Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-10 / 15. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 15. SZ. NEW YORK, N. Y., 1915 ÁPRILIS 10. VOL. XVI. No. 15. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Editor: Rev. L A I). HAR8ANYI 454 E. 116th St., New York. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMER FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. — MEGJELENIK MINDEN SZÓ MBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New Vork. N. Y., under the act of March 3, 1879. Keljünk mi is viadalra. A német császár kezdte.. Nagyszerű tudatossággal, hatalmasan harsogó szóval figyelmeztette Németországot arra, hogy ha nem akarja elkótyavetyélni, a maga diadalmas jövendőjét, le kell mondania az alkohol testet-lelket romboló, mérgezett gyönyöreiről. A nagy német Ihiperátornak most az angol király is a nyomába lép :- ő maga áll az angliai alkohol-ellenes mczgalom élére és tettrekész, energikus elhatározásával akarja lefejteni népéről az alkohol rabláncait. Még a minden sötétség hazája, Oroszország is megmozdult:- hadat üzent szintén az alkoholnak és a szigorúbb törvények egész raját lépteti életbe, csakhogy száműzhesse az oroszok életéből az alkohol mérgét. Sorra viadalra kelnek az alkohol ellen az európai államok, jóllehet az európai államháztartások legfőbb jövedelmét az alkoholra, kivetett adó szolgáltatja. De még a levmohóbb pénzéhségnek is el kell hallgatnia, láttára annak az iszonyatos rombolásnak, melylyel az alkohol zúzza pozdorjává milliók és milliók testi-lelki épségét. Nincs az a háborúja a világnak, mely oly°n mély barázdával hasogatná föl az emberiség jóvoltát, mint éppen az alkohol:- nemzedékeket őröl meg és iái, százszor jaj annak az országnak, mely az ördögi ellerság zsákmányául dobia oda magát. Minden rombolás 42 centi- méteres ágyúja az alkohol:- nem csmer kegyelmet, nem tudja, hogy mi az izgalom, de a mákonyos bódultat varázslatával tehetetlenné nyomorít mindenkit, aki csak egyszer is gyönge volt hozzá, hogy ellenállhasson a kisértésének. Az ellenséges golyó csak egy embert öl meg, az ellenséges ágyuk méhe csak százakra-ezrekre zuhantatja rá a romlást:- az alkohol azonban millióknak és millióknak üzen hadat és milliókat és milliókat tipor is le. Ha indokolt tehát, hogy minden erőnkkel siettessük a világbéke jöttét, százszorosán indokolt az is, hogy vegyük fel az alkohol ellen is a harcot és addig ne nyugodjunk, amig a rettenetes ellenfelet — az emberiesség, a civilizáció és az előrehaladás gyötrelmes ellenségét — gúzsba nem kötöztük. Minek szépitenők a dolgot, bizony az amerikai magyarságnak is fel kellene édbrednie a tétlen közömbösségéből. Mi közöttünk is túlontúl sok az alkohol rabszolgája, pedig hát a józanságot talán sehol sem követeli meg olyan kérlelhetetlenül az élet rendje, mint éppen Amerikában. Mi közöttünk, amerikai magyarok között is sok a megtántorodott ember, aki végzetes szakadékok fölött loholva, a saját romlása árán hajszolja az alkohol gyönyöreit. Még mindig nem akarnak eszmélni, még mindig nem hullott le a hályog a szemükről:- pedig hát aki az alkoholnak adta oda magát, az kinyitotta a háza ajtaját a legnagyobb ellenség előtt. Az előtt az ellenség előtt, aki a pusztulást — a rombolást idézteti rá az alkohol posványába beleszédült gyönge-gyarló emberre. Az utolsó lehelletünkig, minden csöpp vérünkkel magyaroknak valljuk magunkat, hogy állhatnók hát meg, hogy ne harsogjuk újra meg újra az amerikát járó magyar testvéreink fülébe:- magyarok, korbácsoljátok távolra magatoktól az alkohol ördögét.--------o-------A háború technikájából A TENGER ALATTI KÁBELEK. A nemzetközi érintkezés lehetőségének tiszteletben tartása érdekében a világkongresszusokon évtizedek óta elhangzott szónoklatok tehát mitsem használtak mindama becsületes akarat — hogy háború idején legalább a táviró vonalakat védjük meg, — ime meghiúsult : az angolok első dolga volt: elvágni Németország tenger alatti kábeleit, szétrombolni szikraállomásait. így esett meg azután, hogy a külfölddel való érintkezés dolgában mindig vezető helyen álló német birodalom most majdnem teljesen el van zárva a külvilágtól és — ami ebben az ügyben a legszomorubb — gyarmataitól is. Németország gyarmatai a háború folyamán tudvalevőleg állandóan ki vannak téve az ellenséges támadásnak: gondoljunk csak Csingtaura! Hetek, hónapok múltak el a legnagyobb bizonytalanságban. Németország — maga is minden oldalról körülvéve — nem küldhetett óda megerősítő csapatokat. Ez azonban még csak hagyján! Milyen borzalmas lehetett azonban, hogy a velük való érintkezés kábel vagy szikratávíró utján teljesen k'.zárt dolog volt; nem hatolhatott le távolba a hősiesen küzdő kis csapathoz a testvéri szó. A sárga horda rablóhadjárata immár rég lezajlott. egy hónap nagy idő " borúban és egy nap alatt is sok minden történik, a tsingtaui véres dráma azonban —egyelőre — befejezettnek mondható; később talán folytatása lesz — a németeknél immár megszokott modorban. Amint mondottuk azonban, a töb bi német gyarmat is veszélyeztet ve van s teljesen elvágva az anyaország tápláló forrásaitól. Hir rém jöffet felőlük, legfölebb kerülő utakon, levélben, hetek vagy hónapok múlva. Pedig békeidőben minden igyekezetével azon volt a német birodalom, hogy az angol vonalaktó' teljesen független tengeren túli hírszolgálatot létesítsen magának. Németország — minden angol akadékoskodás ellenére is — kettős kábelösszeköttetést teremtett Északamerikával, melyet 1911-be'i a délamerikai kábellel kötöttek össze Monrovián keresztül Pcr- nambukóig. Egy kábel ágazat Monroviától Lome-Dualáig Togot és Kamerunt kötötte össze az anyaországgal; tervezik ennek béke idején Délafrikáig leendő meghosszabbítását. Amig ez kiépülne, kisegítőül szolgálna a To- goban fekvő kamina-i nagy szikra táviró állomás, mely nemcsak a Nauen-nel való közvetlen drótnélküli összeköttetést tette lehetővé, hanem központi állomása volt az összes afrikai gyarmatoknak. A kábelek és szikra távírók hasonló
