Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-02-07 / 6. szám
30 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 6. sz. 1914 Február 7. éppen a kívánt siker koronázta is törekvéseinket, Istennek hála, mégis akadtunk kivándorolt testvéreink között olyanokra, a kik készek nekünk munkatársainkká lenni s bennünket segíteni nagy és magasztos céljainkban. Háromszáz és egy nehányan vannak, a kik nemcsak beiratkoztak, hanem be is fizették tagsági dijaikat. Háromszáz és egynehányan, akik nem hagyták porba hullni a zászlót, a melyet az/ egységre való törekvés és szeretet nevében emeltünk és bontottunk ki.” A clevelandi gyűlés kimondta, hogy az Egyesület megkezdi működését és a határozathoz képest az Egyesület meg is kezdte működését, amelyet “az egységre való törekvés és szeretet” nevében Istennek segítségével még most is folytat. Az Egyesület megalakulásakor a minden tagra egyformán szétvetett tagsági rendszert fogadta el. Ennek a rendszernek az alapján működött 1911 január 1-ig. Az 1910-ben Pittsburghban megtartott közgyűlés fogadta el az újabb rendszert, amely szerint a tagok életkoruk szerint megállapított rendes havi illetéket fizetnek. Nem célom, hogy a két rendszer közötti különbséget itt fejtegessem. Annyira ismert az egyesületünk tagjai között és olvasóink között általában, hogy arra semmi szükség nincsen, hogy itt újra elmondjam azokat a dolgokat, a melyek közismertek. Tény azonban az, hogy az uj rendszer elfogadása óta az Egyesület úgy tagjai számát, mint vagyoni helyzetét tekintve, nagyon szépen haladt. Az Amerikai Magyar Református Egyesület megalakulásakor “az egységre való törekvés és szeretet” nevében kezdette meg a működését. Az alapítók egy olyan intézménynek a megalakítását tar t( tták céljuknak, amely intézmény összetartása, magában foglalja az amerikában lakó összes magyar protestánsokat. Az Egyesület ezt a célt mindig híven szolgálta és a mai napig is egyetlen olyan intézménye az amerikában lakó magyar protestánsoknak, mely “az egységre való törekvés és szeretet nevében” szolgálja hittársait. Az Egyesület szervezete megalakulásától fogva a mai napig a népképviseleti alapra fektetett kormányforma volt. Természetes dolog, hogy éppen magyar protestánsok között nem is lehetett másféle. A törvényhozó hatalmat az osztályok által választott képviselőkből álló közgyűlések gyakorolják, a törvények végrehajtásé pedig egy nyolc tagú vezértestületre van bízva, akiket a közgyűlést választ meg. Az Egyesület fennállása óta többször kellett megküzdenie belső és külső zavarokkal, azonban a népképviseleti kormányforma mindig jónak bizonyult, az osztályok kívánságát kifejező és képviselő közgyűlések mindig meg tudták találni a helyes utat a kibontakozásra és mindig meg tudták jelölni azt az utat, a melyen az Egyesületnek haladnia kell, hogy célját hívén szolgálhassa. Az amerikai Magyar Református Egyesület ma sokkal erősebb, úgy tagjai számát mint vagyoni állapotát illetőleg, mint bármikor volt megalakulása óta. Természetes, hogy még most sem olyan erős, mint a milyennek lennie kellene az amerikában lakó magyar protestánsok számarányához képest. Hogy mi az oka annak, hogy protestáns hittársaink nem akarnak az Egyesület tagjaivá lenni olyan arányban, mint az Egyesület megérdemelné, az, véleményem szerint, az) egyházi életben keresendő. Közismert dolog, hogy Amerikában élő magyar református hittársaink egyházaik kormányzatát illetőleg háromféle fennhatóság alá tartoznak. A szétforgácsolt egyházi működés folytán nincsen meg az az összetartás az amerikai magyar refor- rnátusság között, aminek meg kellene lenni. Ennek következménye aztán, hogy az Amerikai Magyar Református Egyesület nem részesül egyházi részről olyan tánioga fásban, mint a milyet református volta, célja és múltja folytán megérdemelne. Az egyházi téren Ösz- szekülönbözött, egymástól elidegenedett egyéneket nagyon bajos egy olyan intézményben egymással és egymásért való működésre rábírni, a mely intézménynek első és bevallott célja “az egységre való törekvés és szeretet.” Nem célom, hogy az amerikai magyarság egyházi életét birál- gassam. Az Amerikai Magyar Se- fermátus Egyesület az egész amerikai magyar reformátusságé volt mindig, az ma és lestz mindaddig, a mig megalakulásakor kitűzött céljainak megfelelőleg fog működni. Ma is az a kapocs az Egyesület, amely az amerikában lakó magyar reformátusokat egy táborba gyűjteni igyekszik és egy zászló alatt összetartja. Az Egyesület összes tagjainak ma is az a célja, a reménye, hogy az amerikában élő református magyarságot egy táborba gyűjtve folytassa áldásos működését. Lehetnek egyházi téren különbségek egyik, vagy másik egyház, egyik vagy másik lelkész között, de az soha sem fogja tudni megváltoztatni az amerikai magyar reformátusság azon véleményét, hogy azok az eltérések csak ideig-óráig valók lehetnek és el fognak múlni az időkkel, de az Amerikai Magyar Református Egyesület mindig meg fog maradni annak, aminek alapitói tervezték: “egységre való törekvés és szeretet” intézményének. Egyesületünk múltja, jelene elég biztosíték arra, hogy a kitűzött célt ezután sem fogja elhagyni. Egyesíteni az amerikai magyar reformátusságot a gyakorlati ke- resztyénség, a segítő szeretet zászlaja alatt ési igyekezni azon, hogy mennél több árvának és özvegynek letörölje a könnyeit, hogy mennél több segélyre szorult tagjának a kezébe adja a kenyérnek botját; gondoskodni a szülök nél kül maradt árvákon; pártfogolni az egyházi életet, elősegíteni val lásos életünket; szóval egyakarat tál működni a református kérész tyén élet mezején. Ez az Amerikai Magyar Református Egyesület célja és én azt hiszem, hogy nem mondok sokat, ha azt állítom, hogy ezek a célok a céljai minden magyar reformátusnak, kivétel nélkül aria, hogy miféle egyházi árnyalathoz tartozik ez idő szerint. Nem lehet tehát az a kévésem sem túlzott, hogy szeretettel kérem református testvéreimet, hogy egyesüljenek az alatt a zászló alatt, amely “ az egységre való törekvés és szeretet” nevében volt kibontva és “az egységre való törekvés és szeretet” neveken lobog most is. Az Amerikai Magyar Református Egyesület fennállása óta már közel cgv millió dollárt kifizetett különféle segélyek címén. Nem levegőből kapott állítás tehát az, hogy az Egyesület' megtette kötelességét a múltban. Jelenleg az amerikai magyarság legpontosabban fizető intézménye. Kötelességeinek mindig eleget tesz. Tehát ma, ha nem a legnagyobb is, de a legjobb az amerikai magyarság intézményei között. Szervezete, rendszere a mai kornak megfelelő és zálog arra, hogy a jövőben is eleget fog tenni elvállalt kötelességeinek. Nincsen tehát semmi ok arra, hogy magát magyar reformátusnak nevező egyén tagjává ne legyen és ne segítse az Egyesületet kitűzött céljai elérésében. Molnár István, Az A. M. R. Egyesület titkára. Az elveszett Paradicsom. Albeu Alston JeslmánDe után.
