Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-17 / 29. szám
29. sz. 1915 JULIUS 17. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LARJa 3. Az amerikai Református csatlakozási akció anyagi és erkölcsi eredménye. ■ Irta: Ifj. Laky Zsigmondi, ref. lelkész. ---- ■ -----A csatlakozott lelkészek 10 évi munkája dacára Kalassay esperes ur kimutatása szerint 35 nem csatlakozott egyház van, mely egyházak 283.800 dollár értéket képviselő birtokkal rendelkeznek, dacára annak, hogy a csatlakozási akció kezdete óta néhány birtokkal együtt csatlakozott. Tekintélyes e szám, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a hűségeseknek milyen hántásokat kellett és kell szenvedni. A Ref. Híradó egyházi lapból néhány szemelvényt említek fel izlelitőül: “A hipokriták, bérencek, haszonlesők, talmi hazafiak” “Egy-két vállalkozó szellemű hazafi, akiknek a vallás is business, a business is vallás”, “Hűtlen magyarok” (Ref. Híradó, Cukor Mór) “Itt Amerikában ugyanaz a nép elfogad papjainak minden tanulatlan gyerkőcöt” “Hazai oklevelet nem ismerőkből, váltó hamisítókból, csizmadiák, bukott katonák, sikkasztó, füszerkereskedő”, stb. “Hogy az amerikai gyülekezetek, jobban mondva a presbyteriánus, és a Reformed Church ellenszenvét kihívta maga ellen a hazai akció, az tisztán csak a Harsányiak- nak tudható be, meg azoknak a csizmadia inasoknak, akik minden áron papokká akartak lenni, és magukat a megtévesztett református atyafiak nyakára hízelegték és akik még ma is szégyenfoltjai az amerikai gyülekezeteknek.” Ugyanakkor, mikor nekünk, nem csatlakozott lelkészeknek a fentiekkel kedveskednek lelkésztársaink, az alábbiakban tanítják népünket: “Két alternativa előtt állunk, a nemzeti megsemmisülés vagy a nemzeti megdicsőülés vár a magyarra. És akinek nem tölti be egész szivét és lelkét ez a gondolat, aki ezekben az időkben nem érti meg, hogy ha valamikor, úgy most kell egész lelki, egész anyagi erőnk megfeszítésével, minden VÁLASZTÓFALAT, ami köztünk van, lebontani, jobban össze tartani, egy célért munkálkodni, aki ezt nem teszi, annak hazafiságára legalább is az árulás vádjának egyik köve gurul.” Ugyancsak mily nagy ellentétben áll ezzel a Református Híradó szerkesztőjének, Kuthy Zoltánnak, Az Amerikai Magyar Népszava egy utóbbi számában közölt nyilatkozata, melyben többek között ezt írja: “A Református Híradó ugyanis a Református Egyesület hirdetési pénzéért sohasem mond le elvi álláspontjáról, tudni illik a csatlakozási kérdésnek felszínen való tartásáról. A Református Híradó különösen is elérte az egyik célját akkor, amikor A NEM CSATLAKOZOTT ELLENFELÉTŐL, A REFORMÁTUSOK LAPJÁTÓL A REFORMÁTUS EGYESÜLET MEGVONTA A HIVATALOS LAPSÁGOT. 1915. Május. Dr. Kuthy Zoltán, szerkesztő. ’ ’ Íme az erkölcsi eredmény. Ha egyesületeket, szövetségeket, különféle magyar mozgalmakat figyelemmel kisérünk, hasonló erkölcsi eredménnyel találkozunk. A Református Egylet nem növekszik, mert a tisztikarban, s azon kívül a csatlakozási kérdés mindig kisért. Azért, mert a nem csatlakozott reformátusok lapja a hivatalos lap, a csatlakozott egyházak tagjai nem akarnak belépni. (Református Híradó, 1915. Jan. 31 sz.) Nagy, nemzeti mozgalmakban református papokat, s ezek miatt más vallásu papokat mellőznek, mert ezek “mindig veszekednek”, magyar magyarra, kálvinista kálvinistára, mint az ellenségére néz, s mint ellenséget bánt. Erkölcsi eredmény. Avagy lapok, egyesületi vezető emberek tagadhatják-e a fenti állításokat? Mindezek dacára most, mikor nemzetünk kérő szava áthallat- szik ide, csatlakozott, NEM CSATLAKOZOTT egyaránt jegyez a hadikölcsönre, mindezek dacára nekünk, kigunyolt nemcsatlako- zottaknak szive éppen úgy vérez a harctéren küzdő, vagy a haza védelmében elesett testvérünkért, apánkért rokonunkért, hő imádságunk épen olyan őszinte szívből emelkedik az egek urához, hazánk seregének dicsőséges győzel inéért, mindezek dacára egyházi iskoláinkban épen olyan áldozat- készséggel csepegtetjük gyermekeink szivébe a hazaszeretet szent érzését, tanítjuk édesen, lágyan zengő anyanyelvűnket beszédben, énekben. És mégis a hazaárulás vádjával illetnek bennünket, és azok, akik ismerik munkásságunkat. akik felszólalhatnának melet- tiink, némán hallgatják e hazafi- atlan s vallásos emberre szégyen- teljes vádakat, nem azért, mert nem fogadjuk el a hazai egyház segítő kezét, ha édes szülőhazánk fájdalomtól, sok-sok sebtől vérző testének kimerített emlőjéből nem akarjuk tápláltatni hitünket, hanem inkább mint felnőtt, megerősödött gyermekek, nem azért, mivel “módot nyújtottak arra, hogy fölös pénzükkel jó, biztos ÜZLETET kössünk a saját hazánkkal” (Ref. Hii’adó.), hanem önzetlen szeretetből sietünk hazánk segítésére. Máskor is, de különösen most, elitéljük azt, hogy templom építés céljaira a new brunswicki egyház 10.000 dollár kölcsönt vesz s más egyházak is kisebb-nagyobb kölcsönökért folyamodtak, vagy folyamodnak, mig hadviselés céljaira itt kell az államnak hadi- kölcsönért hirdetni. Mig tehát egy oldalról azt hirdetik, hogy a háború után minden magyar haza vándorol, más oldalról hazai kölcsön pénzen itt uj templomokat építenek. A bennünket segélyző egyházak szere- tetét élvezték azok a lelkész urak. akik most mireánk semmi egyébbért minden rosszat kitalálnak, s különösen azok a leghangosabbak akik sem hazai, sem amerikai oklevelet nem ismernek, s akik, nem rónók fel nekik, ha minket nem vádolnának — becsülettel üzletben, különféle módon keresték kenyerüket, nem mint lelkészek. Mi, akik az eredeti álláspontunkhoz ragaszkodunk, hajlandók vagyunk beismerni “tévedésünket hazafiatlanságunkat”, ha az amerikai számot tevő magyar lapok, a nem református vallásu egyházak vezető férfiai, hazánk hivatalos képviselői, kik legalább némileg ismerik a nemcsatlakozott református lelkészek munkáit, nyilvánosan kinyilvánítják, hogy szerintük mi olyan munkát végzünk, mely munka káros nemzeti létünkre, s káros a magyarságra. Hogy a mi egyházunk tagjai, akik részt vesznek minden nagyobb magyar mozgalomban, akik vezető szerepre választattak honfitársaik által, nem olyan jó magyarok, s gyermekeik jobban amerikaiasod- nak, mint a csatlakozott egyháztagok gyermekei. Hogy az amerikai polgárlevéllel biró esperes urak vezetése alatt álló egyházak sikeresebben visszatartják a tagokat a polgárosodástól, mint a fennhatóságuk alá nem tartozó lelkészek. Hogy a csatlakozott egyházak többet tesznek iskoláikban, hazai segélyezéssel a jövő nemzedék megmentésére, mint mi teszünk hazai segélyezés nélkül. Nyílt szívvel és nyugodt lélekkel állunk az amerikai és az otthon maradt véreink igazságos Ítélő széke elé. Ha nem tartanak minket méltóknak arra, hogy létezzünk. ne tűrjenek meg, de ha nem szolgáltunk a hántásra, miért engedik, hogy beleegyezésükkel ha| A LEGOLCSÓBB PÉNZKÜLDES t Teljes felelősség mellett küld Magyarorszába | 100 koronát 1575 dollárért A TRANSATLANTIC TRUST COMPANY | a Magyar Királyi Postatakarékpénztár : egyedüli hivatalos képviselete Amerikában NEW YORKIAK KERESSÉK FEL SZEMÉLYESEN A BANK FIÓKTELEPÉT 109 AVENUE A, Corner 7th Street, AMELY HÉTFŐN, SZERDÁN ÉS PÉNTEKEN ESTE NYOLC ÓRÁIG VAN NYITVA. VIDÉKIEK ÍRJANAK ERRE A CÍMRE: TRANSATLANTIC TRUST COMPANY 67 Williams St. New York. PÉNZKÜLDÖ IVEKKEL ÉS NYOMTATVÁNYOKKAL A BANK SZÍVESEN SZOLGÁL. i ♦ ♦ ♦ ♦ ♦
