Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-02-07 / 6. szám

6. sz. 1914 Február 7. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA maga a bizottság sem tudta,, hogy tulajdonképpen ki is a lap szer­kesztésének vagy kiadásának fe­lelősségét hordozó egyén, a meny­nyiben felelős szerkesztőnek Ku- thy Zoltán volt a lap homlokán feltüntetve, holott a lapot tényleg Csutoros Elek clevelandi lelkész állitotta össze és ott is lett az új­ság nyomtatva Clevelandban (a Szabadságnál), továbbá az előfi­zetési pénzeket Konyha Pál kezel­te, mi sem volt természetesebb, mint az, hogy e vállalat is elődje — az őrálló sorsára — jutott. — Konyha Pál a bevételeket szíve­sen kezelte, azonban a számlák ki­fizetésére már kevesebb hajlandó­ságot mutatott. A vállalat meg­indítói néminémü számlákkal még most is hátralékban vágynak a Szabadságnál. Néhai Rév. Sámuel McLanahan, ki a lap egyik legnagyobb pártfogója volt. Félév múlva (1901 január 31-én) már csak Csutoros Elek és Kony­ha Pál neve szerepel a lap homlo­kán, előbbi a szerkesztői, utóbbi a kiadóhivatali teendőket látta el. A lap Csutoros minden önfeláldó- zóan végzett erőfeszítése dacára is csak tengődött, noha az időköz­ben, 1901 julius 4-én tartott egye­sületi konvenció hivatalos lapjául választotta meg és rendszeres se­gélyben részesítette. A lapnak utolsó száma, Csutoros és Konyha szerkesztésének és kiadásának idejéből, ez év augusztus 15-én je­lent meg. Összesen tehát 53 új­ságszám látott napvilágot e cik­lusban. Csutorosnak és Konyha Pálnak sikerült rávenniök Kalassayt, ki rendületlenül bízott abban, hogy egy ref. lap szerkesztésében és ve­le kapcsolatos nyomdának a fenn­tartásában elrejtett kincsek van­nak letéve, hogy a lap szerkeszté­sét magára vállalja. Kiadó, illetve pénzkezelő továbbra is Konyha Pál maradt. A szerkesztőség el­költözött Bridgeportra. Sőt itt lett nyomtatva az újság is, még pedig a saját nyomdájában. Már t. i. nem a Ref. Lapnak, hanem szerkesztőjének, Kalassay Sándor­nak nyomdájában, ki megalapítot­ta a Hungarian American Senti­nel Publ. Co.-t. A barátság azonban Kalassay és Konyha között nem sokáig ma­radt meg és 1902 április 9-én csak­ugyan beállott a két érdemes fér­fiú között a szakítás. A Reformá­tusok Lapjának tulajdonjoga és további sorsa Kalassay kezében maradt, ki azt Bridgeporton adta ki vagy adatta ki még jóval az­után is, hogy ő maga Pittsburgh- ba költözött, ami 1903 október 1-én történt volt meg. 1904 szep­tember 15-től fogva azonban már a lap Pittsburghban jelent meg. . A lap ez időben, kitűnő képvi­selője, védelmezője és épitője volt az amerikai magyar reformá­tus érdekeknek. Ápolta és erősi- tette a kapcsolatot, mely az ide­genben szakadt magyar reformá- tusság és az itteni hatalmas kál­vinista közegyházak között kifej­lett. Hirdette hangosan és lelke­sen, hogy az amerikai magyar re- fcrmátusság sorsa, jövője, egyhá­zi és társadalmi téren való boldo­gulásának biztosítéka az amerikai protestántizmussal való egyetér­tésben van, mely összeköttetés mellett hit és nemzeti, faji-jelle­günket, szokásainkat, szertartá­sainkat stb. zavartalanul meg­tarthatjuk. Kuthy Zoltán például igy ir: — “Nékem és az itteni összes lel­késztársaimnak a határozott meg­győződésünk az, hogy mi csakis Kalassay Sándor, volt szerkesztő az Egyesült Államok református egyháza nevét viselő hitfelekezet- hez tartozhatunk, mert ez az egy­ház már több mint tiz év óta se­gélyez bennünket és jelenleg is évi 7—8 ezer dollár költséggel 16 magyar ref. lelkészi állás fenntar­tásáról gondoskodik. S ezt a nagy­lelkű segélyt ez az egyház TEL­JESEN ÖNZETLENÜL adja, mert mi minden tekintetben, úgy szertartásaink végzésében, mint egyházaink kormányzásában TEL­JESEN FÜGGETLENSÉGET él­vezünk. Én és lelkésztársaim va­lamennyien, tartjuk a presbyteri- an egyházat ÉPOLY Jó protes­táns hitfelekezetnek, mint bárme­lyiket az összes közül, készséggel elismerjük, hogy a presbyterian egyház HATÁROZOTTAN CAL- VINISTA IRÁNYÚ VALLÁSFE­LEKEZET”-. stb. stb. (Am. Ref. Lapja 1903 Október 29. sz.). A lap 1906 január 22-iki számá­ban pedig maga a szerkesztő, Ka­lassay igy ir az emlékezetes me­morandumban : “A magyar kálvinizmusra NEM KÍVÁNATOS AZ, hogy az ango lul beszélő hatalmas kálvinizmus­Kuthy Zoltán, volt szerkesztő sál összeütközésbe jöjjön, sőt ép­pen a szegény kivándorlók érde­kében kívánatos dolog, hogy az amerikai hatalmas protestáns, kö­zelebbről a Ref. Church in the U. S. és a Presb. Church in the U. S. nevű egyházakkal, amelyek ed­dig bennünket segélyeztek, ez­után is a lehető legszebb egyetér­tésben és összeköttetésben marad­junk.” Ilyen szellemben szerkesztette és vezette a lapot Kalassay Sán­dor egészen elvei megváltoztatá­sának idejéig. A lap ugyan nem volt egészen ekkoráig az ő birto­kában, amennyiben ennek, t. i. az újságnak életében különböző vál­tozások adták elő magukat. A vál­tozások egyike abban állott, hogy 1906 junius 12-én Clevelandban tartott egyházmegyei gyűlésen az újság eladatott az egyházmegyé­nek. Szerkesztője továbbra is Ka­lassay, üzletvezetője pedig Hor- nyák András lett. Félév múlva ismét egyházme­gyei gyűlés tartatván, még pedig ezúttal Pittsburghban, itt ismét előkerült a Ref. Lap ügye. Miután a laphoz fűzött várakozások nem valósultak meg, s mivel két ked­vező ajánlat tétetett a lap megvé­telére (a Szabadság és a ref. an­gol egyház Sunday School Board- jától), a gyűlés megbízta Kalas­sayt, hogy adja el a lapot az ame­rikai ref. egyháznak. Hosszas tárgyalás után az alku meg is köttetett. Kalassay Sándor megkapta készpénzben a lapért azt az összeget, amit kért, mert az amerikai ref. egyházi hatóságok minden ténykedésükben a tiszta igazság és a méltányosság alapjá­ra helyezkednek. A szerződés al­kalmával Kalassay nyilatkozatot irt alá, hogy KÉT ÉVEN belül semmiféle lapot indítani nem fog. Ennek dacára azonban pár hó múlva megindította a Pittsburghi Híradót, mert mint ő sajátságosán indokolta: “Néki lapra okvetlen szüksége van...” A Ref. Lap uj köntösbe öltözött. Kiállításának silány minőségéből kilépett és mint illusztrált családi lap került az amerikai magyar re- formátusság hajlékaiba. Tulajdonosai az amerikai Ref. Church és a Presb. Church Sunday School Boardjai, szerkesztői Har- sányi István bridgeporti és Hankó Gyula new yorki ref. lelkészek lettek. E kétférfiunak örök érdeme, hogy az angol egyházi hatóságok érdeklődését megnyerni, áldozat- készségét biztosítani tudták a Ref. Lap fenntartására. Tiszta bizonyosság, hogy ameri­kai magyar reformátusságunk ön­erejéből olyan terjedelmes, olyan költséges kiállítású és amellett olyan OLCSÓ egyházi lapot, minő Csutoros Elek, volt szerkesztő az 1907 óta és mostan is megjele­nő Amerikai Magyar Reformátu­sok Lap-ja, ez idő szerint fenntar­tani képes nem lenne. Egyházaink adósságának tör­lesztése, fentartása, folyó költsé­geinek fedezése ugyanis annyira igénybe veszi aránylag szegény híveink áldozatkészségét, hogy alig lehet remélni tőlük az egyhá­zi irodalom ilyen arányú párto­lását. Angol testvéreink nemes érdek­lődése azonban a fősulyt a lapnál arra kívánta fektetni, hogy az új­ság minél több hajlékba és kézbe

Next

/
Thumbnails
Contents