Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-17 / 16. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 16. SZ. NEW YORK, N. Y., 1915 ÁPRILIS 17. VOL. XVI. No. 16. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. _ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y., under the act of March 3, 1879. A/ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HI VATAL08 LAPJA. Editor: Rev. LAD. HARSÁNY I 454 E. 110th St., New York. HUSVÉT UTÁN. Husvét a feltámadás örökkön élő, csudálatosán mély, utólérhe- tetlenül fönséges misztériumában fürdeti meg az emberi lelket. A véresre sebzett igazság uj életre támadt és a holt sebből — minden martiriumok martiriumán át — az örök igazságra termékenyült a világ. A latroknak csak a kereszt­re feszítéshez volt erejük, de min­den gonosz indulataikban tehetet lenül parányivá törpültek, amikor a kereszt az embermilliók győzel­mes vértjévé lett és a keresztfá­ról a mindeneket megváltó szere­tet kelt életre. Ezidén véres volt a husvétunk. Oda át a tenger túlsó partjain fegyverek csattogása, ágyuk döre­je zúgta túl a harangzengést:— a husvét szent ünnepe a csata mezőn ért utói milliókat és milliókat. Né­pek, nemzetek folytatnak halálos tusát és keresztül törve minden gáton, a vér áradata mondhatat- lan szenvedéseket parancsol rá a világra. És husvét ünnepén meg kellett, hogy szólaljanak a sok sok milliónyi lelkek:— meg kellett hogy rezdüljön bennök az a húr, a mit csak a szeretet varázsa szó­laltathat meg. S a hogy ott szövö­gette a lelkekben a maga álmait az áhitat s ahogy a diadalmas hus- vétra való emlékezés megejtő csu­dával ráereszekedett a gyilkos tor­nára kelt ember-tömegre, .hány a iákról szállhatott fel fájó, elgyö­tört megindultsággal a szó hogy: — Mikor következik majd el a feltámadás ? A béke feltámadása? És a húsvéti magunkba szállás csudatevő ereje ime meg is szó­lalt. Nap-nap után olvassuk, hogy a békeközvetités már nem várat­hat sokáig magára és ha előbb- utóbb is, de a legközelebbi jövő­ben meg kell indulniok a tárgya­lásoknak, melyek újra a békével ajándékozzák majd meg a világot. Ha a béke híreket ma még nem is vehetjük a szószerinti szövegük­ben valóknak, az a tény, hogy egy­szerre olyan sok szó kezd a béké­ről esni, azt bizonyítja, hogy a bé­ke utáni vágy keresztül tört min­den gáton és az emberiség minden harci dicsőségnél előbbre helyezi a munkás, megértő béke áldását. A béke hírek legtöbbje ma még rosszakaratú elfogultsággal sza­bott köntösbe van öltöztetve, az ellenséges forrásból érkező béke- h'rek mind Németország és a mo­narchia romlásáról mondanak ke­serűen kevély kadenciákat:— de ha kihámozzuk a hazug sallangok­ból a híreket és csak magukat a meztelenre vetkőztetett tényeket vesszük szemügyre, meg kell ál­lapítanunk, hogy akárki akármi­lyen hagos szóval is vindikálja magának a győzelmet, minden vá­gyódásával a békét vágyja min­den akaratával a béke mielőbbi létrejöttét kívánj a siettetni. A háborúnak az a kilenc hónapi a. amely ’dóig mult el, úgy látszik eszméletére téríti a világot és ha ezer sebből vérzik is, a feleszmélő emberiség nem akar mást, csak békét. Akadhat-e ma igaz és becsüle­tes lélek, a ki mást akarjon, mint­hogy a háború gyötrelmei minél előbb múljanak el a világ felől. Jöjjön a béke, jöjjön a munka csöndje és nekünk, magyaroknak igaz lélekkel kell imádkoznunk, hogy a béke sebet gyógyító, ka­lászt érlelő napja a győztes Ma­gyarországra virradjon majd rá. Könnyes-véres volt a mostani husvétunk, adja Isten, hogy jövő esztendőre Magyarország is a ma­ga uj életre való támadásáért há- lálkodhassák a Mindenhatónak. --------o-------­AZ EMDEN II. TENGERÉSZÉ­NEK NAPLÓJA. Az Emden német cirkáló hajó egyik matróza, a ki későbben az Ayesa személyzetéhez tartozott, érdekes napló feljegyzéseket ké­szített tengeri útjaikról. A fel­jegyzéseket. a melyek az Emden- től való elválás komoly napjait Ír­ják le, a Leipziger Tageblatt nyo­mán a következőkben adjuk: November 9. Hétfő. Keeling vagy Cocos szigeteken a kikötött csapat reggel 6 órakor felállítja a négy gépfegyvert, kér ágyút és sorakozik három tiszt vezetésével negyvenöt emPer. A szigeteken hat-hétszáz főnyi lakos­ság. köztük kétszáz európai, a töb­biek malájiak és kinaik. A szige­teken egy szikra táviró és egy ká­bel állomás is van. Három kábel indul ki innen, az egyik Batávi- ába, a másik Singaporéba, a har­madik pedig Ausztráliába. Tud­tuk. hogy az angoloknak nagyon fontosak ezek a vezetékek, azért szét akartuk rombolni. Korai sza­kadékok között értünk a kikötő- liidhoz. a kikötőben egy három vi­torlás árbóchaió feküdt. A híd­hoz érkezve, egy szakasz futó lé­pésben a szikra táviró állomáshoz sietett, egy másik pedig a kábel állomáshoz. Amint oda értem, lát­tam, hogy a telefonista hirtelen jelzést ad segítségért. Gyorsan el- állitottam a gépezetet, a villamos kapcsolót leszakítottam ésr aztán hozzáfogtunk az állomás elpusztí­tásához. Onnan a kábel állomás­hoz mentünk. A készüléket hagy­tuk még egy ideig dolgozni, de eztán elromboltunk mindent. Óri­ási értékű dolog lehetett. Nem is sejtettük, hogy ilyen hatalmas ál­lomásuk van. A kábelházat és a szikra táviró állomás épületét a levegőbe röpítettük. A kábel ve­zetékeket elvágtuk és elsiilyesz- tettük a tengerbe. Egyszerre kilenc óra tájban az Emdenről fényszórókkal jelt ad­nak a sietésre. Mi már majdnem készen voltunk és gyülekezésre sí­poltak. Egyszerre látjuk, amint az Lmden hirtelen elindul, a viselke­dését azonban nem tudjuk meg­magyarázni. Látjuk, amint sortii- zet ad, de nemsokára mögötte és előtte gránátok csapnak le. Tétle­nül kellett néznünk az egész iitkö zetet. Kis idő múlva, úgy látszik, hogy az Emden alul marad az ütközet­ben. Mi a kikötői hidhoz vissza megyünk, felmászunk az állomás tetejére és onnan nézzük a harcot. Javában folyik az ütközet, a ha­jók egyre tovább siklanak a lát­határon. A gépfegyvereket védett helyen felállítjuk, a lakosságtól minden fegyvert elszedünk. A ház­tetőről távcsővel látiuk. a mint az Lmden nyolcadik vitorláját és az egyik kéményét elveszti. A pa­rancsnokló tiszt, Mücke sorhajó­kapitány összehív bennünket és megparancsolja azoknak, a kik a vitorláson voltak, hogy az Ayesa vitorlást foglalják le. A narancs­

Next

/
Thumbnails
Contents