Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-12-12 / 49. szám
( XV. ÉVFOLYAM, 49. SZ. NEW YORK; N. Y: DECEMBER 12. VOL. XV. No. 49. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. —p----Editor: Rev. LAD. HAR8ANYI 454 E. 116th St., New York. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HTJNGARIAN REFORMED FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. _ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y , under the act of March 3. 1879. A szeretet New Yorkban összeálltak a németek, osztrákok és magyarok, hogy a maguk összetett erejével próbálják fölszántani azokat a kényeket, amiket a harctéren elesett véreink özvegyeinek és árváinak szemeiből sajtol ki az élet. Összeálltunk mindannyian, a hűséges szövetségesek és odaadtuk a magunk buzgóságáit, a magunk jótékony energiák annak a legnemesebb gondolatnak, mely nemcsak most, mikor viharral-vésszel zugnak fölöttünk a napok, de időtlen idők óta á legszebb ékessége volt az ember lelkének — a szeretetnek. A new yorki jótékony bazár a szeretet vásárja. A legigazabb emberi munkára, ihletett, áldott 1 ezek serénykednek a sikerén és rdja Isten, hogy minél hatalmasabb halomba álljon az arany, ami azéit inául ma'd útra, hogy ott a tengerentúl a háború borzalma ba belcroskadt testvéreink sebeit enyhíthesse, könyeit terülhesse. Igaz büszkeséggel Írjuk, le e mondatot: a new y:rki magyarság nemes készséggel karolta fel a bazár sikerét és odaadta a maga iaaz áldozatkészségét, minden be'süle- tes hevületét, csakhogy minél du- sabfcan hajthasson ki. az aggódó cihatározásinkbóí a cselekvés. — Tündérváros a bazár: a szeretet birodalma és nekünk különös örömünkre szolgál, hogy a fehér lei- beknek ebben a birodalmában vezető szerepet v:szen a Harlemi Magyar Református Nőegylet is. Pompázó sátor hirdeti annak á parancsszava. bizonyságát, hogy nőegyletünk mindenhol ott van, ahol a szeretet harcosainak kell íölsorakozniok és U ' tagjainak avatottsága. kedves, nemes buzgósága kétségkívül csak öregbíteni fogja a németek, osztrákok és magyarok vállvetett L^zjóságán felépült akció sikerét. Adja az Isten, hogy így is legyen és mintha valami forró orkán ra- r adni magával a lelkünket, minél teltebb marokkal tudjon a.kezünk átérni a tengerentúlra. A new yorki példa kell, hogy ragadós legyen. Mert azokhoz a nagy kötelezettségekhez, amikkel a háborús események nehezednek reá a vállainkra, nem elég a new yorki magyarság áldozatkészsége: csatasorba kell állni osztatlanul az egész amerikai magyarságnak és nem szabad lennie az egész áme- rikábn egyetlen magyar pléznek sem, mely megtagadja a mává dollárjait, centje t az irgalomra rászorult özvegyektől, árváktól. Rá kell eszmélnünk arra, hogy miről van szó: meg kell értenünk, hogy rz édes anyánktól tagadjuk meg a segítséget, ha többre becsüljük a dollárt, mint a fiúi hűség parancsát. Az amerikai magyarság már eddig is sok-sok ezer dollárt gyűjtött össze, — de ez mind kevés s ha igazán magyarok vagyunk, százezrek, millióknak kell összegyűlniük. Százezreknek, millióknak, mert ne felejtsük el, amerikai magyarok, töméntelen a seb, ami gyógyír után kiált és szakadatlanul patakzik a köny, amivel az özvegyek, árvák jajszava lüktet fel. Amerikai magyarok, ha a haza oltárára nem adjuk most oda nrndazt, amit csak adhatunk, elvesztettük a jussunkat ahhoz, hoyy a magyar föld gyermekeinek mondhassuk magunkat.-———Q——‘--Ami azután lesz. A háború következéseit már most próbáljuk kiszámitani. Nyilvánvaló, hogy az ilyen kísérletek szabatos eredménnyel nem igen kecsegtethetnek. Még csak megközelítőleg sem mondhatja meg senki, mi lesz azután, milyen uj világ bukkan majd ki ebből a kataklizmából. Mi csak azt tudjuk, — de ezt azután bizonyosan tudjuk, — hogy ez a világ Magyaror- szag szamara szebb, jobb es kényelmesebb lesz, mint a mostani. Kívülünk vannak még népek, a melyeknek szivében ugyanaz a reménység lobog Ezek a népek az Angliától és Oroszországtól elnyomott népek. E néppk hazájában ugyanazzal az érzéssel olvassák a lapokat, mint mi. Antwerpen elestének és Przemysl fölszabadításának hire örömmel töltötte be őket, inig a francia hadsereg makacs ellenállása felhőt ültet homlokukra. Nem elégszenek meg azonban a csöndes szemléléssel. Azt tartják, ha a háború után jövő uj világban több boldogság és szabadság birtokosai akarnak lenni, cselekedniük kell. Ezért állanak egymásután talpra az indusok, burok, ausztráliaiak, karmelaiak, örmények, len- gyelek, perzsák, kisoroszok. Ez a talpraállás nem mindenütt egyforma tempóban történt meg. a szorosabb bilincsbe vert népek véres lázadások árán is. szabad levegőhöz akarnak jutni; mig a laza járszalagra fűzőitek megelég: szenek azzal, hogy az alkotmányos formák fölhasználásával jussanak el az Ígéret földjére. De abban-valamennyien megegyeznek, hogy szabadulni akarnak zsarnokuktól minden áron. ; Annyit azonban most is világosan elmond, tulajdonképpen menynyi igazság van abban az állításban, hogy Oroszország és Anglia az elnyomatás-, junkerizmus és a mil it árizmus fattyúhajtásai ellen visel hadat. Oroszországnak ilyenfajta pre- tenzióiról talán nem is illik beszélni ; az orosz cár lelkiismeretét sokkal több terheli, semhogy komolyan fölvethetné valaki azt a pro- * blém&t, milyen szerepet játszott Oroszország a múltban a népszabadságok kivívása körüli Hanem Anglia! A liberális és szabadság- szerető Anglia, ahol már az elemista gyermekeket is arra tanítják, hogy az emberi szabadságnál nincs szentebb valami, ez az Anglia lánccsörtető porkolábként áll most Európa előtt. Voltaképpen ez sem újság. Akik a brit birodalom szövedékébe bepillanatottak, régóta tudják, hogy a hires angol szabadság árnyékában milliók senyvednek. A háború mindenki számára nyilvánvalóvá tette ezt. De nyilvánvalóvá és félre nem érthetővé világosította meg azt is, hogy ez ,a háború kiknek a szabadságharca kik ellen. Kik várnak megváltást Anglia és szövetségeseinek megsemmisítésétől, kik újjászületést, jobb világot.
