Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-12-26 / 51. szám
ä» ' AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5L sz. 3914 December 26. A háborús lehetőségek. Német invázió Angliába. — Egy orosz tábornok a szövetséges angolok félelméről.— Lehet-e ágyukkal átlövöldözni a csatornán. Murawiew-Amousky gróf orosz tábornok egy francia lap, az Es- laiteur de Rice számára érdekes cikket irt arról, hogy lehetséges-e a németeknek Angliát megszállni csapataikkal. — A háborúban nincsen olyan lehetetlenség, melyet meg ne kísérelnének. 1805-ben Napóleon, aki pedig különösen hadi dolgokban meglehetősen nagy intelligenciájú volt, teljesen elkészült egy angliai invázióra. Nemcsak megkísérelte, liánéin annyira elő is készítette azt a tervét, hogy Anglia csak úgy tudta elkerülni az exisztenciáját fenyegető csapást, amely a Boulogne sur Mer-i táborból készült, hogy a nagy császárt előbb Ausztria és Oroszország, utóbb Porosz- ország ellen ingerelte. Auszterlitz, Jena és Priedland dicsőséget hoztak a napóleoni seregeknek, azonban Anglia szerencsésen megszabadult a támadástól. Húsz év előtt egy másik francia, Napóleonnál jóval kisebb és kevésbbé hatalmas, ce hadi ügyekben mégis eléggé járatos: de Négrier tábornok hozta nyilávnosságra a Revue des Deux Mondes-ban hasonló tervét, amely a csatoma túlsó partján nagy elképedést okozott és vitára adott alkalmat. A tábornok cikke nyílba n valóvá tette egy angliai invázió lehetőségét, még pedig a Na- poleon-féle tervek alapul véleté- vel. Az elmúlt század elején és végén tehát rettegnie kellett Angliának egy ellen irányuló szárazföldi hadjárattól: a század elején valóságban is, a második esetben csak teóriában. A tengeri hatalma pedig Angliának akkor is ugyanaz volt. ami most. Ha Anglia annak idején rettegett egy inváziótól, ebből azt kell következtetni, hogy azt lehetségesnek is tartotta s hogy jelenleg fél az inváziótól, azt abból látom kétségtelenül, hogy olyan hallatlan erőfeszítéseket tesz a fenyegető veszedelem elhárítására. Ezek az erő feszítések bizonyítják, hogy az invázió ma épp úgy lehetséges, mint régebben volt. Antwerpen elfoglalása nagyon megkönnvitett egy ilyen vállalkozást, mert fontos támasztékot ad az invázióra készülő seregnek. Ez a győzelem adta meg eszmét a Boulogneból Anglia ellen irányuló támadáshoz. Nem kételkedem abban sem, hogy ezt a tervet már régóta kidolgozták és előkészítették. Berlinben a német vezérkar mindig inkább két hadi- tervet készít, mint egyet és inkább hármat, mint kettőt, hogy minden eshetőségre készen álljon és kétségtelen, hogy a lehetséges haditervek közül az Angliába irányuló invázió terve sem hiányzik. A németek általában mindig készen állanak a legsúlyosabb kísérletre is. Gondoljunk csak például a Pali Mail Gazetta jelentésére, hogy Németország aknákat helyezett el Irland északi partjainál. Ezt egyenesen lehetetlenségnek tartották Angliában. Egész sora az újság- közleményeknek arra vall, hogy az angolok az Angliát fenyegető veszély előestéjét érzik. De figyelmen kívül hagyva a hírlapi cikkeket ,eléggé bizonyítják a veszedelem közelségét maguk a harctéri események. Elképzelhető-e, hogy a németek Ypernnél és Nieuport- nál és a már birtokukba került Dixmundennél, távol minden fontosabb stratégiai ponttól olyan hevesen és szüntelenül támadjanak az Yseren való átkelés kierőszakolásáért és hadtesteket halmazza- rak ott fel, ahol egyetlen hadtestük fentarthatná a frontot. Mindez az erőlködés és óriási esapatösszevonást egyszerre érthetővé válik, ha arra a kis távolságra gondolunk, amely az Yser alsó szakaszától Dünkirchenig és Ca- laisig van. Calaisig alig hatvan kilométer a távolság és Calais-Dover között a tengeri ut negyven kilométernél is kevesebb> így nyilatkozik az angolokkal szövetséges orosz tábornok a brit hajóhad erejében és a tenger áttörhetetlenségéban sokáig bizó, de most annál kétségbeesettebben aggódó Angliát fenyegető veszedelemről. Murawiew gróf szinte elkerülhetetlennek látja a német inváziót. Calais hovatovább a németek kezébe kerül és akkor megkezdődnek a további hadműveletek Anglia ellen. Az első aggodalom, amellyel a szigetországban foglalkoznak az, hogy a calaisi partról tud-e ártani Angliának a német tüzérség ? A Nieuve Rotterdamsche Cou- rantban egy hollandus tüzértiszt érdekes dolgokat ir erről a nagy kérdésről. Rámutat arra, hogy a világ még alig három hónap óta tud a negyvenkét centiméteres Krupp-féle mozsarakról, de híresztelések szerint még ezeknél is óriásibb ötvenkét centiméteres löve- geik is volnának a németeknek. Calaisból természetesen nem láthatók az angol partok, azonban a modern tüzérségi gyakorlatban csak jobb, ha a célt látják, azonban erre feltétlenül nincs szükség, különösen ha nagyobb célra irányul a tüzelés. Elég térképen lemérni a távolságot, ismerni a lövedék súlyát, pályáját, kezdősebességét, a levegő ellentállását, hogy a célzás például Calaisból Doverbe meglehetős pontossággal történhessen. Ma még természetesen nem tudunk olyan óriási lövedékekről, amelyek ezt a távolságot keresztülszeljék, azonban teóriában semmi sem mond ellent használhatóságuknak. Tudományos számításokban ennél sokkal távolabbra hordó ágyuk is szerepelnek Évek előtt egy amerikai technikus kétszáz kilométerre hordó elektromos ágyú tervezésével foglalkozott. Az amerikai fantáziára valló tervről kitűnt nemrég, hogy nem is olyan fantasztikus. Birkeland christiá- niai egyetemi tanár 1906 óta foglalkozik olyan ágyú konstruálásával, amelyben a robbanó anyag szerepét elektromosság pótolja. A villamos áram erősen mágneses hatású solenoidok segítségével in- dilja útnak a lövedéket és Birke- land már kis mintákból sikeresen “lőtt ki” néhány kilogrammos acéldarabokat magas feszültségű áram segítségével. A technika és különösen a háborús technika előtt semmi sem lehetetlenség és igy megtörtén- ’ hét, hogy a németek — elektromos ágyúval, ötvenkét centiméteressel, vagy anélkül átlövöldöznek Calaisból az angol partokra. ÉRTESÍTÉS. Lapunk tisztelt olvasóinak kényelmére könyvosztályt nyitottunk, mely főképen az imakönyvek és egyéb vallásos könyvel? terjesztésével kiván foglalkozni, ezenkívül a hasznos és lélekemelő könyveket kívánjuk terjeszteni. Reméljük, hogy lapunk t. olva sói a jövőben bennünket keresnek fel megrendeléseikkel, annál is inkább, mert a hirdetésünkben közölt könyveket azonnal szállíthatjuk. Tisztelettel az A. M. Reformátusok Lapia »zerkesztősége és kiadóhivatala. Délamerika jovojerol. i. A magyar kivándorlás célja az Északamerikai Egyesült Államok, hol piszkos bányák és gyárak egészségtelen levegője nyeli el a friss levegőhöz szokott magyart. Az utóbbi évek alatt már oly tömegek lepték el az Uniót, hogy alig lehet tisztességes munkát kapni s a bevándorlók nagy része az éhhalál előtt áll. Óriási bűn ez azok részére, kik a nemzet sorsát intézik s akiknek oda kellene hatni, hogy népünk fiai ne a bizonytalanságban, hanem egy biztos jövő nyugodt dolgos boldogságába találjanak bele. Az Egyesült Államok már rém hirja el az uj embermilliókat. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az egymásután kitörő gazdasági válságok és a munkátlanság egyre általánosabbá válása. Az Unió maga is rossz szemmel nézi már a bevándorlást. Most van ép egy törvény a szenátus előtt, melynek célja megal adá- lyozni a bevándorlást. De ha az Unió becsukja a bevándorlók előtt kapuit, akkor kérdés, hová irányit suk a kivándorlás hatalmas folyamát? Hol van az uj kenyeret adó föld? A gazdasági élet a Panama csa-- torna megnyitása óta, minden tényezőt Dél és Közép Amerika felé irányit. A farmerek, iparosok és kereskedők szemé ma állandóan ottan van, mert a nagy csatorna a világkereskedelem számára uj piacokat nyitott. Dél és Közép Amerika nyugati partvidékét, annak gazdagságát, kincseit mind közelebb hozta az Egyesült Államok gazdasági, ipari és kereskedelmi központjához, valamint nagy keleti kikötőihez. A világháború pedig megbénítván az egész tengeri kereskedelmet, Dél és Közép Amerikát egyenesen az Egyesült Államokra utalja. Észak Amerika, célja Dél és Közép Amerika! De viszont Dél és Közép Amerika jövője Észak Amerika! Mindkét vil/vpiac valósággal versenyre lép maid a keresi“i és kínálat, kielégítése terén. Ennek a két óriási piacnak első közvetitői lett a Dél Amerikai Kereskedelmi Társulat, mely e fontos problémát oldja meg. AZ AMKRIKAI VHIVAR RFFOR- MATTTS F,fiVES(’T,KT ai egyetlen olysn református szervezet, a mely az égisz ország reformátusságát egy táborba gyűjti is tagiairil ss«r“tett.*l
