Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-02-07 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA (i. sz. 1914 február 7. eljusson és e cél elérése érdekében, Hankó Gyula és Harsányi István érvelését elfogadva, minden áldozat meghozatalára hajlandó volt, csakhogy az amerikai magyar reformátusoknak szép egyházi lapja legyen. A lap egész 1908 február 29- éig Bridgeporton jelent meg, majd Harsányi István nagymérvű elfoglaltsága és betegeskedése, továbbá Hankó Gyulának Youngstowni lelkésszé való elválasztása után a szerkesztőség ide, a kiadóhivatal pedig Pittsburghba került át. Szerkesztői továbbra is Hankó Gyula és Harsányi István, tulajdonosa pedig a Sunday School Boardok maradtak. A lap természetesen a nem-csatlakozottak orgánuma lett és tartalmasságával, ügyesen szerkesztett voltával, Ízléses kiállításával tért hódított mindenütt, ahova bemenetelt talált. A következő 1909. év semmi változást nem hozott elő a lap életében. 1910. év elején, február 14- én, kidőlt az élők sorából Harsányi István bridgeporti lelkipásztor, a ref. lap egyik szerkesztője, kinél odaadóbb és egyszersmind sikerekben gazdagabb munkása nem volt még amerikai református egyházi életünknek. Működésének sikere és titka abban a nagy szeretetben állott, mellyel viseltetett hívei iránt, s mellyel munkálkodott az anyaszentegy ház külső és belső falainak építése körül. A Jézus szive szerinti lekipásztor volt ő, ki életét adta azokért, akiket szeretett • . . A halálát közvetlenül megelőző idő, és illetve 1810 januártól fogva, a lap társ-szerkesztői tisztét Schodle Ádám, youngstowni 2-ik lelkész töltötte be, főmunkatársak Harsányi László new yorki és Virág István loraini lelkészek lévén, ez utóbbi helyét április 16-ika óta Kovács Endre foglalván el és töltvén be, mint az egyházmegye választottja. Hankó Gyula youngstowni lelkész, ki 1907 március hava végétől szerkesztette a lapot, 1910 július 1-én beadta a lapfentartó hatóságnál a lap szerkesztői tisztéről való lemondását, azonban a bizottság kérésére megmaradt állásában egész ez év október 15-éig, amikor is érzékeny szavakban vesz búcsút, mint távozó szerkesztő a lap olvasóitól, az olvasó közönség támogatásába és szeretete- be ajánlva az ő szerkesztő-utódját Harsányi László new yorki lelkészt, ki mint a lap főmunkatársa “eddig is elévülhetetlen érdemeket szerzett magának a lap körül.” néhai Harsányi István volt szerkesztő A LAP ÚJKORA. 1910 október 29 óta az AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA ismét New Yorkban jelenik meg és pedig Harsányi László new yorki ref. lelkipásztor ügyes szerkesztésében. Állandó főmunkatársa a lapnak, mely hivatalos orgánuma úgy az amerikai ref. egyház missziói hatósága alatt álló magyar egyházmegye gyülekezeteinek, mint a hatalmas Amerikai Református Egyesületnek, mondom a lap állandó és kitűnő főmunkatársa Kovács Endre day- toni ref. lelkipásztor, az ismert nevű amerikai magyar iró. Ő mellette szép számból álló magyar ref. lelkészikarunk legjobbjai munkálkodnak közre abban az irányban, hogy az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja a legjobb lelkitáplálékot, hitépitó, hiterősitő olvasmányt nyújtsa az amerikai magyar reformátusság ezreinek. A lap ezidőszerint a virágzás legmagasabb fokán áll. Azon kés kény kereteket, melyben a régmúltban mozogni kényszerült, kinőtte. Mint a nyilvánosság orgáHankő M. Gyula volt szerkesztő numa, befolyással, tekintéllyel és vezető képességgel rendelkezik. Szóról-szóra ráillik és alkalmazható reája Krisztus Urunk gyönyörű példázata a parányka mustármagról, mely terebélyes fává növekedett, úgy, hogy annak árnyéka alatt sokan találnak nyugodalmat a hitben. A mag kikelése, a plánta növekedése, Isten áldó kegyelmén kívül, azoknak köszönhető, kik azt fáradozásaik verejték-cseppjeivel öntözték és azoknak, kik a lap fentartását jelentékeny anyagi áldozatok meghozatalával lehetővé tették és biztosították, vagyis a lap múltban működött szerkesztőinek és a lapot immár hét év óta nagy áldozattal segélyező angol _ ref. egyházi főhatóságoknak. Nem feledkezem azonban meg azon hűségnek méltánylásáról sem, mely megnyilvánult a lap irányában az amerikai derék magyar ref. közönség részéről. Minden önfeláldozó fáradozás, minden nagy anyagi áldozathozatal céltalan lett volna, ha 15 éven kérész tül a munkát megértő, az áldozatot hálásan méltányló olvasóközönség nem lett volna a ref. lap zászlója alá csoportosulva. Az amerikai magyar reformátusság tudja méltányolni az érette munkálkodók odaadó fáradozását és teljes mértékben felismerte, teljes erejéből méltányolja is az egyházi sajtó fontosságát. így halad duzzadó vitorlákkal az egyházi irodalom ügye itt ez uj hazában. Az AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA, mint az Egyesület és az egyházmegye s számos egyházi egylet hivatalos közlönye, az olvasók ezreinek gondolkozására, vallásos érzületére gyakorol jótékony és vezető befolyást, oktatva egyfelől, építve, őrt állva másfelől, és minden védelemre készen állva magyarságunk és szent hitünk igazságai mellett. Isten bennünket úgy segéljen, hogy e szent eszmék szolgálatához, magyarságunk és hitünkhöz, szivünk utolsó dobbanásáig hívek maradunk. r =£> BOLDOGSÁGOM. Nem gyűlölöm az ember világot, Sőt szeretem a felebarátot, Óh de boldog csak akkor vagyok, Ha múzsámmal egyedül vagyok. Jézus mindenben példám, vezérem.. Szegény s szenvedő az én testvérem. De boldog mégis akkor vagyok, Ha múzsámmal egyedül vagyok. Szeretteimnek kedves világa, Földi éltem drága mennyországa... De én akkor boldogabb vagyok, Ila múzsámmal egyedül vagyok. Csodás érzés fog kézen engemet, S tölök olykor a magányba vezet. És valóban boldog akkor vagyok, Ha múzsámmal egyedül vagyok. 0 száll velem más világba bátran, A mi földi, lent hagyom a sárban. Boldog igazán akkor vagyok, Ha múzsámmal egyedül vagyok. Tisztulva ott fennt lelkem, mit érez, Gondolatban száll ő Istenéhez. Nincs arra szó, mily boldog vagyok, Ila múzsámmal egyedül vagyok. S észrevétlenül, szellemszárnyakon, így születik meg egy egy-egy kis dalom. Legboldogabb én akkor vagyok, Ha múzsámmal egyedül vagyok. Kovács Eendre.
