Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-10-24 / 42. szám
42. sz. 1914. október 24. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 HÁBORÚS SZILÁNKOK, i A világháború következményei.. — Érdekes jóslások. — A német politikai irodalom az utóbbi években egész seregét produkálta azoknak a könyveknek és röpiratoknak, amelyek megjósolták, hogy legkésőbb 1916-ra feltétlenül ki fog törni a világháború. Ezek a röpiratok természetesen foglalkoztak a világháború várható eredményével és azokkal a változásokkal is, amelyeket a népek küzdelme Európa nemzeteinek elhelyezkedésében és egymás- közötti viszonyában eredményezni fog. Nem érdektelen e müvek közül néhányra most visszatérni. Konstatáljuk, hogy a jósok között található a német birodalmi kancellár is, aki ugyan nem irt könyvet erről a kérdésről, de egyik parlamenti beszédében már 1912-ben utalt arra, hogy Németország és Oroszország, illetőleg a hármasszövetség és a triple entente között a háborús összeütközés elkerülhetetlen. Bethman-Hollweg akkor a katonai javaslatok indokolására tartott beszédében mondta: — Németország harcra kész, ha a háborúba beiekényszeritenéK. Én ugyan kikerLlhetetlennek látom az összeütközést a germanizmus és a pánszlávizmus között és utalhatok arra is, hogy Németország két ellenség közé van beékelve, akik csak a kedvező alualmat várják, hogy bennünket megtámadjanak, de azt is hangsúlyozhatom, hogy a mi békeszeretetünket csak a provokáció változtathatja harci készséggé. Háborút mi nem kezdünk, de támadunk, ha kényszerítenek erre bennünket. A Reichstag ellenzéki pártjai ak kor ijesztésnek tartották a kancellár komoly intelmeit. Hogy Oroszországra milyen következésekkel járhat az európai háború, arról Bebel szóról-szóra ezeket irta 1912-ben: — Ha az orosz pánszlávisták- nak sikerül Oroszországot Németországgal és az osztrák-magyar monarchiával háborúba kergetni, ez még akkor Oroszország végpusztulását jelenti, ha Anglia és Franciaország teljes haderejükkel sietnek a cár segítségére. Az orosz birodalom testét a belső forradalom és lázongás rázza és ha a cárnak eszébe jut, hogy ezredeit a határra rendelje, akkor nem sokkal ezután Manuel ex-királlyal és Abdul Kamiddal együtt megalakítja a trónfosztottak hármas skat pártiját. Rüdiger v. Bechlarn német publicista néhány hónappal ezelőtt adta ki “Russlands Absichten” cimü röpiratát, amelyben figyelmeztette Németországot a közeli háború eshetőségére. Még tovább ment Frobenius német alezredes, aki stratégiai fejtegetésekből és az európai népek fegyverkezéséből jutott arra a konklúzióra, hogy a jövő évben okvetlenül sorkerül az összeütközésre Európa nemzetei között. Az alezredest könyvének megjelenése után a német trónörökös táviratilag üdvözlte és gratulált a könyvéhez. “Neue Ziele mitteleuropaeische Politik” cimü könyvében dr. Ittó Rottermann szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy-két, éven belül Európa lángba borul és szinte szószerint irta meg, ami a júliusi és augusztusi napokban most történt. — Oroszország perfidiája és hazug politikája, amellyel békét színlel, ugyanakkor, mikor Seregei már a német határnál állanak, kényszeríteni fogják Vilmos császárt, hogy hadüzenettel válaszoljon a cár katonai intézkedéseire. És ezzel uj érája kezdődött az európai politikának. A német birodalom és az osztrák-magyar monarchia között kötött szövetségből testvéries egyesülés fog kialakulni és mi sem állja útját annak, hogy a német kultúra és német munka uralja Hamburtól Bagdadig Európát, Ázsiát és Afrikát. — Oroszország fog bennünket háborúra kényszeríteni, vele együtt ellenünk fordul majd fél Európa, de ez a háború végzete lesz a triple entente-nak, mert meg fogja mutatni, hogy nem csupán az erkölcsi erő van a németség oldatán, hanem az izmok ereje is. A belül rothadt Oroszország egyesülve a züllött Franciaországgal és eddigi tekintélyét örökre elveszítő Angliával, olyan vereséget fognak szenvedni, amelynek az lesz a következménye, hogy Oroszország elveszíti Finnországot. Orosz-Len- gvelországot, a Kaukázus nagy részét és beszorul Ázsiába, Franciaország visszakényszerül természetes határai közé, Anglia pedig flottájának megsemmisítésével nem lesz ura többé Indiának, Egyiptomnak és afrikai gyarmatainak. így látta ezt néhány hónappal ezelőtt Rotmann dr. és hasonló képpen irt az ősz von der Goltz tábornok is “Deutsche Weltpolitik und der Krieg” cimü könyvében. És ami nemrégen még álmodozásnak látszott, az most kezd valósággá alakulni. Vigyázzatok a nyelvetekre. A porosz katonai hetilap a következő figyelmeztetést közli: Német férfiak és asszonyok, vigyázzatok a nyelvetekre! Szeretett hazánk ezen fontos óráiban intézzük ezen kérelmet minden némethez. Bárki legyen is, aki csapatszállitásokat lát, aki hadbavonuló katonákkal akar csak a pályaudvaron frissítők és élelmiszerek, szivarok kiosztásakor találkozik, — vagy ilyenekről hall, háromszoros lakatot tegyen a szájára! Mi németek nem vagyunk fecsegők és komoly időkben cselekszünk. Aki ma mindenkivel szemben, de különösen ha az külföldi lehet, becsukja a skálát, aki látszólag túlzott híreket nem terjeszt tovább, az nagy szolgálatot tesz hazájának. És » hazának szolgálni, ugyebár mindnyájan akarunk? Azért németek tartsátok csukva a szátokat! Nikita yachtja. A fekete hegyek urának financiális zsenijéről gyakran szólt már az ének. Megírták róla, mennyit keresett a Balkán- háborutan, részben a tőzsdén, rész 1 en Pathé Fréresnél és megemlékeztek egyéb bonyolult hitelmüve: létéiről is. Egy ilyen csinos transz- akció most válik ismeretessé. Nikita egyszer egy yachtot kapott ajándékba felséges pártónusától, Miklós cártól. A monarchia követe látta a yachtot az antivárii kikötőben és érdeklődött, hogy használja-e a király a yachtot. “Sajnos. nem”, felelte a király. És mikor a követ beszélgetés közben ismét a yachtra terelte a szólt és megkérdezte, hogy miért nem használja a hajót, szomorúan mondta Nikita- hogy a yacht nincs egészen jó karban és a kijavítása szép pénzbe kerülne, de ilyen luxust olyan szegény ember, mint Montenegro királya, nem engedhet meg magának. Erre a mi követünk, a bécsi udvar megbízásából kijavíttatta a yachtot a monarchia költségén. A munka elvégzése után a haió olyan szép volt, hogy megtetszett a szultánnak és a padisah ajánlatot tett a hajó megvételére, amit persze Nikita örömmel fogadott. Az sem utolsó dolog, hogy hogyan akarta Nikita a crnagorcok országában a dróttalan távírót meghonosítani. Magához hivatta a francia nagykövetet, elmondta neki a tervét és azt mondta, hogy elhatározta, hogy kedves Franciaországának engedi át a dicsőséget, hogy saját költségére dróttalan távírót létesíthessen a Lovcsenen. A francia meghatva köszönte meg hazája nevében a megtiszteltetést Pár nap múlva a montenegrói udvarnál akkreditált követek összejöttek a cettinjei Grand Hotelben es ekkor beszélgetés közben egész véletlenül kipattant, hogy az óvatos Nikita a többi diplomatákat is mind kitüntette a megtisztelő megbízással. hogy az első montenegrói szikratáviró-állomást berendezhes sók. Mert mégis csak biztosabb dolog, ha heten ígérik meg. A háború lelkesedése. Mig lenn és fenn dörög az ágyú, csattog a kard, addig otthon az egész országot a legnagyobb lelkesedés tölti el. A nagy idők emberei sem láttak olyan lelkesedést, amilyen ma mindenfelé látható. Mágnások vagy szegények, öregek, fiatalok, gyerekek, nők, egyek érzelemben ér akaratban. Megható jelenetek képeit örökítheti meg a krónika. A jelentkezőket összeíró hatóság előtt siketnéma fin jelenik meg, cédulára Írja nevét, önkéntesnek akar állani. Természetesen lehetetlen felvenni. A szegény fiúnak köny gördül az arcán és 10 ko rónát ad, ezt írva papírra: helyettesemnek. — Egy szegény asszony beteg férje távollétében évek óta egy lovával fuvarozgatva keresi kenyerét. A fuvaros asszony lovát kifogják s viszik a háborúba. Az egy néhány percig nézi a lovát s igy szólt: Ha volna pénzem, megvenném a párját. Nem magamnak. Azt is odaadnám. Óh, de mennyi ilyen lelkesülő példát lehetne felsorolni.
