Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-30 / 44. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 44. sz. 1915 OKTÓBER 23. Vol. XVI. Oct. 30, 1915. No. 44. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 4 Ref. Church in the U. S. magrer egrh&zmegr^jének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 454 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK. Telephone: Harlem 1893 Előfizetési árak: Amerikában egész évre....$1.00 Magyarországra egész évre...$8.00 HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. 8. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANYI Subscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3, Half Year »1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. Legyünk résen. Az amerikai magyarság életének van egy kinzóan fekete, gyöt- relmesen fájó foltja : — a saloon. Aki nem gondosan elzárt szobák ablakából figyeli az életet, de ki- vül is időzik a fórumon és sokat forog az emberek között, annak fájó lélekkel kell tapasztalnia, hogy micsoda rettenetesn romboló hatással kapcsolódik bele a csapszék az amerikai magyarság életébe. Hiszen bűnös rövidlátás volna,, ha szépitgetné az ember a dolgot: — százával ténferegnek a magyarok a saloonokban és az ital mámorával, a kocsma gőzével azt a romlott ethikát js magukba szivják, ami azután nein vezethet másra, mint a lélek és\a test elkárhozására. A saloon-élet tultengésjének két oka van. Az egyik a szunnyadó szenvedély, amit még otthon vetett el a könnyelmű élet a ^isértés előtt meghódolt lelkekbe. A másik ok meg az, hogy az újonnan érkezett bevándorló előtt a saloon ajtaja van a legszélesebben tárva- nyitva. A saloon levegőjében megkötöttség nélkül, fesztelenül élhet: — ott nem érzi maga fölött a jó erkölcs szigorát és. anélkül, hogy az erélyes s igaz leckéktől tartania kellene, szabadjára hagyhatja minden rossz vágyát. A rossz társaság olyan, mint az ingovány posványa: — lefeithe- tetlen öleléssel vonja egyr^ mélyebbre a csápjai közé került áldozatot. S ugyan mi más var a sa- loonban a frissen jött bevándorlóra, mint az alkohol kisért&e és a rossz társaság léha, bűnös morálja,. A romlás utján adja jaz első stációt a saloon és lehetetlen, hogy elkerülje a lelki-testi összeroppanást az, aki a saloonbkn kezdi legelőször szivni az amerikai levegőt. Pedig de sok amerikai magyar kálvária-járása kezdődött ezzel a ténnyel. Azok az amerikai körök, melyek az erkölcsök megjavításán, az élet megtisztításán dolgoznak, régtől fogva tudják, hogy Imind- addig nem fognak célt érhetni, amig a saloonok kút—méregzésének vége nem szakad. Béklyókba kell verni az ördögi kisértést, ártalmatlanná kell tenni a romlás szellemét: — gondoskodni kell arról, hogy a bevándorló tapasztalatlanságának ne a posványbán vaU elmerülés legyen az ária. A bevándorlónak — mindjártj abban a percben, amint amerikai földre lép — igaz és avatott kezekbe kell kerülnie: — egy lépést sem szabad tennie anélkül, hogy ne találkozzék a becsület, a lelkitisztaság tanításaival. Mert csak úgy kerülheti el, hogy a boldogulás útja helyett nem a romlás lejtőjén kezdjen hozzá a maga ame- raikai életéhez. A bevándorlóról való lelki gondoskodás problémáját tisztán társadalmi utón még csak meg sem lehet közelíteni: — az egyházaknak kell munkába állniok és mi meg vagyunk győződve róla, Rogy azok az eredmények, amiket'majdan ezen a téren is elérhetnek, nagy mértékben fogják elősegíteni az amerikai életnek az isteni ideálok közelébe való felemelését“ folytatnak az Egyesült Államok területén. ^^^ Mindkét szónoklat kínos hatást szült a sajtóban, mint a közvéleményben, mert hiszen Amerikában millió számra élnek olyan külföldiek, kik összeköttetéseiket az óhazában részben hivatalosan is, de leginkább érzelmileg fenntartják. Wilson elnök félreérthetlen világosággal kijelentette, hogy se- niféle európai kormánynak nincsen joga Amerika földjén akár nyílt politikai, akár vallási címen ciyan agitációt folytatni, vagy olyan intézményeket alapítani és fenntartani, a melyeknek célja az, hogy általuk az idejött egyének polgárosodása megakadályoztas- sék. Ebben az országban, úgymond az elnök, csak egy politika lehetséges, az t. i. mely ennek az országnak az előbbvitelét mozdítja elő. A kik nem azonosítják magukat köztársaságunk szellemével, azoknak semmi keresni valójuk nincsen közöttünk. Roosevelt pedig egyenesen kiutasítani kívánja azokat a külföldieket, kik bizonyos évek letelte után semmi hajlandóságot nem mutatnak arra, hogy az Egyesült Államok polgáraivá váljanak. Nekünk nincs szükségünk a kötőjeles amerikaikra, hangoztatta ünnepi beszédjében a még mindig népszerű ex-elnök. A kötőjeles német-amerikaiak, vagy óhazai amerikaiak csak kerékkötői országunk előhaladásának. FELHÍVÁS az ung megyei NAGY— ÉS KIS—KAPOSI MAGYAR TESTVÉREKHEZ. Mi alólirottak, kik édes hazánk Ung megye Kis- és Nagy-Kapós községéből származtunk ide és jelenleg Homestead, Pa. városában lakunk, felbuzdulva s szivünk sugallatát követve elhatároztuk, hogy segítő szeretettel állunk azon községbeli családjaink mellé, kik- nek^férjük, apjuk, vagy kenyérkeresőjük az édes haza védelmében nyomorékká lett, vagy hősi halált halt. Boldogok és dicsők azok, kik az ősi haza védelmében meghaltak, de jaj szomorú sorsa azoknak az ezreknek, kik nyomorékká vagy épen világtalanokká lettek a csatatéren. Ezek nemcsak a családjuknak, de még önönmaguknak sem képesek többé a mindennapi kenyeret megkeresni. Gondoljuk el, mily sok ezer hitvestárs, mily sok ezer gyermek várja haza remegő szívvel a férjet, az apát. És mily sokan a hősök közül nem térhetnek többé a meleg családi tűzhelyhez vissza, vagy, akik talán megtérnek is, - Csonkán, bénán, és nyomorékam lesznek kénytelenek leélni a további életüket. AMERIKA AZ AMERIKAIAKÉ. Wilson elnök és Roosevelt exel- nök éles hangú figyelmeztetést intézett a bevándorlottakhoz. — Az Egyesült Államok nem tűrik meg, hogy a bevándorlottak, hazai kormányaik révén nemzetiségi politikát folytassanak Amerikában. Az amerikai Columbus nemzeti emlék-ünnepnapon, okt. 13-án az Egyesült Államok professzor elnöke Woodrow Wilson és a köztársaság ex-elnöke Roosevelt Tivadar éles támadást intéztek ünnepi beszédeik kíséretében azon Amerikába vándorolt és élő európai származású egyének ellen, kik államot alkotván aaz államban, saját külön nemzetiségi politikát Testvérek! Kaposiak! — Kik itt uá. Egyesiül Államok területén élünk, mi még ma jo^egészségnek és testi erőnek örvendünk. Mi is szívesen állanánk oda a haza határaira, hogy mellünkkel védjük meg ellenségeink ellen szép magyar hazánk határait. De miné- künk nem áll módunkban vérünket ontani a hazáért. Ellenben módunkban, sőt kötelességünkben áll az, hogy hazaszeretetünket és egyúttal részvétünket cselekedetekkel bebizonyítsuk. Adjunk a mi szép keresményünkből azoknak, kik nyomorékok, vagy azoknak, akik árvák és özvegyek a mi községünkben. Illő, hogy gondoskodjunk legalább valamennyiben azokról, kik maguk nem kereshetnek, vagy övéiket nem táplálhatják. Felkérünk azért minden kaposi férfit vagy nőt, hogy tehetségük szerint adakozzanak a községeinkbe li megsebesült katonák, vagy azok családjainak megsegítésére. A hol többen vannak kaposiak a plézen, gyűjtsék össze maguk között az adományokat és küldjék el az alanti címre, bogy adományainkat lehetőleg egy összegben juttassák el községünkbe. A kik egyenest haza akarják küldeni az adományaikat, azt is megtehetik. Testvérek! Ne sajnáljunk hát adakozni. Nem rossz célra adjuk. Isten visszaadja minékünk azt sokszorosan, a mi jót mi a mi véreinkkel cselekszünk. Adományaink kíséretében küldjük el a szivünkből fakadó imádságunkat is, mondván; Áldd meg Isten az özvegyen maradt hitvestársakat, Áldd meg Isten az árván maradt gyermekeket, Áldd meg Isten a szenvedő, vagy a sirban porladó hősöket, Áldd meg Isten az édes magyar Hazát. Minden adományért az árvák, az özvegyek és a sebesült katonák nevében hálás köszönetét mondunk. Az adományokat hirlapi- lag is nyugtázzuk. A gyűlést november hó 6-án lezárjuk. Vagyunk Homestead, Pa. 1915. okt. 17-én. Ifj. Tóth János, Géczy Zsigmond, Béres János Id. Lengyel István. Nemes adományok e címre küldendők : John Tóth, 829 10th ave., Munhall, Pa. OLVASÓINKHOZ. KÉRJÜK a tisztelt honfitársakat, hogy bevásárlásaiknál hivatkozzanak e lapban közölt hirdetésre.
