Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-17 / 29. szám

29. sz. 1915 JULIUS 17. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LARJa 3. Az amerikai Református csatlakozási akció anyagi és erkölcsi eredménye. ■ Irta: Ifj. Laky Zsigmondi, ref. lelkész. ---- ■ -----­A csatlakozott lelkészek 10 évi munkája dacára Kalassay espe­res ur kimutatása szerint 35 nem csatlakozott egyház van, mely egyházak 283.800 dollár értéket képviselő birtokkal rendelkeznek, dacára annak, hogy a csatlako­zási akció kezdete óta néhány bir­tokkal együtt csatlakozott. Te­kintélyes e szám, különösen ha fi­gyelembe vesszük, hogy a hűsége­seknek milyen hántásokat kellett és kell szenvedni. A Ref. Híradó egyházi lapból néhány sze­melvényt említek fel izlelitőül: “A hipokriták, bérencek, haszon­lesők, talmi hazafiak” “Egy-két vállalkozó szellemű hazafi, akik­nek a vallás is business, a business is vallás”, “Hűtlen magyarok” (Ref. Híradó, Cukor Mór) “Itt Amerikában ugyanaz a nép elfo­gad papjainak minden tanulatlan gyerkőcöt” “Hazai oklevelet nem ismerőkből, váltó hamisítókból, csizmadiák, bukott katonák, sik­kasztó, füszerkereskedő”, stb. “Hogy az amerikai gyülekezetek, jobban mondva a presbyteriánus, és a Reformed Church ellenszen­vét kihívta maga ellen a hazai ak­ció, az tisztán csak a Harsányiak- nak tudható be, meg azoknak a csizmadia inasoknak, akik min­den áron papokká akartak lenni, és magukat a megtévesztett refor­mátus atyafiak nyakára hízeleg­ték és akik még ma is szégyen­foltjai az amerikai gyülekezetek­nek.” Ugyanakkor, mikor nekünk, nem csatlakozott lelkészeknek a fentiekkel kedveskednek lelkész­társaink, az alábbiakban tanítják népünket: “Két alternativa előtt állunk, a nemzeti megsemmisülés vagy a nemzeti megdicsőülés vár a magyarra. És akinek nem töl­ti be egész szivét és lelkét ez a gondolat, aki ezekben az időkben nem érti meg, hogy ha valamikor, úgy most kell egész lelki, egész anyagi erőnk megfeszítésével, minden VÁLASZTÓFALAT, ami köztünk van, lebontani, jobban össze tartani, egy célért munkál­kodni, aki ezt nem teszi, annak hazafiságára legalább is az árulás vádjának egyik köve gurul.” Ugyancsak mily nagy ellentétben áll ezzel a Református Híradó szerkesztőjének, Kuthy Zoltán­nak, Az Amerikai Magyar Nép­szava egy utóbbi számában kö­zölt nyilatkozata, melyben többek között ezt írja: “A Református Híradó ugyanis a Református Egyesület hirdetési pénzéért soha­sem mond le elvi álláspontjáról, tudni illik a csatlakozási kérdés­nek felszínen való tartásáról. A Református Híradó különösen is elérte az egyik célját akkor, ami­kor A NEM CSATLAKOZOTT ELLENFELÉTŐL, A REFORMÁ­TUSOK LAPJÁTÓL A REFOR­MÁTUS EGYESÜLET MEGVON­TA A HIVATALOS LAPSÁGOT. 1915. Május. Dr. Kuthy Zoltán, szerkesztő. ’ ’ Íme az erkölcsi eredmény. Ha egyesületeket, szövetségeket, kü­lönféle magyar mozgalmakat fi­gyelemmel kisérünk, hasonló er­kölcsi eredménnyel találkozunk. A Református Egylet nem növek­szik, mert a tisztikarban, s azon kívül a csatlakozási kérdés min­dig kisért. Azért, mert a nem csatlakozott reformátusok lapja a hivatalos lap, a csatlakozott egy­házak tagjai nem akarnak belép­ni. (Református Híradó, 1915. Jan. 31 sz.) Nagy, nemzeti moz­galmakban református papokat, s ezek miatt más vallásu papokat mellőznek, mert ezek “mindig ve­szekednek”, magyar magyarra, kálvinista kálvinistára, mint az ellenségére néz, s mint ellenséget bánt. Erkölcsi eredmény. Avagy lapok, egyesületi vezető emberek tagadhatják-e a fenti állításokat? Mindezek dacára most, mikor nemzetünk kérő szava áthallat- szik ide, csatlakozott, NEM CSAT­LAKOZOTT egyaránt jegyez a hadikölcsönre, mindezek dacára nekünk, kigunyolt nemcsatlako- zottaknak szive éppen úgy vérez a harctéren küzdő, vagy a haza védelmében elesett testvérünkért, apánkért rokonunkért, hő imád­ságunk épen olyan őszinte szív­ből emelkedik az egek urához, ha­zánk seregének dicsőséges győzel inéért, mindezek dacára egyházi iskoláinkban épen olyan áldozat- készséggel csepegtetjük gyerme­keink szivébe a hazaszeretet szent érzését, tanítjuk édesen, lágyan zengő anyanyelvűnket beszédben, énekben. És mégis a hazaárulás vádjával illetnek bennünket, és azok, akik ismerik munkásságun­kat. akik felszólalhatnának melet- tiink, némán hallgatják e hazafi- atlan s vallásos emberre szégyen- teljes vádakat, nem azért, mert nem fogadjuk el a hazai egyház segítő kezét, ha édes szülőhazánk fájdalomtól, sok-sok sebtől vérző testének kimerített emlőjéből nem akarjuk tápláltatni hitünket, ha­nem inkább mint felnőtt, megerő­södött gyermekek, nem azért, mi­vel “módot nyújtottak arra, hogy fölös pénzükkel jó, biztos ÜZLE­TET kössünk a saját hazánkkal” (Ref. Hii’adó.), hanem önzetlen szeretetből sietünk hazánk segíté­sére. Máskor is, de különösen most, elitéljük azt, hogy templom építés céljaira a new brunswicki egyház 10.000 dollár kölcsönt vesz s más egyházak is kisebb-nagyobb kölcsönökért folyamodtak, vagy folyamodnak, mig hadviselés cél­jaira itt kell az államnak hadi- kölcsönért hirdetni. Mig tehát egy oldalról azt hir­detik, hogy a háború után min­den magyar haza vándorol, más oldalról hazai kölcsön pénzen itt uj templomokat építenek. A ben­nünket segélyző egyházak szere- tetét élvezték azok a lelkész urak. akik most mireánk semmi egyéb­bért minden rosszat kitalálnak, s különösen azok a leghangosabbak akik sem hazai, sem amerikai ok­levelet nem ismernek, s akik, nem rónók fel nekik, ha minket nem vádolnának — becsülettel üzlet­ben, különféle módon keresték kenyerüket, nem mint lelkészek. Mi, akik az eredeti álláspon­tunkhoz ragaszkodunk, hajlandók vagyunk beismerni “tévedésünket hazafiatlanságunkat”, ha az ame­rikai számot tevő magyar lapok, a nem református vallásu egyhá­zak vezető férfiai, hazánk hivata­los képviselői, kik legalább némi­leg ismerik a nemcsatlakozott re­formátus lelkészek munkáit, nyil­vánosan kinyilvánítják, hogy sze­rintük mi olyan munkát végzünk, mely munka káros nemzeti létünk­re, s káros a magyarságra. Hogy a mi egyházunk tagjai, akik részt vesznek minden nagyobb magyar mozgalomban, akik vezető sze­repre választattak honfitársaik ál­tal, nem olyan jó magyarok, s gyermekeik jobban amerikaiasod- nak, mint a csatlakozott egyház­tagok gyermekei. Hogy az ame­rikai polgárlevéllel biró esperes urak vezetése alatt álló egyházak sikeresebben visszatartják a ta­gokat a polgárosodástól, mint a fennhatóságuk alá nem tartozó lelkészek. Hogy a csatlakozott egyházak többet tesznek iskoláik­ban, hazai segélyezéssel a jövő nemzedék megmentésére, mint mi teszünk hazai segélyezés nélkül. Nyílt szívvel és nyugodt lélekkel állunk az amerikai és az otthon maradt véreink igazságos Ítélő széke elé. Ha nem tartanak min­ket méltóknak arra, hogy létez­zünk. ne tűrjenek meg, de ha nem szolgáltunk a hántásra, miért en­gedik, hogy beleegyezésükkel ha­| A LEGOLCSÓBB PÉNZKÜLDES t Teljes felelősség mellett küld Magyarorszába | 100 koronát 1575 dollárért A TRANSATLANTIC TRUST COMPANY | a Magyar Királyi Postatakarékpénztár : egyedüli hivatalos képviselete Amerikában NEW YORKIAK KERESSÉK FEL SZEMÉLYESEN A BANK FIÓKTELEPÉT 109 AVENUE A, Corner 7th Street, AMELY HÉTFŐN, SZERDÁN ÉS PÉNTEKEN ESTE NYOLC ÓRÁIG VAN NYITVA. VIDÉKIEK ÍRJANAK ERRE A CÍMRE: TRANSATLANTIC TRUST COMPANY 67 Williams St. New York. PÉNZKÜLDÖ IVEKKEL ÉS NYOMTATVÁNYOKKAL A BANK SZÍVESEN SZOLGÁL. i ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Next

/
Thumbnails
Contents