Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-05-06 / 19. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 19. sz. MÁJUS 6. Vol. XVII. May 6, 1916. No. 19. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A. Ref. Church in the U. S. magyar ogyháimegyójének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytonl ref. lelkée* Szerkesztőség és kiadóhivatal: 454 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK Telephone: Harlem 1893 Előfizetési árak: Amerikában egész évre............$1.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HÜNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. 8. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANY1 Subscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Humanizmus. Hogy Németország és az Egyesült Államok között jelenleg oly feszült a viszony, az azért van, mert Wilson elnök minden áron leckét akar adni a németeknek a humanizmus fogalmában. Erre joga van neki; de bizonyos körülmények között igen furcsa az ilyen szereplés! Néhány olyan amerikai életét akarja védelmezni, kik angol, tehát háborús nemzet hajóján utaznak. Hogy ezt akadálytalanul tehessék, Wilson a németek egyik legjobb fegyverének letevését követeli. Igaz, hogy a németek megsértették néhányszor a nemzetközi törvényeket, a semlegesek érdekeit az életükért folytatott küzdelemben. De mig az amerikai lapok minden apróbb német kihágásra az elnököt “erélyes hangú” “ ultimátum ”- szerű jegyzékek küldésére kényszerítik, addig elhallgatják, lenyelik szelid jegyzékeik durva, visz- sza utasító válaszát az angol kormánynak. Az angol önkény ezerszer megsértette magának, Amerikának érdekeit s a sok britt ar- culcsapás után még léteiét is függővé teszi. Jól tudja az elnök, hogy jelenleg nem harcol helyesen a humanizmusért. Ám de vessen világot reá kiváló amerikaiak véleménye. A New York Journal egyik számában helyesen jegyezte meg, — hogy Amerikának tekintetbe kell vennie más nemzetek érdekeit is. És ebben az itélet-idöben inkább tűrnie kell ez államnak; segíteni valamennyi nemzetet a béke elérésére, nem óriási áldozatot hozni néhány polgár könnyelműsége miatt. — Eddig elkerültük a háborút, — írja az említett lap — most mennénk bele, mikor Európában már minden nemzet kimerült? — Úgy tennénk, mint a szamár, a mely a döglött oroszlánt utolsó rúgásával küldte halálba. Humanizmus volna az ilyen háború? — Ugyanezen lap más számában olvassuk a következőket: — Mi megrövidíthetjük e háborút. Régen megtehettük volna. Megnyujtanók-e most, midőn rö- ditenünk kellene azt? Ha szabadságunkat, biztonságunkat, sőt becsületünket kellene védenünk, — szivesen harcolnánk. De ugyan melyik európai hatalom fenyeget akármilyen veszedelemmel? — Bizonyos, hogy a rossz lelkiismeretű, háborúra izgatok rajzolták a német veszedelmet az Unió falára, — de sokkal nagyobb és valóságos veszedelem fenyegeti ezt az országot Japán, vagy akár Mexikó részéről. S ha az elnök oly gyakran emlegeti a humanizmust, miért vitte ennyire közel Amerikát a háborúhoz? Úgyszintén miért nem válaszol a humanizmus nevében az angol kormánynak azon jegyzékére, mely bejelenti Amerikának, hogy ezentúl semminemű vöröskereszt-holmi nem megy át az angol blokádon a központi hatalmakhoz? Miért nem tiltakozik az amerikai elnök Görögország inváziója, a fekete katonák alkalmazása és az ántánt ezer kihágásai ellen? Minden nemes cselekedet, elv szép, mig annak bajnokai önmagukkal ellentétbe nem kerülnek. Ez képmutatásra, bűnbe, az állami élet szekerét posványba, romlásba viszi. A fenti kérdésekre feleletet nem várunk. Az elnök sokkal inkább el van foglalva most a humanizmus védelmével, minthogy a közvéleményre hallgatna.-------o-------A lapok ismét nagyban foglalkoznak a változatosságban gazdag Lincoln (Trebles) magyar származású kémmel. Lincoln alias Trebics több ízben el volt fogva, de minden esetben a legnagyobb ravaszsággal kiszabadult üldözőinek kezei közül. Most azonban utoljára mégis csak a börtönbe jutott, a hol a legszigorúbb felügyelet alatt tartották. Kérvényét elutasította a bíróság és igy nagy valószínűség szerint a legközelebbi hajóval átszállítják Angliába, a hol mint német kémet vonják őt felelősségre. MÁJUS 1. . Ez a nap minden országban a tavasz lüktetését fejezi ki. A munkások nem dolgoznak. Nagy gyűléseket, felvonulásokat, kirándulásokat tartanak. Pesten ez a nap sokak számára mindig kellemetlen, mert — mindig e napon költözködnek. Az idei május 1-ének kellemetlenebb meglepetése is van — és ez a sok sztrájk. Az Egyesült Államokban, de különösen New Yorkban nagy sztrájkok kezdődtek már április végén. Legkihatóbb jelentőségű azonban a tengerészek sztrájkja. Szervezetük ugyanis nagyon erős és mivel a kebelükbe tartoznak az összes gépészek, hajómüvesek, hajóstisztek, a vizi forgalmat egészen megkötötték. A rengeteg — mintegy 250 millió dollárnyi — ammunició az ántánt részére a new-yorki kikötőben marad. így ez a központi hatalmakat nem sújtja. A hajósoknak jelenleg van a legjobb alkalmuk helyzetük javítását követelni. És ezt az alkalmat ki is használják.--------o-------BOKOR FERENC, “AZ AMERIKAI MAGYARSÁG” szerkesztője bocsánatot kért lapunk szerkesztőjétől, amiért egy Czirják Károly nevű egyén aláírásával valótlanságokat tartalmazó rágalmazó cikket közölt lapjában, amely lapunk szerkesztőjének személyével és munkájával foglalkozott. Harsányi László ref. lelkész annak idején azonnal eljárást indíttatott Bokor Ferenc és cikkíró társa ellen, beperelvén őket 55.000 dollár erejéig. Bokor Ferenc ügyvédjével, Práger Józseffel megjelent Harsányi László ref. lelkész és ügyvédje előtt és beismerte, hogy valótlanságokat közölt lapjában, amelyet az Amerikai Magyarság cimii heti lap 1916. április 27-iki számában helyreigazit a következő nyilatkozat-tétellel: “A New York Harlemi Első Magyar Református Egyház tagjaihoz! — Alulírott mint az Amerikai Magyarság szerkesztője és kiadója lapomban 1916 január hó 20-án Czirják Károly aláírásával megjelent cikkben felsorolt állítások valótlanságáról a lefolyt idő alatt meggyőződtem s igy a legnagyobb sajnálatomat fejezem ki, hogy tudtomon kívül Czirják Károly cikke lapomban megjelent. Ezen ügy a magam részéről a mai nappal befejezést nyert és igy Nt. Harsányi László new-yorki ref. lelkész, valamint Presbyteriumá- nak ezen nyilatkozattal elégtételt kívánok nyújtani. Bokor Ferenc. (Cirják Károly és társa ellen a pör továbbra is folyamatban van a new-yorki Supreme Court-on.) Sasszemü megfigyelései VAGYONHALMOZÁS ÉS A SZEGÉNYEK SEGÉLYEZÉSE. Amerikában a leghihetetlenebb nagyságú priváttőkék halmozódnak fel. A nemrégiben meghalt N Hark nass vagyonát 100 millióra becsülték. Hogy mily nehéz egy nagy örökség értékét meghatározni, kitűnik abból, hogy ma már 140 millióra becsülik a Harkness hagyatékot. Sokkal duzzadtabb ennél a Rockefeller, és különösen a Morgan erszénye. Nemrég például a Morgan cég hetven millió dolláros — 350 millió korona! — csekket állított ki; ebből következtethetünk e pénzkirály gazdagságára. Bizonyos, hogy ez országban a legtöbb alkalom nyílik mindenkinek a vagyonszerzésre. De ha va- almennyi milliomosnak az volna az elve, ami Carnegie-nek; tudni illik, hogy szégyen milliomos gyanánt meghalni, — akkor kevesebb milliomos, de kevesebb éhező is volna. Sajá+ vagyonával mindenki önmaga rendelkezik. De vájjon nem a közönség százezreinek pénzéből gyűl össze a sok millió? Vannak milliomosok, akik vagyonuk nagy részét jótékony célokra adják, de kevesen vannak az ilyenek. Legtöbben végrendeletükben megemlékeznek minden háziállatukról is, de szegény rokonaikat kizárják az örökségből. Egy gazdag haldokló 300 aker- nyi területet hagyott a madaraknak. Egy másik kutyáinak és macskáinak penziót biztosított. Igaz, hogy az állatoknak is a gondját kell viselni, de ki gondozza a nyomorultakat, a kik talán napokig kenyér nélkül vannak? A vagyon akkor ér sokat, ha jól használják fel. Nem az a gazdag ember, aki sokat szerez, hanem az, aki sokat ad. Az adás, adakozás kötelessége alól senki sincs kivonva. Ha valaki az éhező barátjának szép dolgokat beszél s a milliomosokat szidja, de nem adja barátjának utolsó dollárja felét, az ne képzelje magát Isten képmásának.--------o-------ÉRTESÍTÉS. A Verhovay Segély Egyletnek fiókjai és tagjai értesittetnek arról, hogy a központi titkári hivatal uj helyiségének ciine a mai naptól: — 3606 Fifth Ave., Pittsburgh, Pa., — a hová az egyletet érdeklő levelek és ügyek küldendők. — Kelt Pittsburgh, Pa., 1916. év április hó 29-én. Gábor István, közp. titkár.
