Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-05-06 / 19. szám
19. sz. MÁJUS 6. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 AZ UR JÉZUS CSODÁLKOZÁSA. ©EB©MAS EL©MA IGAZ TÖRTÉNET. (Folytatás.) — Nem lehet olyan rabbilincs melyet a szerető szív le ne rázhatna, Tudja miért jöttem. Kérem, követelem Isten és emberek előtt jegyesemet, Orbonás Ilonát. — Jegyesét, nagy uram? — Igen! jegyesemet. A főnök zavartalan nyugalommal mondá: — De hisz ő már nem a kegyelmed, hanem a Krisztus jegyese. Imre hátratántorodott s aztán rekedtes suttogással tette föl a rettenetes kérdést: — Meghalt? — A világnnak igen. — Hogyan e világnak? Testiképen, lelkiképen? — Fátyolt öltött. — Hah! ez a kegyelmetek müve ! — Csalatkozik nagy uram! Óhajtja őt magát hallani? Imrén az öröm érzése futott át. — Hát itt van még ? — Még itt van, de fölavatása már csak napok kérdése. — Óh, hadd lássam és hadd szóljak vele! .... ... Pár perc múlva szembeállott egymással Bebek Imre és Orbonás Ilona. Mindkettő sápadt volt s szorongó érzéssel tekintettek egymásra. Imre törte meg a csendet, a leányhoz ment s megfogta kezét: — Ilona! édes Ilonám! Milyen boldog vagyok, hogy újra látlak! Érted jöttem. — Hiába jött, —mondá a leány véghetetlen lemondással. — Utaink elváltak, mi nem egymásért vagyunk teremtve. — Hját nem szeretsz többé? — Nem illet ez a szemrehányó kérdés. Szeretem, de bűnt nem akarok elkövetni —- szeretetből. — Micsoda bűnt? — Azt a bűnt, hogy kegyelmedet elszakasszam azoktól akikhez a vérség köti; azt a-bűnt, hogy vagyonától, javaitól megfosztva, földönfutóvá tegyem; azt a bűnt, hogy fényes jövőjétől elüssem, ősei szellemének szemrehányásait, apjának, testvérének átkát reá- zuditsam. Nem, nem, ennyi áldozatot én nem kívánok, nem kívánhatok. Feloldom Ígérete alól. Kérem, bocsásson meg, hogy egyszer annyira gyönge, annyira önző tudtam lenni; bocsásson meg, hogy oly sok szenvedést okoztam. Nemcsak magamért tettem, hanem a hitemért is. Balga voltam. Istenre néztem s az emberekre uem számítottam. Előtte egy szép, dicső élet áll; menjen, menjen a magasba vivő utón; felejtse el, hogy valamikor, kis ideig, feltartóztatta útjában egy neveletlen leány, aki merészet és nagyot gondolt, de hogy kivigye, ahhoz nem volt szive s ereje. Ilona végső szavait a sirás fojtotta el, az öreg prior is elfordulva törülgette szemeit, csak Imre állott néma bámulattal. De érzése csakhamar kitört: — Hát azt hiszed, hogy van olyan gazdagság, olyan dicsőség, amely feledtetni tudná a te nemes a te nagy lelkedet? Úgy érzem, mintha szárnyaim nőnének és ismeretlen tájakra repülnék a te angyali lelkeddel. Nines az az áldozat, amelyért meg nem váltanám ezt a boldogságot. Jer, jer Ilonám, ha te nem félsz az élet küzdelmeitől, én veled együtt a pokollal is szembeszállók. Egymás mellett állottak, kéz a kézben. A leány még szólni próbált, de csak zokogni tudott, is lassan, lassan lehajtotta fejét az Imre vállára. Ez a jelenet még a priort is teljesen megindította. Oda ment hozzájok s áldólag ter- jeszté föléjük reszkető kezeit: — Menjetek, menjetek! Amit Tsten egybeszerkesztett, ember azt el nem választhatja. # Bebek Imre rokonaihoz, a protestáns Clsetnekyhez menekült jegyesével s áttérvén a protestáns vallásra, nemsokára megesküdött Ilonával. Hosszabbb ideig boldogságban éltek s a felső vidéken hatalmas pártfogói lettek a protestánsoknak. Többek között a nagy magyar reformátort, Dévai Biró Mátyást is pártolta Bebek Imre. Dévai egyik müvét neki is ajánlotta s abban rendkívüli dicsérettel szól róla. (Vége.) BIBLIAI LECKEKÉP az egyedüli, a melylyel gyermekének igazi lelki gyönyörűséget szerezhet. A. legszebb ajándék ez és ÖTVENKÉT VASÁRNAPRA izölö bibliai leckekép ára a poita- kéltséggel együtt CSUPÁN 10 CENT. Megrendelhető a kiadóhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 454 E. 116. St., New York, N. Y. Az Ur Jézus csodálkozik a hitetlen világ felett. Ezt minden hivő lélek természetesnek találja. Számon kéri, mint hajdan, a Ko- razinokat és Kapernaumokat, — hogy miért nem tértek meg?! — Hiszen, — igy szól az Ur — én oly sokat tettem' érettetek ! Isteni erő általi csodákat tettem bennetek! Olyan sok szeretetet és kegyelmet árasztottam reátok és oly sok bizonyság tevőt állítottam közétek! És még se tértetek meg! Óh, miért nem tértetek meg?! — így beszél az Ur Jézus azokhoz, akik az Ő evangéliumával nem törődnek és az Ő váltságát nem fogadták el. De van szava azokhoz is, akik a nagy nevet, az Ő nevét viselik s magukat az Ő tanitványaiknak s híveinek nevezik. És e szavak is igen gyakran csodálkozást fejeznek ki. — Ennyi időtől fogva vagyok veletek és még sem ismtertek En- gemet! — Ne gondoljátok, hogy ezt az Ur csak a régieknek mondta! Mi felettünk is csodálkozik az Ur! Miért nem ismeritek őt meg, úgy, mint ahogy Ő kívánja magát veletek megismertetni? Óh, Ő oly kegyes és jó Király, olyan gazdag és olyan hatalmas! Ő a Megváltó! Miért nem fogadjátok Őt el ilyennek? Miért vagytok oly tétlenek s az Ő szeretete tenyerét miért nem használjátok fel jobban? Miért nem foglalkoztok Vele többet? Hiszen ha Őt jobban ismernétek, ha Őt gyakran elfogadnátok, akkor mássá lennétek és nem lennétek oly kicsiny hitiiek, oly kesergők, oly önzők és oly .szeretetlenek. Változzatok meg azért megújulása által, hogy az Idvezitő előha- ladástok felett csodálkozzék ily módon: — Bizony Izraelben még nem találtam ilyen hitet, iylen örvendező hitet, ilyen szeretetet... KÉSŐ. Egy nő könnyekkel árasztott el egy öreget. Jóságáról beszélt mindenkinek. Úgy gondolom, hogy ha a mostani könnynek, csóknak felét adta volna az öregnek régebben, az még most is mosolyogna az örömtől. De most hidegen veszi az egészet. Az öreg halott. Öreg és szegény volt. A nő fiatal és gazdag. Tíz szobája volt, de atyja számára egy sem. Az öreg nem nyert iskoláztatást, leánya igen, — az ő költségén. Húsz éven át táplálta, ruházta otthon s az iskolában, mig finom, müveit társaságba került és uj társaságában férjhez is ment. A régi szomszédság, az öreg apa társasága unalmas volt neki. Megcsókolta és gyönyörű koporsóba tétette. Kedves apa nagyszerű emléket érdemel. De a jó bánás az életben többet ér, mint a hideg márvány a halál után. Emelkedik a magyar pénz értéke! 100 KORONA $14.oo EBBEN AZ ÁRBAN ELFOGADUNK Pénzküldést az é-hazába valamint Jegyzéseket a Hadikölcsönre Bővebb felvilágositásért írjon erre a címre: A TRANSATLANTIC TRUST COMPANY 67 Williams St. New York. New Yorkban és környékén lakó honfitársak keressék fel személyesen a bank fióktelepét: 109 AVENUE A, Corner 7th Street, amely MINDEN NAP — szombaton is — reggel 9 órától este 8 óráig van nyitva.
