Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-10-24 / 42. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 42. sz. 1914. október 24. * Vol. XV. Okt. 24, 1914. No. 42. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNY! LÁSZLÓ, new yorki rét. lelkész Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 454 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és »gyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK. Telephone: Harlem 1893 Előfizetési árak: Amerikában egész évre...............$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNG A Rí AN-AMERIC AN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by th* Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church In the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANYI Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Official Organ of the Americas Hungarian Reformed Federation. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. Modern Potemkin- falvak. — Az elsikkasztott ország. — Törökországot szokták a baksis hazájának nevezni azon az alapon, hogy ott a közigazgatás minden ágazatában nagy és döntő szerepet jászik a baksis, vagyis a megvesztegetésre fordított pénz. Ott és általában Keleten, minden jót el lehetett érni pénzzel és minden rosszat meg lehetett akadályozni, már amennyiben ez állami vag» közigazgatási közegektől függött. Az is közhitté lett az idők folyamán, hogy a keleti államférfiak kitünően értenek a meggazdagodáshoz, ami természetesn rendszerint az állam elszegényedésével szokott járni. Szóval a korrupció, a politikai, közigazgatási és társadalmi korrupció melegágyának szokták tekinteni a Keletet. De a keleti korrupció még sem fajult soha hazaárulássá, vagyis annyira nem terjedt, hogy egyenesen az állam létérdekeit veszélyeztesse.E tekintetben a legnagyobb rekordot északon: Oroszországban érték el. Az, ami Oroszországban e tekintetben végbement és végbemegy, messze fölülmúlja a keleti korrupció kereteit s szinte elképzelhett- lcn a becsületesen gondolkozó emberek előtt. Meg aztán a régi időkben közmondásossá vált keleti korrupció a modern kor haladásával jelentékenyen enyhült, az állapotok javultak. -Nem úgy Oroszországban, ahol ha minden agyaglábakon yugszik is, a korrupció oly erősen és biztosan áll, mint évszázadok vagy évtizedek előtt. Ismeretes az a csalás, mely páratlanul áll a világtörténelemben s melyet Potemkin gróf, Katalin cárnő egyik teljhatalmú kegyence és kormányzója követett el, midőn a cárnő körutazásra szánta el magát, hogy meggyőződjék népe és országa állapotáról. A cárnő hajója a Néván haladt s cárnő pompás hajójáról elragadtatással szem lélte a partok mentén elébe táruló nagyszerű kultúrát. Virágzó falvak vonultak el egyre-másra szemei előtt, váltakozva kertekkel, ligetekkel s a falvak mindenütt jól öltözött és táplált mberekkel voltak tele, akiknek arcáról csak ugy nevetett le a jólét és megelégedés. S hogy a cárnő csalódása még nagyobb legyen, a lakosság egyes kikötőkben dús ajándékokkal kedveskedett neki s eldicsekedett, hogy minő boldog az ö kormányzása alatt. És mindez kivétel nélkül csalás és ámítás vala. A falvak messziről jól festő házai papírból voltak, a fákat, a ligeteket ez alkalomra rögtönözték, a gazdag csordákat ugy terelték oda sőt még a lakoságot is ugy vezényelték ki vendégszereplésre. Nos, e Potemkin-falvak azóta állandóan megvannak Oroszországban: vagyis csalás és ámítás ott minden s úgyszólván az egész ország el van sikkasztva állandóan. Főképp pedig a hadseregben vannak óriási visszaélések. A japán háborúban tudvalevőleg kiderült, hogy a bombák és konzervdobozok homokkal voltak töltve. Tömérdek fölszerelés és ágyú csak papíron létezett s a haj óraj sém volt használható állapotban. Jórészt e~ okozta Oroszország na<?y vereségét s ez fogja okozni most is. mert az állapotok mitsem változta1' 1903 óta. Oroszország az utóbbi évtizedekben sohasem birt valódi srvőzelmet aratni. Ezt Orosz ország óriási kiterjedése, népessége- és e'avdaflrsá'ta mellett csak a mindent tönkretevő korrupcióval lehet meumaffvarázni. A korrupció épp oly szenvedőivé vae'v betegsége a felsőbb osztályoknak, mint a mértéktelen pálinkaivás a parasztoknak s hiábavalónak bizonyult e betegségekkel szemben a cári autokratizmus minden erőlködése. Pedig az orosz nép alapjában véve becsületes, de a hivatalnoki és rendőri kar minden tagja, a legkisebbtől a legna- gyobbig, hivatásos sikkasztó s versengve építi a Potemkin-falvakat. Ez a korrupció az egyik főoka a hivatalnoki basáskodásnak és kegyetlenségnek, meg a zsidóüldözésnek is, melyet az orosz nép maga szintén nem ismer. Elrettentésre van tudniillik szüksége, hogy — zsarolhasson. Felülmúlhatatlan és szinte elképzelhetetlen az a találékonyság, mellyel kieszeli az orosz hivatalnoksereg a visszaélések legraffi- náítabb módjait. A mostani háborút megelőzött mozgósítás is szinte hihetetlen leleplezésekre vezetett. Kiderült, hogy egész kaszárnyák, bizonyos számú katonasággal szerepeltek a költségvetésben, melyek sohasem léteztek. Ezek a kaszárnyák állandóan szerepeltek természetesen papíron és az orosz tábornokok — zsebeiben. A helyőrség fentartásá- ra szükséges pénzekről rendszeresen elszámoltak s rendes statisztikát is terjesztettek fel időnként, hogy ennyi és ennyi katona ide vagy oda (egy másik Potemkin- kaszárnyába) áthelyeztetett. Jelentették a halálozásokat is, szóval minden elképzelhető mozzanatról tettek jelentéseket, hogy akadály és feltűnés nélkül létezhessenek a papiros-katonák és papiros-kaszárnyák. Ezek a papiroskaszárnyák az orosz korupció legújabb vívmányai, melyek joggal tartatnak ip-énvt a világhírre, mint Potemkin gróf falvai.----------o----------A középeurópai Egyesült Államok. Németországban dicséretes akció folyik. A németek legnagyobb szellemei foglalnak állást írásban és szóval a háború mellett, amelyet igazságosnak és elkerülhetetlennek tudnak. Bölcsészeti magaslatról nézik és ismertetik a nagy eseményeket és páratlanul gazdag szellemi világukat megnyitják a tömegek előtt. Valóságos prófétai működést fejtenek most ki a legnagyobb tudósok, akik átvették a költők és hapcid alt komponálok szerepét és ők lelkesítik és buzdítják kitartásra honfitársaikat. Wundt Vilmos, a kísérleti lélektan mélyen gondolkozó megalapítója és a mai élő filozófusoknak legelsője, előadást tartott a háborúról, gondolatait füzetkében kinyomatta s néhány fillérért áru- sittatja egész Németországban. Az igy befolyt összeget az utolsó fillérig a háború sebesültjeinek juttatja a nyolcvankétéves filozófus. Érdekes előadásában kijelenti, hogy a hadisarc révén az országba beözönlő arany igen kétes értékű áldás. Gyorsan termékennyé kell tenni ezt a pénzt, s erre a legjobb mód, ha gyarmatokat szerez Németország s ezekbe fekteti bele majd a milliárdjait. Az angolok rablásait, amellyel elfoglalták a \ édtelen német gyarmatokat, nem lehet véglegeseknek tekinteni. Franciaországot részvétre érdemes áldozatnak tartja, amely politikusainak köszönheti szomorú sor sát. Egyre kell törekednünk: a francia revanch-gondolatot mindörökre lehetetlenné kell tenni. Angliától, amelynek sokja van, sokat kell követelni. A kis angol sziget- ország ugy is nehezen birja már megtartani óriási gyarmatbirtokait. A koloniális munkamegosztást igazságosan kell elosztani. A gyarmatok kultiválását Németország igazságos kulcs alapján akarja megállapítani. Az orosz problémval szemben is állást foglal a német bölcsész: Oroszország — úgymond — hűtlenné lett nagy feladatához, hogy t i. német segítséggel közvetítse a kultúrát elmaradt tartományaival. Oroszország zászlaján nem bar bár tartományainak kultiválása áll, hanem a kultur országok bar- barizálása. Amit a győzelmes Oroszország jelentene Európában, az olyan borzalmas gondolat, hogy rémülten fordítjuk el szemeiket az ilyen háború befejezésétől. A cél tehát körülbelül ez legyen: Orosz- Tjengyelországot el kell szakítani Oroszországtól. A Balti-tenger partjának nemzeteit egyesíteni kell Németországgal. Finnországot föl kell szabadítani az orosz rabság alól és függetlenné kell tenni. Mesr kell mutatnunk, hogy nem vagyunk kapzsik és ezt a S'-'ép kulturorszásrot nem szabad magunkhoz vinni. A lel1-es tudós ezután azt mondja, hogy a békét a háború ut'n biztos és tartós alapokra kell helyezni és ezt csakis a középeurópai államok konföderációm képes meg teremteni. Olyan legyen ez. mint Amerikában Egyesült Államok. A középenT-óna1 Egyesült Államok ideája megérett a megvalósulásra — mondja Wundt — és a jövő kul- turmnykóját ennek megteremtésének kell szentelnünk.
