Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-02 / 40. szám
VOLUME XVI. No. 40. NEW YORK, N. Y., 1915 OKTOBER 2. XVI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM, Amerikai magyar. ÄOKkl Ü£AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Editor: Rev. LAI). HARSANYI 454 E. 110th St., New York. OFFICIAL ORG, .» OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. _ MEGJELENIK MINDEN SZÓ MBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y.t under the act of March 3, 1879. LÉLEKMENTÉS. Lapunk múlt számában avatott, illetékes kéz mutatott rá arra az Isten áldásával való nagy munkára, melyet az amerikai ref. egyház fenhatósága alatt álló árvaházak fejtenek ki. S olyan volt ez a leszámolás, mintha az Isten dicsőségét zengő himnusz lett volna: — a betűkön átizzott az a forró, mélységes emberszeretet, melynek mindegyik árvaház gazdagon patakzó forrása és a tények — a kéz zel fogható bizonyosság pozitívumán át — nagyszerű meggyőződéssel szolgálnak arra, hogy az amerikai református egyház menynyi áldozatkészséggel, mily önzetlen s nemes odaadással kel az árva gyermekek segítségére. Az apátlan-anyátlan kicsi árváról való gondoskodás a mindennapjaink egyik legsiirvebben emlegetett problémája. Nem szabad hagynunk, hogy az élet vihara a maga kénye-kedvére játszhasson a gazdátlan maradt gyenge palántával: — a szédítő forgatagban— ha céltudatos gondozás nélkül marad — a kárhozat rabjává lesz a minden behatás iránt olyan fogékony gyönge gyermeki-lélek. Kell, hogy a hóna alá nyúljon egy szerető, áldott kéz és minden örvények között, minden szakadékok felől vezesse el arra az egyedüli biztos útra, melyet az Isten dicsőségéért való munka kell, hogy hasítson az ember lábai elé. Minél több az árvaház valamely országban, annál bizonyosabb, hogy az az ország az igazak utján keresi a maga eszményeit és a lelkében a nemes szeretet oltárát hordja. Mert ne felejtsük el: — az árva- házak falairól a meghalt apák- anyák lelkének melege sugárzik a magára maradt kisded felé és a hány tégla-darabja van egy-egy árvaháznak, az mind-mind az el- szólitott szülék könnyéből-hálájá ból kövesedik meg. És mint minden téren, úgy az árvakérdés problémájának megoldását is nemcsak meghatott buz- gósággal, de példaadó, nagyszerű eredményekkel is szolgálja az amerikai ref. egyház. Az árvaházai sok-sok ezer apró gyermeket fogadnak maguk közé az édes szüle igaz, odaadó szeretetével és az idegen gondozásra szorult gyönge, még csak bimbózó hajtásokból igaz embereket nevelnek. Az Egyesült Államok sok nagy fia vágott neki az életnek ezekből az árvaházakból és ami nemes érték az élete során kihajtott a leikéből, annak magját mind-mind azokban az árvaházakban vetették el. Az amerikai ref. egyház árva- házaiban minden nemzetiségre való tekintet nélkül vesznek föl gyermeket. Ha tehát van hittestvérünk, aki hozzája közelálló magyar árvagyermeket akarna elhelyeztetni ezekben az árvaházakban, forduljanak hozzánk és mi testvéri szeretettel, mindenben a legnagyobb készséggel leszünk a segítségére, hogy célt érhessen. BIBLIAI LECKEKÉP ar, egyedüli, a melylyel gyermekének Igazi lelki gyönyörűséget szerezhet. A legszebb ajándék ez és ÖTVENKÉT VASÁRNAPRA »7.616 bibliai leckekép ára a postaköltséggel együtt CSUPÁN 10 CENT. Megrendelhető a kiadóhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok Lapja Legyen már béke. — Levél a szerkesztőhöz. — Egyik olvasónktól — egyik néhány héttel ezelőtti cikkünk: visszhangjául a következő figyelemre méltó levelet kaptuk: Nagy érdeklődéssel olvastam Tiszt. Dikovics Jánosnak múltkori cikkét, melyben annyi ékes szólással, olyan meggyőzően fejtegeti, hogy a legfőbb ideje, hogy helyreálljon mi közöttünk, amerikai református magyarjai között is á béke. Az áldatlan torzsalkodásból már untig elég volt, nem hozott az semmi jót, csak még nehezebbé tetté a helyzetünket. Régi magyar átok az ellentétek szitása és aki még a mostani kegyetlen időkben is azon mesterkedik, hogy éket verjen magyar és magyar közé, annak nincs jussa hozzá, hogy magyarnak vallja magát. Igaza van Dikovics tisztelendő urnák, a békét kell akarnunk és nem a háborút. S miután a békét csak kölcsönös engedékenységgel lehet biztosítani, ha tovább folyik majd az áldatlan testvér háború és a református magyarságra komoly bajok fog nak hárulni, az vessen majd követ magára, aki nyakas dacból hallani sem akart az engedékenységről és mindig a békét megértés útjába állt. Tanuljunk a múltból és szolgáljuk Istent és a magunk érdekeit azzal, hogy necsak emlegessük, de próbáljuk is egyszer már megtalálni a békét. Figyelő református. A levelet szives késéggel adtuk közre, annak bizonyságául, hogy mi magunk is a béke hívei vagyunk és azt akarjuk, hogy szűnjön elvégre már meg a mesterséges fölszitott ellentéteteken való huzavona és álljon helyre a béke. Jézus története. Irta: Székely Sándor bronsvillei ref. lelkész. (Folytatás.) A Márk szerinti evangélium Jézusnak csak anyját és testvéréit nevezi; az anya, Mária, .Jakab, Józsé, Judás, és Simoií fivérei, és azok nőtestvérei is megemlit- tetnek. A János szerinti evangéliumban Filep Nátánaellef .-lelkesülten tudatja hogy megtalálta a Messiást, aki felől Mózes és a próféták írtak; Jézusnak, a názáreti József fiának nevezi őt. Ugyanaz az evangélista később azt beszéli el, hogy a zsidók csodálko«- va kérdezték: — Nem ez-e a Jézus, a József fia, akinek mi ismerjük az atyját és az anyját? Mi módon mondja hát ez, hogy: — a mennyből szállottam alá?”— (1. 42, VI : 45.) A szűzies születőről Máté és Lukács szólnak, legalább a mai szövegeinkben. Dere két evangélista adja Jézusnak', a nem történeti családfáit, amelyekben József mint Jézus igázi atyja van feltételezve. Aki neMSbe- lyezi fölébe egyházi hagyományt a történeti igazságnak, annak el kell fogadnia, hogy nekik abban igazuk van. Názáret egy barátságos, de jelentéktelen helysége volt Galibának, nem nagyon messze északra Jezréel nagy termékeny völgyétől. Názáretből két óra alatr juthatni fel a Tábor hegy kilátásban gazdag magaslatára. Itt élt Jézus, mint kőműves és ács. A képes beszédek, melyeket foglalk.. zásából merit, inkább általában a kőmives, mint az ács mesterséget sejtetik: — ő maga épit az óriási sziklára, azért nevezi tanítványát Péternek (szikla), övéinek sem szabad a homokra épiteni, ő tudja, hogy mielőtt nagy építésbe
