Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-10 / 15. szám
4. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 15. sz. 1915. ÁPRILIS 10. Vol. XVI. April 10, 1915. No. 15. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja á Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 454 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK. Telephone: Harlem 1893 Előfizetési árak: Amerikában egész évre..........$1.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGARTAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the TJ. 8. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANYI Subscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. A keresztyénség a történelemben. (Folytatás és vége.) A keresztyénség lépcsőjén a vallás egy már korán feltűnt népnek maradandó fegyverzetet enged: szilárd, semmi szükségben meg nem szűnő isteni bizalmat és az önmegtagadó szeretetten és áldozatkész szolgálatban álló meg- szentelődés utáni végtelen törekvést. A Krisztus ez erkölcsi eszményének közhasznú értéke kérdésén kiviil áll. A személyiség önkiélésének úgynevezett úri morálja, amint az a renaissance napjai óta hébe-hóba hirdettetik, a szolgálatba kényszeríti. Ott nincs igazi Öröm az alkotásban, mert ez nem szabadon történik, s épp oly kevéssé az élvezésben, mert ez a kemény munka áldását félreismeri. De ahol az emberi társadalomban mindenki szorgalmas szolgálatban keresné saját nagyságát, ott mindenki érezrié saját eremt, ott mindig uj javak teremnének tfzríwwrsség előmozdítására. Akelesztény erkölcs nem szorul védelemre. A keresztény istenbizalom értéke felett azonban komolyabb kétségek hangzanak. A buddhizmus az üdv minden isteni kezességéről lemond. A be- náresi prédikáció, mellyel Buddha az emberek nyomorát és a megváltás útját ecseteli, nem szól Istenről. Az élet szenvedés; az élet- szomj alapja minden szenvedésnek ; az életszomj megszüntetése a szenvedés megszüntejtése; az é- letszomj akkor szűnik meg, ha a nyolc részből álló ösvényen megyünk helyes tisztaságban, helyes szilárdságban, helyes igazságban, helyes' működésben, helyes szerzeményben, helyes törekvésben, helyes éberségben és helyes lelkierőben. Ez eszmény követése tehát végig segít az élet szenvedései felett. Látszólag a kereszténység ezzel szemben hátramaradt. Ha nem is akar olyan cselekedeteket, melyek által Istennek kegyelmét meg kell szerezni, mégis Isten kegyelmének áldásához ragaszkodik. Az isteni tetszés gondolata ad Jézusnak és gyülekezetének örvendetes győzelembizonyosságot. A kereszténység nem utalja az embert önmagára, mint a buddhizmus teszi. De látjuk, hogy ez milyen következménynyel jár. A nyolc részből álló ösvényt, a buddhizmus erkölcsi eszményét a- zért dicsőítik, mert az életszomj megszüntetésére vezet. Azt nem önmagáért becsülik, hanem mert vallásos megnyugvást nyújt. Az erkölcsi eszmény itt a vallásos feladat szolgálatában áll. Ellenben a keresztényt az ő abbeli bizonyossága, hogy ö mindig Isten kezében marad, szabaddá teszi, hogy erkölcsi eszményének tiszta odaadással, minden mellékcél nélkül, éljen. Valami nagy dolog, másoknak szolgálni, az emberek hálájára vagy hálátlanságára való tekintet nélkül jót tenni; jobb adni, mint venni (Ap. Cs. 5:35). Ezek Jézusnak gondolatai, melyek elértéktelenednének, ha ezekhez a- ma másik gondolatot csatolnék: ilyen szolgálat, ilyen jótét, ilyen adás által alapjában önmagad számára dolgozol. így szerzed meg azt a békességet, melyet más utón nem találsz. Ilyen utasítás nem is hoz -békét a szívbe; ellenkezőleg nyugtalanságot és sietséget hoz az emberbe és az ő mókájába. Ez az az élettapasztalat, melyből Luther az ő reformációi müvét megkezdte. A nyugtalanságtól és sietségtől. persze, megóv a buddhista eszmény. Buddha a középső u- .tat ajánlja az élvezet és lemondás között. Ám ézzel ő nem is kényszerít az adott munkaeszköznek e- rőteljes kihasználására. Csendes szemlélődő lát, mely természetesen senkinek se okoz fájdalmat és i- gazságtalanságot, de semmit sem végez és semmi javakat nem szerez, ez a célja a kegyességnek. Nem kell csodálkoznunk, hogy a buddhizmus eszthétikailag irányított és lényegében e földi élethez fordult kedélyekre nagy vonzó e- rőt gyakorolt Tetszik nekik az a vallás, mely Isten és az üdvbizonyosság után nem kérdezősködik. De e nagy ‘‘Isten nélküli” világvallás pontosabb megtekintése világosan mutatja, hogy az erkölcsi feladat szükséget szenved, ha annak egyszersmind vallásos szükségletet kell kielégíteni. Helyes, hogy a kereszténységben az istenség megnyerésénél elesnek a különös cselekedetek, melyek más vallásokban a legnagyobb tért foglalják el és a szabad erkölcsi bizonyítást akadályozzák. Azonban éppen olyan áldásos, hogy az Istennel való kibékülésnek, az Isten kegyelmének gondolata és az üdvbizonyosság, mely e hitnek megfelel, a kereszténységben megmaradt. Azokban talál a vallásos szükséglet kielégítést és az erkölcsi akarat szilárd alapot működése számára. A bud- hivmus középút morálja ilyen a- lap nélkül megélhet; a munkás önmegtagadó szeretetnek keresztény morálja az isteni bizalomra úgy rászorul, mint valami ellensúlyra. A kereszténységnek két ismertető jelszava ‘‘hit és szeretet”-— a legnagyobb értékeket jelöli, melyeket a vallás létrehozni képes. Nem lehet gondolni, hogy a kereszténység valaha felül lesz múlva. (Németből.) Székely Sándor. brownsvilei, Pa. ref. lelkész. Angol-magyar Református Katekizmus. Kitűnő katekizmusi kis könyvecske, melynek használható ságát mutatja, hogy már a második kiadás is csaknem teljesen elfogyott belőle, — kapható a homestead! ref. lelkészi hivatalnál, a könyvecske ára 15 cent. Ugyanott megrendelhetők Őzike Dániel Halotti Búcsúztatók című müve is 50 centért, továbbá Miért vagyok én evangéliumi pro testáns cimü kitűnő hitvédelmi munkácska is 12 centért. Megrendelések e eimre intézen- dők: Rév. Alex Harsanyi, 1008 Tent Avenue, Homestead. Pa. Háborús apróságok. Egy elfogott német tisztnél rendeletet találtak arra vonatkozólag, hogy támadás közben nem szabad foglyokat ejteniök. Ugyan ezen rendelet szerint angol foglyokra nincs szüksége a németeknek. Anglia eddigi háborúzása eddig 1810 millió dollárjába került. Egy angol kórházban egy sebesült fekszik. Golyó furodott szivébe, honnan nem távolithatják el; sőt nincs is szükség arra, mert a beteg teljes erőben van. Uncle Sam nem csinál tikot abból, hogy a háború első évében több, mint egyezer millió dollár értékű hadianyagot szállított ellenségeinknek. Egy kimutatás szerint csupán február elseje óta körülbelül 450 miiló dollár volt a kivitt hadianyag értéke. Anglia népeket, nagy eszméket gyámolitó törekvése sokszor válik nevetségessé. Nyílt titok például, hogy mig nagy fennhéjázással, — de kevés katonával — Belgiumot védi (?), addig fegyverbarátja területén, észak Franciaországban otthonosan kezd berendezkedni, hogy annak idején nehézségek nélkül markolhasson társa szivébe.— John Bull most ismét fenséges pozi túrába vág.ia magát s kiielenti, hogy neki Konstantinápoly csak azért kell. hocrv a Szent Földre való zarándoklást megkönnyítse. Szóval csak most jut eszébe keresztes háborút hirdetni !.... A németek rézkészletüket a katonák gombjainak összeszedésével és beolvasztásával is gyarapítják. A francia kormány elhatározta, hogy minden névtelen elesettet halottégetőbe vitet. Szinte hihetetlen az a hír, mely szerint az orosz seregek egy része az összefogdosott zsidók ezreit tolta leállásaink felé, úgy, hogy az osztrák-magyar csapatok kénytelenek voltak rájuk tüzelni. Olvasóink gyakran változtatjuk lakhelyüket a nélkül, hogy ezt nekünk bejelentenék. így nemcsak hogy a lapot nem kapják meg, de nekünk is felesleges kellemetlenséget okoznak a postahivatalnál.
