Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-27 / 9. szám
4. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9. sz. 1915. FEBRUÁR 27. Vol. XVI. Feb. 27, 1915. No. 9. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 4 Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNY! LÁSZLÓ. new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 451 E. 116th St., New York. vlinden levél, közlemény, egyházi és ag/leti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK. Telephone: Harlem 1893 Előfizetési árak: Amerikában egész évre .............$1.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNG A RI AN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U S. A. and of thp R. R Roarrt of the Reformed Church In the U. 8. Editor: Rev LADISLAUS HARSÁNYT Subscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3. Half Year $1.60 Offlrlel Organ of the America» Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. A történelem margójáról. Tőzsdeügynökből tábornok. Középületek falán ott lógnak a hatalmas térképek, amelyeken színes zászlócskák jelzik a hadállásokat. A magán taktikusok azok mellett főzik ki haditerveiket, a melyek szerint döntő győzelmet arathatnánk hamarosan valameny- nvi ellenségünk felett. Sokan mosolyognak ezeken a sztratégákon és nem is tudják, milyen karriért csinált egy ember, aki egy színes zászlócskákkal a térképen csinált végig nagy háborúkat, Igaz, hogv ez az ember volt a föltalál ójuk: Lomini tábornok s a segítségükkel tőzsdeügynökből tábornok lett. Lomini a német Svájcban született. Amikor iskoláit elvégezte, inas lett egy boltban.. Ez az élet azonban nem nagyon tetszett neki, és ezért Parisba vándorolt, ahol Mosselmann tőzsdeügynöknél kapott állást. 1796-ban volt ez, Lomini 18 éves volt ekkor. Pénzügyi karrierje kitünően indult, amikor Napoleon olaszországi hadjáratának dicsőségét kezdte zengeni a világ. Amikor Lomini a győzelmes csatákról szóló jelentéseket olvasta, úgy érezte, hogy most fedezte fel tulajdonképpen, milyen életpályára született. Mivel a háborúban nem vehetett részt, a csapatok mozdulatait párisi irodájában követte. Térképet vásárolt és szines gombostűkkel jelezte rajtuk a hadállásokat. — Nemsokára kis papírdarabokat szurt. fel a gombostűkre, hogy a térképet jobban áttekinthesse. Annyira szakértőnek vélte már ekkor magát, hogy lapot indított, amelyben a hivatalos rövid jelentéseket a közönségnek magyarázta. Olvasta Nagy Frigyes háborúinak történetét is és a porosz király hadi teóriáját az akkori háborúra alkalmazta. Térképén a zászlócskákkal jelzett csapatokkal a legcsodálatosabb hadműveleteket végezte és nagy sikerei láttán elhatározta, hogy végleg szakit a kereskedlemi pályával és a haditudományoknak szenteli életét. — Véletlenül találkozott Párisban egyik honfitársával, Kellerrel, a kit a helvét köztársaság hadügyminiszterének szemeltek ki. Kel- lernek nem volt pénze, hogy Bernbe utazhassák. Lomini előlegezte a szükséges összeget és ennek ellenében mint a svájci hadügyminiszter szárnysegéde hagyta el a francia fővárost, Svájcban folytatta a zászlócskákkal való játékát. Ennek következtében any- r.yira erősödött stratégiai tudása, hogy amikor a hir a dijoni tartalék-hadtest, megalakításáról megérkezett, előre látta Napoleon ter - veit és több tiszttel fogadott, hogy Napoleon mit fog azután csinálni. A fogadásokat meg is nyerte. A lunevillei béke után Lomini vastag kötet kézirattal az utitás- kjában Párisba ment, mert azt hitte, hogy Napóleon városában lelkes örömmel fogadják majd. Müvének cime ‘‘A nagy taktika taglalása” volt. De mindenki dilettánsnak, pályatévesztett embernek tekintette és senki sem akart tőle, a tőzsdeügynöktől taktikát tanulni. Csak Ney tábornok olvasta el a könyvet és kölcsönzött neki annyi pénzt, amennyi a nyomdaköltségekre előg volt. őt magát pedig elhelyezte a vezérkarban. Igv került Nopoleon szemei elé az austerlitzi csata után. A császár látni akarta a fiatal zászlóalj- parancsnokot. aki tudományosan megokolta, miért nyerte meg csatáit. A két nagy stratéga 1806-ban találkozott, —• Ön ezentúl az én kíséretemben lesz — mondotta beszélgetésük végén a császár. lomini bocsánatot kért, hogy se lova, se fölszerelése nincs. — De ha felséged ad nekem négy napi szabadságot, akkor majd Bambergben utolérem — mondotta, A Bamberg szóra Napoleon felugrott : —- Ki árulta el önnek, hogy Bambergbe megyek? — Németország térképe. — De hiszen, van még több ut is Németországba 1 És lomini a térképen a kis zászlócskákkal megmagyarázta, a császárnak, miért kell Bambergen át menni. A császár helyeslőleg bólintott és megkérte, hogy a hadi- tervet senkinek se árulja el. Igv lett a diletáns stratégából a császár attaséja, sőt később bri- gadéros. Lelkében azonban mégis Napóleonéval hasonlította összt a maga pályafutását és elégedetlen volt életével. Elköltözött Oroszországba, majd, amikor megöregedett, Brüsszelbe, ahol térképén elő re látta és helyesen megbírálta a jövő hadieseményeit. 1854-ben, még a francia-orosz háború kitörése előtt megjósolta Szebasztopol megszállását és értesítette arról az orosz kormányt, amely azonban nem törődött a figyelmeztetéssel, A tőzsdeügynökből lett sztraté- ga kilencven éves korában halt mek. Azok a háborúk, amelyek éle- telegvégső esztendejében dúltak, megingatták elméletét. A modern fegyverekkel, az öldöklő gépekkel nem tudott számolni. Egy évvel az első német-francia háború előtt hált meg. Klasszikus tudósa volt a taktikának és ha a tudománya ma csődöt is mondana, az az érdemi' mindenkorra megmarad, hogy a hadállásokat jelző szines zász- lócskákat föltalálta.-----—o-------FÖRGETEGJÁRÁS IDEJÉN — A hadifoglyok irodája. — Mikor a háború kitört, a Vörös Kereszt nemzetközi bizottsága, a melynek székhelye Genfben van, irodát rendezett be abból a célból, hogy a hadifoglyok és családjaik érintkezését közvetitse. Ennek a közvetítő irodának a gondolata 1907-ben merült fel Hágában és 1912-ben öltött végleges formát Washingtonban. Senki sem gondolta volna még akkor, hogy már két év múlva megkezdi működését az uj intézmény. Az irodát először a bizottság helyiségeiben helyezték el, a genfi Rue de I’Athénée-n. De már megnyitáskor olyan nagy tömeg levele érkezett, hogy nagyobb helyiségről kellett gondoskodni, azonkívül sok önkéntes munkást vontak be az iroda ügyeinek intézésére. Egy hétig a Palais Eynard-ban működött az iroda, de ez is szűknek bizonyult és ekkor Genf város felajánlotta helyiségéül a régi művészeti múzeumot. Az utolsó napokban a bizottság kénytelen volt uj helyiséget bérelni, ahol 40 gépiró dolgozik. Ez még mindig nem volt elég; irodahelyiségeket rendeztek be néhány iskolában is, ahol állandóan hatvan tanitó és tanítónő dolgozik. Négy-ötszáz önkéntes munkást foglalkoztat az iroda állandóan, azonkívül negyven gépírót és nagyszámú szolgaszemélyzetet, A múzeumi épület földszintjén nagy teremben fáradhatatlanul dolgozik a bizottság elnöke, Ador Gusztáv szövetségi tanácsos. Munkáját csak megfeszített energiával lát hatja el. de amellett ideje jut arra is, hogy munkástársaival a legbarátságosabb formák között érintkezzék. A nagy munkásteremben végesvégig hosszú asztalok sorakoznak egymás mellé. Itt intézik a levelezést. Roppant sok levél vár válaszra. Nehéz volna meghatározni, hány levél érkezik egy napon. Volt idő, mikor az érkező levelek száma huszonöt-huszonhét, sőt huszonki- ltncezerre rúgott, Most mintegy tízezer levél, levelezőlap és táv, irat érkezik naponta. Az első emeleten van elhelyezve a könyvvezetőség, ahol egész könyvelő sereg dolgozik. Naponta öt-hatezer postautalvány érkezik. A pénz egv része még mindig a nagy vas-pénz szekrényben várakozik, mig a cim zett kezébe juthat és vannak ösz,- szegek, amelyeket hiányos cimz»s miatt egyáltalában nem lehet kézbesíteni. Az egyik terem a törzskönyvi cédulák birodalma. Több, mint háromszázezer cédula fekszik itt példás rendben. Az utolsó nésrv hét alatt húszezer kérdési1' tudott az iroda pontos választ adni. A legutolsó héten nyolcezer- ötszáz írásbeli felvilágosítást küld tek szét innen. A foglyok száma, akik hozzátartozóikkal az iroda utján érintkezhetnek, már a tizenhétezret is meghaladja. A csomagokat és más küldeményeket külön szervezet intézi. Naponta mintegy ezer csomag érkezik az irodába. A genfi iroda csak a belgiumi és franciaországi csatatereken elfogott hadifoglyokat tartja nyilván. Orosz-Lengyelország. Kelet-
