Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-09 / 2. szám

NEW YORK, N. Y., 1915 JANUÁR 9.

VOL. XVI. No. 2.

. XVI ÉVFOLYAM, 2. SZ.

AZ AMERIKAI .MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA,

Editor:

Rev. L A !). HAR8ANYI 454 E. lieth St„ New York.

OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION

PUBLISHED EVERY SATURDAY. — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Entered as second-class mater

Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y.,-------------------------under the act of March 3, 1879.

Uncle Sam semlegessége.

Amikor Európában fölröppent a háborús csóva és hároií. világrész fölött lángba borult a látóhatár, Uncle Sam semlegességet fogadott. Megfogadta, hogy távol tartja magát minden -háború« vpártoskodás tói és zz ellenfelek mindegyikével szemben szigorúan megőrzi a ma- „ga passzivitását Wilson elnök semle jősségi nyilatkozata úgy hatott, mint valami kőbe faragott igéiét; határozott, kemény volt a szava és minden kertelés nélkül adta a világ tudomására, hogy az Egyesült Államok a minden háborúk legrettenetesebbjével: az em- fceimilliók életére rároskadt fegyveres konfliktussal szemben a legszigorúbban semleges marad.

És mi történt a ssmlsgességi nyi- latkozit elhangzása óta? Az amerikai íegyvergyárakban dübörgő sietséggel indult meg a munka és sok-sok ezer kéz kezdett szorgoskodni az öldöklő eszközök gyártási: á,ejrak, fegyverek, srapnellek készülnek és fájó Ifcsrrüség-'el kell hozz > tennünk, angol és francia megrendelésre készülnek. Mindazoknak a fegyvereknek helyébe, amiket Németország és a monarchia csavar ki diadalmas harcok érin az ellenségeink kezéből — Amer ka ad újat: — az amerikai gyárak éjen-napon át munkában vannak és megfeszített erővel gyártják azokat a gyilkos lövegeket, amiket a halálos bosszúra esküdött ellenségeink a mi véreink ellen fognak majd forditani. Joggal kérdezheti hát az ember: mi történt? A Wilson elnök proklamációja tényleg nem volna más, mint egy darab üres papiros és Amerika tényleg össze tudja egyez tetni a maga semlegességével, hogy az ellenségeinket^az eredménye« gyill*elásra,: az ellenünk való fegyveres rohamra vértezze föl? Úgy látsoik, hogy erre a keservesen fekete kérdésre másként, mint igennel nem is lehet felelni. A dollár kedvesebb Unde Samnek, mint a semlegességi fogadalma és vígan dörzsöli á kezeit, amint jó- előre számitgatja, hogy mennyit jövedelmez majd neki az európai vérontás.

A neutral tás amerikai megvilágításban nagyon furcsán fest; ez ellen a mogvilágitás ellen azonban sikra kell mindannyian^ nak, németeknek és magyaroknak egyaránt szállni, mert nem nézhetjük tátiéi'ül, hogy az amerikai semlegességgel egy suba alatt elférjen a legkézenfekvőbb pártosság is. Harcolnunk kell és lehetővé kell tennünk, hogy eredménnyel járjon az az újabban kezdett mozgalom, mely meg akarja akadályozni, hogy a hadviselő európai nemzetek akármelyiké is Amerikából szemziiesse be a fegyverszüksegle- tét. Agitálnunk kell, harcolnunk kell; s ha komolyan dolgozunk, meg is lesz az eredménye, mert az Unde Sara szive sokkal nemesebb, sokkal becsültesebb és sokkal iga- zabb, smhogy nem tudná tovább riasztani magától a megtévesztést. Ka mindjárt az arany ragyogásával ékeskedik is az,

Facse fok.

— írás a rajvonalból. —

Kárpáti harctér.

A mi csoportunkban nagyon sok erdélyi román katona van. Szeretjük őket, mert ami a legfontosabb :

• jó• katonák. Álljakja fáradságot és a tüzet.

Van nekik egy művészetük, a melyben utolérthetetlen virtuózok: bámulatos gyorsan és bámulatos anyagokból tudnak jó ropogósaidét csinálni. Ha a hegyi menetelésben néhány percre megáll a csapat, a míg a járőrök jelentése be rém érkezik, ők rögtön megszimatolják est a kis pihenőt és már rcpog itt is, ot is a rögtönzött tábori tüzecske. Szurtos kezüket összedörzsölik és boldogan mondogatják :

— Facse fok, facse fck.

Lehet az a galy bármilyen -nedves, úgy látszik, boszorkányos ereje van a gyufátoknak, mert egy pillanat alatt minden honvédnek a lába előtt lobog az ő külön személyes tüzeeskéje. Ezért hívjuk őket “facse fok "-oknak.

Persze a taktikai könyvek szerint fedezékekben és éjjeli meneteléseknél a tüzek rakása tilos, mert ez áruló jel az ellenség száma ra. De a taktika s szolgálati szabályzat csak addig tart, amíg az egyenruha uj, amig a írének készletei bőségesen zuhogtatják a sok mindenféle jót, szóval amig a háború még ott gördül előre a gondosan előkészített sima országutakon.

De aztán az erdők bozótja, eső hóvihar elnyiivi a csukaszürkét, a

legjobb bakancs is szétmálik a fagyos rögökön két-három napos menetelésekben, itt-ott sziklák között megszakadt ösvényeken elakad a trén is, aztán ott van a hegyge rincek dermesztő hidegje és lassanként elkezdenek azok a szolgálati szabályzatok és taktikai elvek is —- bármilyen könyörtelenül szigorúaknak látszanak is — összealkudni a lehetőségekkel. Most, hogy beleléptünk a bábom ötödik hónapjába, már észrevehetjük, hogy valahogyan kezdünk összeszokni az ellenségünkkel. Kiismerjük egymást, fortélyainkban, erőinkben, gyöngeségiaikben, szokásainkban és valami uj, titkos genfi konvenció keletkezett köztünk. Az első ^ütközetek hallatlanul heroikus lendülete meghiggadt, de viszont elmaradtak hallatlanul véres veszteségeink is.

Most már mi is tudunk óvatosan fedezve előrehaladni, a bravúr kedvéért nem áldozzuk fel magunkat. hajszálnyira tudjuk, hogyan szokott támadni a muszka, merről kell útját állani, elkerülni, olyan pontosan ismerjük minden szokásukat, harcmodorukat, hogy nf’eií'- lepftés soha sem érhet bennünket. Aztán meg emberek vagyunk itt is, ott is. A fizikum teherbírásának meg vannak a maga határai “ és lassanként megszoktuk, hogy ezeket a határokat kölcsönösen respektáljuk.

így aztán hiába diktálja a szolgálati szabályzat, hogy éjszaka még cigarettára sem szabad gypj- tani, két ellenséges csapat bármily köz eh van is egymáshoz, a mikor jönnek a jó éjszakai fagyok, itt is, ott is föllobogiiak a tábori tüzek, itt is, ott is 'köréje