsol­juk kezünket és abban a hitben, abban a vallásban, melyet oly­kor az élet küzdelmei között el­feledtünk, keresünk erősséget és igazi menedéket. Visszhangra kel szivünkben a vallásosság és Dá­vid zsoltárának éneke: — “Az Ur uralkodik ha felhő és homályosság van körülötte, de igazság és jogosság az ő székének erőssége. Szegény, elhagyatott nemzet­tünk több, mint ezer esztendőn ke­resztül örökös küzdelemnek és szenvedésnek lett osztályrészese. Azért mondá a költő: — “Az nem lehet, hogy annyi szív és oly szent akarat, hiába sorvadozzanak egy átoksuly alatt”... Volt idő a mikor csak a saját magunk jólétéért vettük fel a ne­héz harcot, a mikor munkálkodá­sunkat nem zavarták meg az öz­vegyek és árvák könnyei és ha ak­kor bíztunk s reméltünk egy jobb jövőt, melyben a magyarok hatal­mas Istene szabadságot és boldog­ságot ad az annyi hosszú évszáza­dokon által annyi sok veszélylyel küzdött szegény nemzetünknek, most, ezekben a szomorú napok­ban sem szabad egy pillanatra se meginogni hitünkben, sőt inkább erősebb bizalommal kell feltekin­teni a seregek hatalmas Urához, aki uralkodik a nemzetek felett. Ha igaz ama bibliai mondás, — hogy az igaz ember hitből él, — úgy most kell ennek az igazságát érezni. Ebből a hitből kell táp­lálkoznunk itt az idegen földön, a mely Pál apostol szavai szerint a nemlátott dolgok valósága. A hit csakugyan olyan valami meg­foghatatlan hatalom, ami az em­bert a legszomorubb órákban is feltudja emelni és nagyszerű cse­lekedetekre lelkesíteni. Amikor szegény, elhagyott édes hazánk szomorú sorsára gondolunk — úgy érezzük magunkat, mint a szerencsétlen Jób, kit szenvedé­seivel csak azért látogatott meg az Ur, hogy hitét próbára tegye, Istenben vetett bizalmát megerő­sítse. Az élet küzdelmeiben a hi­tetlen ember összeroskad az első csapásra, de a hivő lélek még a nyomorúságban is Isten vigaszta­ló kegyelmét látja, mely erőt ad neki a további küzdelemre és dia­dalról diadalra juttatja. Dávid király egyszerű pásztor családból származott, sok szenve­désen ment keresztül, de végül Izrael népének dicsősége és hatal­ma fűződött nevéhez. A jólétnek és boldogságnak nap­jaiban senki sem tudja bebizonyí­tani erejét és képességét. Ép úgy mint a hajó, melyet a tenger vi­zére bocsátanak, csak akkor mu­tathatja meg ellenálló képességét hogyha a hánykodó hullámok ide- oda csapják és hogyha a legna­gyobb vihar dacára is szembe tud szállani a habokkal és előre tud haladni. A nemzeti élet erejével is igy vagyunk ezekben a küzdel­mes napokban és ha már az egyes embernek a hit az erőssége, bizo­nyára ebből a hitből kell táplál­kozni egy nemzetnek is. A felhők és zivatarok szörnyű módon tor­nyosultak hazánk egére. Az ég meg mindig sötét, a föld piros azon embertestvéreink vérétől, a kik hazájukat védelmezve a csa­tatéren hullottak el. Nem látunk semmi világosságot. Csupán ami­kor e sötét felhők összecsapnak, — az Urnák ítéletét. Oh, hány család kezéből esik ki a kenyér, hány család marad ke­nyérkereső nélkül; ki tudná ezt most megmondani. Csak .egyet tudunk, csak egyet érzünk a mi szivünkben e szomorú és elhagya­tott órában is; azt, hogy — az Ur uralkodik. Megvilágositják az Ő villámai a világot, megretteg a föld, de az Egek is hirdetik az ő igazságát. Igazság és jogosság az ő székének erőssége. Úgy érezzük, úgy lát­juk innen a messze távolból is, hogy Isten, a ki megszámlálja a könnyeket, megsegíti még a mi szegény nemzetünket. Bizzunk és reméljünk a jó Isten kegyelmé­ben, ha felhő és homályosság van is körülöttünk. Bízunk, hogy az Ő székének az erőssége, az igazság és jogosság eloszlatják e felhőket. Az Ur le­het, hogy próbára tesz bennünket e szomorú időkben, hogy sokkal jobban, sokkal erősebben ragasz­kodjunk Ö hozzá és ne gondoljuk, hogy csupán a földi javak azok, amelyeknek megszerzésére kell az életünk minden óráját szentelni. Én úgy képzelem hogy egy nem­zetnek élete nagyon hasonlít az egyes ember életéhez és küzdel­meihez. A nemzet életét ugyanis azon egyes egyének képezik, kik­nek az élete nem egyéb, mint az öröm és bánat váltakozása. így van ez a nemzetek életében is. Az Isten próbára teszi a mi nemzeti életünket, hogy mi, magyarok, an­nál jobban ragaszkodjunk ö hoz­zá és igyekezzünk megvalósítani a földi életünk napjaiban az igaz testvéri szeretetet. Oh, vajha mi, akik messze tá­volból ezer és ezer mértföld mesz- szeségből, de mégis olyan rokon érzelemmel, gyermeki szeretettel gondolunk hazánk sorsára, vajha ezekben a küzdelmes napokban, elfordítanánk tekintetünket azok­tól a világi dolgoktól és hiábava­lóságoktól, amelyek talán ideig- óráig kápráztatják szemeinket, de boldogságot és lelki megnyugvást soha sem hoztak. Vajha e szomo­rú órákban össze tudnánk az egy­mást megértő szeretetben forrani és teljesíteni kötelességünket egy­mással szemben. Ápoljuk azért a hitet, a vallá­sos érzést és az igaz kegyes életet, és értsük meg azt, hogy milyen nemes feladat és milyen nagysze­rű kötelesség várakozik ránk, a mikor a mi drága nemzetünkért és annak előrehaladásáért itt az idegenből is áldozatokat hozha­tunk. A HIT HUE ES HATALMA.

Next

/
Thumbnails
Contents