Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-30 / 44. szám

44. sz. 1915 OKTÓBER 23. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 & VALLÁSOS ELMÉLKEDÉSEK. S. Folytatás. Kérdés: — Van-e még több bűn is ezeken kívül? Felelet: — Igenis van; ilyen például a szent keresztség elleni bűn, ia mely abból áll, hogy mi a sátánról és annak minden cse­lekedeteiről lemondottunk s azért mégis követjük őt és bűnös csele­kedeteit és a világtól és ennek bű­nös életmódjától nem térünk el. Kérdés: — Melyek ezen csele­kedetek? Felelet: — A gőgösség, nagyra- vágyás, hiúság, gyülölség, irigy­ség, kéjelgés, szerencsejáték, ré­szegesség, igazságtalanság, hamis­ság, dorbézolás. A ki ezekben él, mindegy, ha csak egyben is, vala­mennyiben is, áthágja azt a ke­resztszövetséget, mely a szent ke- resztségben közte és Isten között köttetett. Kérdés: — Lehet-e még több bűnt felsorolni? Felelet: — Vannak még idő­veszteség! bűnök is, melyek abból állanak, hogy az ember a drága kegyelmi időt, melyet Isten a mi üdvöségünkre ajándékozott, rósz- szül használja fel, vagy haszonta­lanul engedi eltelni. Vagy bűnös gondolatok, szavak és tettek által helytelenül használja fel. Vétke­zik az ember érzékei, szemei, fü­le, szája által is. Ki tudná mind azokat elszámlálni, hogy hányszor és hányféleképen vétkezünk? Kérdés: — Egyszrre jő-e meg a bűnöknek tudata? Felelet: — Egyáltalában nem, hanem mindinkább növekszik a Szentlélek világa bennünk, annál jobban gyarapszik bennünk azon ismeret is. Úgy vagyunk ezzel is, mint a nappal, a mely csak las- sankint derül fel; először csak a szürkület, azután a hajnalhasadás és végül teljes nap derül reánk. Kezdetben a szegény bűnös csak a legfeltűnőbb, legnagyobb bűnö­ket látja, azután a kisebbekéi \,,, és ha a nap teljesen áttör, min­den tisztátalanságot észrevesz a szivében s a bűnös gondolatok us vágyak legkisebb porszemei is feltűnnek előtte. Az történik ve­le, a mi azzal a vakkal történt, kinek az Üdvözítő visszaadta a szemevilágát; először csak a nagy dolgokat látja, azután mindent egyszerre s pontosan fel tud is­merni a szemeivel. Kérdés: — Miért nem ismeri fel a bűnös egyszerre minden bűnét? Felelet: — Azért nem, hogy el ne csüggedjen. Mert ha a rette­net romlottságát, bűneinek rop­pant tömegét egyszerre meglátná könnyen a kétségbeesés martaléka lenne. Ezért olyan jó Isten, hogy bűneit csak lassan tárja fel előt­te. A bűntudat egyszerre növek­szik bennünk; minél inkább ter­jed a szívben a Szentléleknek vi­lága és a Jézus iránt való szere­tet, annál inkább feltárul az em­ber előtt bűneinek rut volta s az önszeretetnek és az istentelen vá­gyaknak mély gyökere; s igy az­tán az ember mindinkább tisztába jő saját magával. Kérdés: — Milyennek tűnik fel ekkor a bűnös maga előtt? Felelet: — Igen szegénynek és nagyon nyomorultnak, teljesen és tökéletesen mezítelennek. ügy tetszik neki, mintha nála nem is volna nyomorultabb teremtése a világon és hogy a világon nincsen semmi olyan utálatos, mint az ő megromlott szive. Ha rátekint az élettelen teremt­ményekre, szerencséseknek mond­ja azokat, a mennyiben épen oly érintetlen állapotban vannak, a hogy azokat az Isten megterem­tette. De ő bűnei által egészen megromlott s Teremtőjének csak a legnagyobb gyalázatára vált. Nem mentegeti magát és nem rejtegeti bűneit, hanem szívesen elismeri mindenkinek azokat, s elismeri, hogy egészen meg van romolva; az átokra és halálra, a pokolra és annak szenvedéseire teljesen ér­demessé lett; a saját igazságában egészen szegénnyé lesz és teljesen meg van a felől győződve, hogy a saját igazságának, az Istennek tet­sző erénynek, csak egy porszem- je sincsen meg benne, hogy tehát neki egészen üresen, mezítelenül kell Isten előtt megjelennie. Úgy látja magát, mint a kiben nincsen meg a kelő értelem, mert az igazi bölcseség fénye nem világosítot­ta meg őt, és sem magát, sem Is­tent, sem az Üdvözítőt nem ismer­te meg, hanem mint egy vak a sö­tétségben tapogatódzván, eltéve- lyedett és semmiről sem tud sem­mit. Úgy látja magát, mint a ki­ben nincs meg a kellő akarat, mi­velhogy semmi jót nem kívánt, hanem mindig a rossz után vá­gyakozott és minden cselekedete rossz volt ifjúságától kezdve. A mint aztán az ember igy ma­gát megismeri, szégyen és bánat tölti el nagyon a kebelét, s a mel­lére ütve igy kiált fel: — Isten, légy kegyelmes bűnös lelkemnek! Idvességre jutni 16. kérdés. Mi történik akkor benne? Felelet. Aggodalom és rémület lepik meg, mint Izrael népét a Si­nai hegynél; a törvény nyomja őt és panaszt tesz ellene; általa egészen alázatossá, levertté, meg­törtté, fáradttá és megterheltté válik. És az ilyen bűnösöknek örö­mük telik az Idvezitőben; az ilye­neket hívja ő magához s nyugal­mat szerez nekik. Máté 11, 28. 17. kérdés. Milyennek tűnik föl mostan előtte a bűn? Felelet. Szerfölött bűnös dolog- nuak. Róm. 7. 13. Most már meg­tanulja tapasztalásból, hogy mi­lyen keserű, ártalmas és rettene­tes rossz dolog a bűn, hogy milyen tisztátalanná és megvetésre mél­tóvá tette őt Istennek szemeiben; továbbá, hogy a bűn romboló és halált okozó méreg, mely őt tes­tében és lelkében megrontja és a mely kezdetben ugyan édes, de későbben rettentő módon kínoz és gyötör, sőt valódi pokoli aggodal­mat okoz. Ez a bünbánat és szo­morúság nem mindenkinél egyen­lő. A ki sokáig élt a bűnben, a ki a sokféle üdv- és kegyelmi eszkö­zöket megvetette, a jó intelmek­nek és szive jó indulatainak ellene állott és sok botrányt okozott, az ilyennel a bünbánat is rendesen nagy szokott lenni, mert sebei is mélyek és nagyok. Némelyeknek kezdetben van nagy szomorúsá­guk, másoknak csak későbben. 18. kérdés. Mennyi ideig tart ez a szomorúság? Felelet. Yan törvényhozta szo­morúság, a mely szerfölött kinos és a mély hitet megelőzi. Ez addig tart, mig az ember Jézusnak véré­hez közeledik s bűneinek bocsána­tát elnyeri, a mi által aztán a pa­nasztól, az átoktól és a büntetéstől megszabadul. Van aztán evangé­liumi szomorúság, mely a hittel együtt jő és a hit nyomában jár; e szerint a bűnös a fölött bánkó­dik, hogy Idvezitője testének és lelkének oly sok aggodalmat és bánatot okozott. “Én reám tekin­tenek, a kit bosszúsággal illettek és siratják ötét, mint az ember szokta siratni egyetlenegy mag­zatát és keseregnek ő rajta, mint szoktak keseregni elsőszülöttü­kön.” Zak. 12. 10. E szomorúság a szeretetből ered; minél nagyob­bá válik a szeretet az Idvezitő iránt, annál jóban gyötri magát a szegény bűnös, hogy ő Istennek Fiát bűnei által megfeszítet­te. Gyakran le ül keresztje mellé sé keservesen sir. Ezen szomorú­ság nem fájdalmas, sokkal inkább öröm és benső vigasztalódás jár­nak nyomában. A kegyelmet nyert bűnös nem is kívánja ezt máskép­pen; jól érzi ő magát könnyei kö­zött. (Folytatása következik.) ♦ ♦ * 100 koronát 15 ♦ dollár és 50 centért KÜLD MAGYARORSZÁGBA JÓTÁLLÁS MELLETT A TRANSATLANTIC TRUST COMPANY a Magyar Királyi Postatakarékpénztár EGYEDÜLI HIVATALOS KÉPVISELETE AMERIKÁBAN Vidékiek írjanak pénzküldő ivekért és válaszborítékért erre a címre; TRANSATLANTIC TRUST COMPANY 67 Williams St. New York. New yorkiak forduljanak személyesen a bank fióktelepéhez' 109 AVENUE A, Corner 7th Street, amely rendes üzleti órákon túl minden hétfőn, szerdán és pénteken este nyolc óráig van nyitva.

Next

/
Thumbnails
Contents