Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-09-19 / 37. szám

6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 37. sz. 1914. Szeptember 19. Uncle Sam uszóvárai. Az Egyesült Államok tengeri hadereje nemcsak hogy nagy, de a mellett kiváló és méltó ellenfele lehetne bármely európai tengeri hatalomnak. Tengeren a nagy köztársaság a helyzet ura lenne akkor is, ha nem tartaná a dél" amerikai vizeken egész atlanti hajóraját, mely tengeri erejének éppen felét és pedig értékesebb felét képviseli. E hajóraj 21 nagy csatahajóból, 11 páncélos cirkáló­ból és 21 torpedó naszádból, ösz- szesen tehát 53 hajóegységből áll, s ezek között vannak a legújabb tipusu, legmodernebb hajók, élü­kön a világ legnagyobb dread- noughtjával, a 33.000 tonnát meg­haladó New Yorkkal. Aligha van a szemlélő részére érdekesebb és pompásabb lát" vány, mint az Egyesült Államok hadihajóinak teljesen hacszerü tengeri gyakorlata. Hogy egy ál­talános képet alkothassunk ma­gunknak e tengeri gyakorlatról, el kell képzelni 16 dreadnought hajót, melyek négy-négy osztály­ra vannak felosztva, mindegyik osztály zászló vagy drótnélküli táviratjelzések által állandóan érintkezésbe marad egymással. A szélnek, viharnak egyaránt ellentálló céltáblák, melyek fából és vászonból készülnek, a tüzelő osztálylyal párhuzamosan és attól mintegy öt mértföldnyire vannak felállítva. Az öt mértföldnyi tá­volságból ezek a különben mór struosus nagyságú céltáblák csak kis pontoknak látszanak. Minde­nekelőtt az úgynevezett elő, vagy tengerészeti nyelven szólva “ meg­állapító” gyakorlattal a mozgó céltáblák mozgásai irányát és mozgásának sebességét állapit ják meg. Ez a gyakorlat legfontosabb része, mert — bármilyen csodála­tos is — egy tizedinchnyi tévedés a cél megállapításában több száz lábnyi különbözetet okoz a talá­lásban. Laikusnak — akinek sem a szükséges matematikai, sem geo- matriai alapismerete nincsenek meg, nem is lehet ezen cikk szűk keretei között szemlélhető módon megmagyarázni, hogy hogy mi­ként lehetséges egy 15 csomónyi sebességgel haladó hadihajóról egy tőle 7 mértfölnyi távolságban levő és ugyancsak elég gyorsan mozgó céltáblát hajszálnyi pon­tossággal eltalálni. Ez már a ma­gasabb matematika körébe vág, hosszas előtanulmányok és éveken át tartó kitartó praktikus kísérle­tek eredménye. Annyi tény azon­ban, hogy a találási egységek év- ről-évre javulnak s a legtöbb cél­tábla egy sikeresnek mondható gyakorlat után annyira szitává van lőve, hogy meg sem lehet számolni rajta a lövések számát. Ezeknek a tengerészeti hadgya­korlatoknak nem csupán az a cél­ja, hogy a tisztikar és legénység harcszerü készségéről és előreha­ladásáról meggyőződést szerezze­nek, hanem a haditudómány szem­pontjából is nagy és sikeres mun­kát produkálnak s minden alka­lommal újabb és újabb eredmé­nyeket érnek el. így például a tengerészeti hadgyakorlatoknál szerzett tapasztalatok alapján szűrték le kiváló hadászati szak­értők azt a tényt is, hogy a jövő tengeri csatáját két egymással szemben levő egy vonalban fel­állított hajóhad fogja megvívni s a két flotta között a távolság négy vagy öt mértföld lesz, mert már előző gyakorlatok folyamán is bebizonyult az, hogy hét mért­földnyi távolságra is végezhető precíz és. pontos tüzelés, kellő számú találási egységgel. Ugyancsak a hadgyakorlatok tudományos megállapítása az is, hogy a jövő tengeri ütközetét a gyorsaság fogja eldönteni. Kiváló tüzérségi szakértők egybehangzó véleménye az, hogy két egyenlően erős és jól szervezett hajóhad kö­zül a lassúbb sohasem foglalhatja el az előnyösebb hadállást. — A gyorsabb hajóhad tetszése szerint csatára kényszerítheti a másikat, vagy pedig — ha akarja — ki is kerülheti a csatát. A gyorsabb hadi flotta választja ki a harcte­ret s megállapíthatja magának a távolságot is, mely a csata meg­kezdésére reá nézve előnyösebb úgy az időt, valamint a szél irá­nyát is saját előnyére használhat- hatja ki mindenkor. A lassú hajóhad tehát mindig hátrányban van, a part közelé­ben még inkább, mint a nyílt ten­geren. Amióta S. de GWet franc;a tengerészeti iró és szakértő szá mos nagyhatalom tengerészeti gyakorlatainak diagrammjai alap .ián megállapította a gyorsaság fontosságát, azóta a hadihajók gyorsasága emelkedőben is van. Tgy emelkedetett fokozatosan az amerikai had’tengerészet hajói­nak gvorsasága is. Az 1906-ban épült Dreadnoughtok Angliában már 19 csomó sebességet tudtak kifejteni, mig a mai dreadnough­tok már 22—24 csomóval futnak óránként. A cél tehát: gyorsaság, minél gyorsabbá kell tenni a hadihajók menetsebességét, ami a mai tech­nikai készültség mellett nem olyan áthidalhatatlan probléma. Miután a teljes menetsebesség­ben is levő hadihajóról a pontos és sikeres ágyutüzelés csak a ma­gasabb matematika kérdése, a gyorsaság kérdése az, amely az európai vizeken esedékes — min­denesetre igen borzalmas — ten­geri csatáját eldönteni képes lesz. AZ AMERIKAI MAGYAR RE­FORMÁTUSOK LAPJA A HÁ­BORÚBAN ELESETTEK ÖZVE­GYEIÉRT ÉS ÁRVÁIÉRT. Magyarország a gyötrelmek gyötrelmeit éli. Magával ragadta a háború sodra és a magyar föld­nek ma nincs épkézláb embere, a ki ne a csatatéren harcoljon az édes anyánkért: — a hazáért. Meg kell, hogy mozduljon az amerikai magyarság szive is. Ki kell vennünk a részünket nekünk is a háborúból: — ha már nem mehetünk harcba a hazánkra tört oks-sok milliónyi ellenség ellen, legalább segítsünk azokon, akiket nyomorba döntött a háború, eny­hítsük adományainkkal az éhezők éhségét, támogassuk azokat, akik­nek kenyérkeresö.je elvérzett a hazáért. Az Amer kai Magyar Reformá­tusok Lapja sohaem vonta ki ma­gát semmi nemes mozgalomból, sőt mindig elől jártunk. Ezért mi is gyüitést indítunk és felkérjük hittestvéreinket, hogy adakozza­nak lanunk úti én e nemes célra. Az adományok az Amer'kai Ma­gyar Reformátusok Lapjának kül­dendők (454 E. 164th Bt.. New York.) Minden adományt a lap­ban nyugtázunk. AZ UJ MAGYARORSZÁGÉRT. A harlemi magyar református templomban megtartott gyűjtés alkalmából a Károlyi alap javára a következők a jánlották fel haza­fias adományaikat: Stronczer József $10.00 Titka Jánosné $1.00 V. Wenhardt $0.25 Csetneki József $1.00 Pál Gyula $1.00 Busák Józsefné $5.00 Kusnya József $1.00 Sajgó János $1.00 M. Nagy $1.00 Tasnády Sándor $1.00 Fraenkel Lajos $1.00 Nagy János $1.00 Czentye József $5.00 Wasvári Sándor $5.00 Király József $1.00 I. Sepez $2.00 Kollár Jenő $2.00 Bengyák János $1.00 Szabó Lajos $1.00 Bokits Miklós $0.50 Csudovszki János $1.00 Róth Ignác $5.00 Cchindler N. $1.00 Balogh K. $1.00 Malat E. $1.00 Szabó Sámuel $1.00 Harlemi iskolás gyermekek $5.00 Takár Sándor $0.50 Engel Sándor $1.00 Oláh József $1.00 Szabóné Etel $1.00 Bacsó Péter $1.00 Horváth Béla $0.10 Geist Ferenc $1.00 Nyulassy B. $1.00 Beregszászi János $2.0u Kotner Erzsébet $0.50 Fábián János $1.00 Jánosy Károly $0.10 Mikóczi Imre $2.00 Fazekas János $1.00 Engelberth János $1.00 Beregszászi János $5.00 KI ácsán János $1.00 Wiegand Dezső $2.00 Hubert Józsefné $1.00 Parar Pál $1.00 Balogh Károly $10.00 Ihász Lidia $1.00 Szerdi András $0.50 Takács Miklósné $1.00 Kriston József $1.00 Szabó Ida $0.50 Bartus Sándor $1.00 Büngősdy Ferenc $2.00 Ortó István $1.00 Lukács István $1.00 Lakatos Simon $1.00 Weisznerné $1.00 Nagy Endre • $1.00 Takács Miklós $3.00 Pecsenye József $0.50 Gilányi István $1.00 Schnellenberger J. $2.C0 Bisz Béla $1 00 M. M. $0.50 Páll Miklós $0 50 Dushan Dragovicski $1.00 Sebaup Ferenc $1 00 Kelemen József $1.00 Koos József $1.00 Lengyel János $1.00 N. N. $0 25 Antalik Istvánná $2 00 Torkos Károly .$1T0 Estók Gyula $1.00 Valkócziné $1.00 Krémer Ödönné $0.50 Bakits Miklós $1.00 Makó K. $1.00

Next

/
Thumbnails
Contents