Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-06 / 45. szám

EDITOR: REV. LAD. HARSÁNY!, 454 E. 116th St., NEW YORK.

PUBLISHED EVERY SATURDAY. _ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Entered as second-class mater Oct. 28, 19X0 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879.

AZ URNÁK ELŐTT.

Széles Amerika néhány államában most folytak le vagy még csak most lesznek a választások. Fontos alkotmánymódosítások, törvénytervezetek kerültek a polgárok elé.. Kormányzókat, kerületi ügyészeket választottak, akik azután az uj választásokig intéz- zik a nép sorsát. A szavazó polgár, különösen ha bevándorolt, nem igen tudja, hogy tulajdonképpen miért is szavaz. Az amerikai viszonyokat és az amerikai embereket nem ismeri és rendesen ujságreklám, vagy pedig valami nagyszájú kortes beszéde szerint adja le a szavazatát.

Mi a magunk részéről, nem akarunk semmiféle elvet sem felállítani olvasóinknak arra nézve,

■ hogy mikép szavazzanak, de adhatunk egy pár jó tanácsot, melyet ha meghallgatnak, úgy sokkal biztosabban teljesíthetik a kötelességeiket, melyeket az állam minden egyes szavazójától elvár akkor, amikor a szavazatát gyakorolja.

A szavazás azért van, hogy a nép uj törvényeket hozhasson, hogy uj, jobb embereket bízzon meg az ügyek vitelével, hogy a nemzetnek és az egyes embereknek a helyzetét javítsa. A szavazásnál tehát mindenkinek arra kell törekednie, hogy a jó törvényekre és becsületes emberekre adja le szavazatát. Aki igy tesz, az segített magán, segített társain. De hát, melyek a jó törvények, és melyek az igaz ember? Erre igen nehéz megfelelni. Azonban vannak olyan dolgok, melyekre habozás nélkül válaszolhatunk.

így például minden államban, mindahányszor a szavazásoknál felvetik a kérdést a prohibició

mellett, hogy az illető állam, megye, vagy város száraz legyen-e vagy sem, hogy lehessen-e ott al koholt, whiskeyt, sört, bort eladni, mindannyiszor szavazzunk száraz állapot mellett. Az kétségtelen, hogy ez a törvény jó lesz, mert az alkohol az embernek és az emberiségnek a legnagyobb vétke, mely különösen a bevándoroltakat tartja teljesen hatalmában. Az alkohol a börtönbe és a kórházba viszi az embereket és mindenkinek jövedelméből elvesz egy részt. — Felhívjuk tehát olvasóinkat, ha valahol a prohibition kérdés kerül döntés alá, álljanak vallásos szivük és tiszta fejük egész buzgalmával abba a táborba, mely a szesz butitó hatása ellen küzd. Ne törődjenek hamis mondásokkal, hogy a prohibition ellenkezik a személyes szabadsággal, vagy hogy az alkohol kis mértékben egészséges.

Egy másik elv, hogy szavazásoknál ne engedjék magukat meg vesztegetni. Az állam, amikor szavazatot adott polgárainak, nagy megtiszteltetésben részesítette őket, megengedte nekik, hogy a nemzet sorsát intézzék. A ki ezt a szent jogot pár dollárért eladja, az hazaárulást követ el és a becsületét viszi vásárra.--------'0'——---Szeressük társainkat.

Irta: B. J. E. dr.

Legszembetűnőbb jellemvonása Jézusnak az emberek iránt érzett reményteljes szeretete volt. A bajaikkal együtt érzett és remény- teljesen bízott lehetőségeikben. S Jézus szeretete mindent felölelt,

mint embert — nem pedig csak azokat, akik valamilyen érdekes különösségeket fejtettek ki magukban, mint pl. műveltséget vagy vagyonnak birását. Az ember a maga mezítelenségében, kifejletlen állapotában — úgy a mint a szegények és kicsiny gyermekek személyében előtte állott — megnyerte és élvezte szeretetteljes érdeklődését. Valahányszor kicsiny gyermekeket látott, úgy érezte, keblére kell ölelnie és meg kell áldania őket. Lehajolt a szegény ember mellé és vigasztaló híreket mondott neki a mennyei Atyáról. Könyörületes volt a beteg emberrel szemben, ki felhalmozódó adósságai közepette képtelen volt a munkára; gondoskodott róla és a munkaképességét visszaadta. Felkereste a kétségbeesett vagy már fásult lelkű elzüllöttet, nekifeszi- tette vállát a kitaszított lélek terhének — lelkiismeretét a kitagadott lélek bűnének s visszahelyezte őt az önbecsülés magaslatára. — Gyöngéd méltósággal állt meg az elbukott nő mellett és bűnbánó tisztaságba emelte fel. Az embersokaságok láttára tűz csillant fel a szemében és pir futotta el az arcát az érdeklődő szeretettől, — “Látván a sokaságot könyörület- re indula rajtuk... ” E remény- teljes szeretet élete vége felé ebben az egy mondatban összegező- dött: — “ Barátaimnak neveztelek titeket.” —

Hatalmas emberi sze" ete bele foglalta ezeket az embereket a mennynek előérzetében: “Atyám, a kiket nékem adál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is velem legyenek.” —

Jézusnak minden ember iránt érzett reményteljes szeretete mély benyomást tett a világ életére. S hatása sohasem volt nagyobb, — mint épen ma. Száz és ezer ember — ki Krisztus egyházával nincsen összeköttetésben, kinek nincs is

tiszta, értelmes fogalma az Ő céljairól, mégis tudja és érzi, hogy az emberiségnek nagy barátja és védelmezője volt Ő.

A húsz évszázaddal utána élő embereket meggyőzte reménytel- je.ljes szeretetének hatalma és valósága felől.

Jézus arra számított, hogy szellemi összeköttetésben fog állani még e földön élő emberekkel azután is, hogy eltávozott már közülük és továbbra is vonni fogja a mennyei Atya felé őket. A feltámadás, melyet várt, átmenet volt számára abba a létalakba, melyben megközelítheti majd az emberek lelkét. A hol ketten vagy hárman összegyülekeznek majd imádságra, ott jelen lesz közöttük, segítve lelkűket felfelé az Istenhez. A hová majd elmennek, hogy tanítványaivá tegyék a népeket, ott lesz az Ő lelke is, hogy feltüntesse ezeket a bizonyságtevőket embertársaik előtt — mind az időknek végéig. Ki fogja magát jelenteni magát nekik, bár nem látható többé a világ számára. Tudta, hogy az a mindenható szeretet, melyet érzett az emberek iránt, nem fogja Őt tőlük távol nyugodni hagyni, hanem át fog törni bármilyen korlátokon is, melyek a halottak és az élők világa között fennállhatnak. Meg volt győződve róla, hogy a mennyei Atyának szeretete az emberek iránt, melyet épen Jézus maga tárt fel, nem fogja megvonni őt az emberektől, a kiknek az Atya adta Őt, hanem hogy Ő azon túl is közöttük lesz éreztetve velük Isten szeretetét és viszont- szeretetre indítva őket.

Az a várakozás, hogy mink az Isten szeretetének kifejezője további lelki érintkezésben marad az emberekkel — megerősítést nyert az emberi tapasztalatban. A keresztyén hitnek jellemző vonása az, hogy a keresztyének hitűknek alapítójával személyes összekötteI

VOLUME XVI. NO. 45.

NEW YORK, N. Y„ 1916 NOVEMBER 6.

XVI. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM.