Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-09 / 2. szám

NEW YORK, N. Y., 1915 JANUÁR 9. VOL. XVI. No. 2. . XVI ÉVFOLYAM, 2. SZ. AZ AMERIKAI .MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Editor: Rev. L A !). HAR8ANYI 454 E. lieth St„ New York. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y.,-------------------------­under the act of March 3, 1879. Uncle Sam semlegessége. Amikor Európában fölröppent a háborús csóva és hároií. világrész fölött lángba borult a látóhatár, Uncle Sam semlegességet fogadott. Megfogadta, hogy távol tartja ma­gát minden -háború« vpártoskodás tói és zz ellenfelek mindegyikével szemben szigorúan megőrzi a ma- „ga passzivitását Wilson elnök semle jősségi nyilatkozata úgy ha­tott, mint valami kőbe faragott igéiét; határozott, kemény volt a szava és minden kertelés nélkül adta a világ tudomására, hogy az Egyesült Államok a minden hábo­rúk legrettenetesebbjével: az em- fceimilliók életére rároskadt fegy­veres konfliktussal szemben a leg­szigorúbban semleges marad. És mi történt a ssmlsgességi nyi- latkozit elhangzása óta? Az ame­rikai íegyvergyárakban dübörgő sietséggel indult meg a munka és sok-sok ezer kéz kezdett szorgos­kodni az öldöklő eszközök gyártá­si: á,ejrak, fegyverek, srapnellek készülnek és fájó Ifcsrrüség-'el kell hozz > tennünk, angol és francia megrendelésre készülnek. Mind­azoknak a fegyvereknek helyébe, amiket Németország és a monar­chia csavar ki diadalmas harcok érin az ellenségeink kezéből — Amer ka ad újat: — az amerikai gyárak éjen-napon át munkában vannak és megfeszített erővel gyártják azokat a gyilkos lövege­ket, amiket a halálos bosszúra es­küdött ellenségeink a mi véreink ellen fognak majd forditani. Jog­gal kérdezheti hát az ember: mi történt? A Wilson elnök prokla­mációja tényleg nem volna más, mint egy darab üres papiros és Amerika tényleg össze tudja egyez tetni a maga semlegességével, hogy az ellenségeinket^az eredmé­nye« gyill*elásra,: az ellenünk való fegyveres rohamra vértezze föl? Úgy látsoik, hogy erre a keserve­sen fekete kérdésre másként, mint igennel nem is lehet felelni. A dollár kedvesebb Unde Samnek, mint a semlegességi fogadalma és vígan dörzsöli á kezeit, amint jó- előre számitgatja, hogy mennyit jövedelmez majd neki az európai vérontás. A neutral tás amerikai megvilá­gításban nagyon furcsán fest; ez ellen a mogvilágitás ellen azonban sikra kell mindannyian^ nak, né­meteknek és magyaroknak egy­aránt szállni, mert nem nézhetjük tátiéi'ül, hogy az amerikai semle­gességgel egy suba alatt elférjen a legkézenfekvőbb pártosság is. Harcolnunk kell és lehetővé kell tennünk, hogy eredménnyel jár­jon az az újabban kezdett mozga­lom, mely meg akarja akadályoz­ni, hogy a hadviselő európai nem­zetek akármelyiké is Amerikából szemziiesse be a fegyverszüksegle- tét. Agitálnunk kell, harcolnunk kell; s ha komolyan dolgozunk, meg is lesz az eredménye, mert az Unde Sara szive sokkal nemesebb, sokkal becsültesebb és sokkal iga- zabb, smhogy nem tudná tovább riasztani magától a megtévesztést. Ka mindjárt az arany ragyogásá­val ékeskedik is az, Facse fok. — írás a rajvonalból. — Kárpáti harctér. A mi csoportunkban nagyon sok erdélyi román katona van. Szeret­jük őket, mert ami a legfontosabb : • jó• katonák. Álljakja fáradságot és a tüzet. Van nekik egy művészetük, a melyben utolérthetetlen virtuó­zok: bámulatos gyorsan és bámu­latos anyagokból tudnak jó ropo­gósaidét csinálni. Ha a hegyi me­netelésben néhány percre megáll a csapat, a míg a járőrök jelenté­se be rém érkezik, ők rögtön meg­szimatolják est a kis pihenőt és már rcpog itt is, ot is a rögtönzött tábori tüzecske. Szurtos kezüket összedörzsölik és boldogan mon­dogatják : — Facse fok, facse fck. Lehet az a galy bármilyen -ned­ves, úgy látszik, boszorkányos ere­je van a gyufátoknak, mert egy pillanat alatt minden honvédnek a lába előtt lobog az ő külön sze­mélyes tüzeeskéje. Ezért hívjuk őket “facse fok "-oknak. Persze a taktikai könyvek sze­rint fedezékekben és éjjeli mene­teléseknél a tüzek rakása tilos, mert ez áruló jel az ellenség száma ra. De a taktika s szolgálati sza­bályzat csak addig tart, amíg az egyenruha uj, amig a írének készletei bőségesen zuhogtatják a sok mindenféle jót, szóval amig a háború még ott gördül előre a gondosan előkészített sima ország­utakon. De aztán az erdők bozótja, eső hóvihar elnyiivi a csukaszürkét, a legjobb bakancs is szétmálik a fa­gyos rögökön két-három napos me­netelésekben, itt-ott sziklák között megszakadt ösvényeken elakad a trén is, aztán ott van a hegyge rincek dermesztő hidegje és las­sanként elkezdenek azok a szolgá­lati szabályzatok és taktikai elvek is —- bármilyen könyörtelenül szi­gorúaknak látszanak is — összeal­kudni a lehetőségekkel. Most, hogy beleléptünk a bábom ötödik hónapjába, már észrevehetjük, hogy valahogyan kezdünk össze­szokni az ellenségünkkel. Kiismer­jük egymást, fortélyainkban, erő­inkben, gyöngeségiaikben, szoká­sainkban és valami uj, titkos genfi konvenció keletkezett köztünk. Az első ^ütközetek hallatlanul heroi­kus lendülete meghiggadt, de vi­szont elmaradtak hallatlanul véres veszteségeink is. Most már mi is tudunk óvatosan fedezve előrehaladni, a bravúr kedvéért nem áldozzuk fel magun­kat. hajszálnyira tudjuk, hogyan szokott támadni a muszka, merről kell útját állani, elkerülni, olyan pontosan ismerjük minden szoká­sukat, harcmodorukat, hogy nf’eií'- lepftés soha sem érhet bennünket. Aztán meg emberek vagyunk itt is, ott is. A fizikum teherbírásának meg vannak a maga határai “ és lassanként megszoktuk, hogy eze­ket a határokat kölcsönösen res­pektáljuk. így aztán hiába diktálja a szol­gálati szabályzat, hogy éjszaka még cigarettára sem szabad gypj- tani, két ellenséges csapat bár­mily köz eh van is egymáshoz, a mikor jönnek a jó éjszakai fa­gyok, itt is, ott is föllobogiiak a tábori tüzek, itt is, ott is 'köréje

Next

/
Thumbnails
Contents