Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-09-05 / 35. szám
» AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 35. sz. 1914 szeptember 5. ÖRÖMHÍR. metország bakái. (Reméljük, lesz siker. — Sz.) Mint a kettős kereszt apostola, szép munkálkodást végez rubeleivel idegen államok szláv ajkú lakossága közt, kik akármelyik pillanatban is szállitanak neki egy- egy herceg- vagy királyfejet. Ezek puszta tények. Napnál fényesebben megvilágítják az utóbbi évtizedek s a szomorú jelen eseményei. .. Mindezekkel szemben mit kell tapasztalnunk Németország, e hatalmas állam részéről? Pár szóval jellemezhetjük Németország igyekezetét: a becsületes munka, a kötelességtelj esités által kiérdemelni a világ elismerését. Polgárai a szorgalom mintaképei, kik testi mint szellemi erőiket kamatoztatni szokták. Nemzeti önérzetük kérkedés nélkül emelkedett a haladással, melyet gigászi lépésekkel tettek. Más államokat megrövidítő tö. rekvéseik nem voltak. Tekintélyük elismerése azonban természetes követelményük lehetett. Amely állam ezen tekintélyét és biztonságát védi a fent leirt ellenségekkel szemben, az minden józan gondolkozásu ember rokon- szenvére kell, hogy számítson. A KÉT VÉDEKEZŐ HATALOM — NÉMETORSZÁG ÉS A MONARCHIA — MELLETT ÁLL AZ IGAZSÁG. Sokan nem akarják elhinni e •szavakat De odaát már bomla- doznak az ellenség sorai s akinek véleményét oly ritkán kérik ki: megmutatja ISTEN, HOGY HOL VAN AZ IGAZSÁG. TISZTELT OLVASÓINKHOZ. Figyelmeztetjük lapunk olvasóit, előfizetőit és hirdetőit, hogy lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala 116 utca E. 454 szám alá költözött. A sikeresen elvégzett munka jóleső megelégedésével értesítjük a közönséget erről a tényről, mely örvendetes bizonyítéka lapunk fejlődésének s záloga annak, hogy az a cél, melyet magunk ele tűztünk, megértésre talál az amerikai magyarság között. Közönségünkkel vállvetve fogunk küzdeni ezentúl is a magyarság érdekében s reméljük, hogy ez a/ eredmény, mit lapunk elért, o-ak osrv állomása a jövő sorozatos sikereinek. A TÍZ SZŰZ. Szept. 13. (Máté ev. 25:1—13.) Aranyige: Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, amelyen az embernek Fia eljő. Máté ev.25:13. BIBLIAI SZÖVEG. Akkor hasonló lészen a meny- nyeknek országa a tiz szüzekhez, kik az ő lámpásokat kezekbe vé- vén, a vőlegénynek eleibe ménének : Az öté pedig eszes vala, az öté bolond. Akik bolondok valának, mikor az ő lámpásokat kezekbe vevék, nem vivének olajt magokkal; Az eszesek pedig vittek vala olajt, az ő edényekben, az ő lámpásokkal egybe. Mikor pedig a vőlegény késnék, elszunnyadának mindnyájan és el- aluvának. Éjfélkor pedig kiáltás lön: Ihol jő a vőlegény, menjetek ki ő eleibe ! Akkor felkelének mindazok a szüzek és elkésziték az ő lámpásokat. A bolond szüzek pedig mondának az eszeseknek: Adjatok né- künk a ti olajtokból: mert a mi lámpásink elalusznak. Feleiének pedig amaz eszesek, mondván: Nem adunk, mert netalán nékünk és néktek nem lé- . szén elég: Menjetek el inkább azokhoz, akik árulják az olajt, és vegyetek magatoknak. És mikor elmenének venni, eljőve a vőlegény; és a kik készek valának, bémenének ő vele a lakodalomba; és bézáraték az ajtó. Azután eljövének a töbib szüzek is, kik ezt mondják vala: Uram! Uram! nyisd meg nékünk. Ő pedig felelvén monda: Bizony mondom néktek, nem esmérlek titeket. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok sem a napját, sem az óráját, melyen az embernek Fija eljő. MAGYARÁZAT. Örömben, bánatban egyetlen reményünk, vigasztalásunk, éltetőnk az a tudat, hogy az Ur Jézus eljövetele nem késik s a hivő lélek, miután megáll előtte, elnyeri méltó jutalmát. Tudjuk, hogy eljön egyszer s mi várjuk, készülve az ő fogadására. Ő pedig mindig serkent bennünket a készenállásra, ébren tartja lelkiismeretűnket, mely, mint az ember lámpása, megvilágítja utunkat, megtart az igaz ösvényen. Az Ö igéje az olaj lámpásunkban. Minekünk ebből az olajból kell mi riteni mindig, hogy követhessük vezetőnket. Mindazonáltal szabad akaratiunkra bízza minden cselekedetünket. Ezzel a szabadakarattal élnek vissza azok, akik nem táplálják lámpásukat az örök tűzzel, az Isten Igéjével. Mint a tiz szüzek közül az öt hanyag, kik — miután nem volt olaj lámpásukban — nem mehettek a régóta várt vőlegény elébe. Kértek az okosaktól kölcsön, de azoknak sem volt fölöslegük. “És akik készek valának, bémenének a lakodalomba; és bézáraték az ajtó. Azután eljövének a többi szüzek is, kik ezt mondják vala: Uram! Uram! nyisd meg nékünk. ő pedig felelvén,-monda: Bizóny mondom néktek, nem esmérlek titeket. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok sem a napját, sem az óráját, melyen az embernek Fia eljö.” Fel vagyunk-e készülve az Ur, a mi vőlegényünk eliövetelére, tápláljuk-e hitünket, lelki életünket az Ő Igéiével, hogy majd megállhassunk ő előtte?! Olvasóink gyakran változtatják lakhelyüket a nélkül, hogy ezt nekünk bejelentenék. így nemcsak hogy a lapot nem kapják meg, de nekünk is felesleges kellemetlenséget okoznak a postahivatalnál. Különösen a clevelandi és brid- geporti osztályok miatt sok a za var. Felhívjuk tehát lapunk előfizető t, hogy minden lakhely változtatásukat levelező lapon kiadó- hivatalunkkal (New York, N. Y. 454 E. 116th Street) tudassák, azokat pedig, kiknek mint egyesületi tagoknak jár a lap, hogy uj lakásukról az osztály titkárát vagy minket értesíteni szíveskedjenek. AZ AM. M. REF. LAPJÁNAK kiadóhivatala. Jubileumi nagyszámunkat meg- küldöttük összes előfizetőinknek. Hátralékban lévő előfizetők nem kapták meg a lapot. Mindazok, kik előfizetésüket megújítják,-vagy előfizetnek, teljesen INGYEN kapják meg az 52 oldalos diszes emléklapot. A jubileumi nagy szám ára 25 cent. RÁBESZÉLÉS ÉS KÖVEK. A rábeszélés gyakran olyan eredménynyel jár, mint azon kertész, ki egy a fára mászott fiút rábeszélés által akart a fáról lehozni, de szép szavai süket fülekhez értek. Akkör a kőhöz folyamodott és egy-kettőrfe lenn volt a fiú. Ezen nagy antialkoholista mozgalomban, dacára annak, hogy sok embert rábeszéltek az alkohol elhagyására, mégis az igazságnak és törvénynek meztelen kardját úgy mint a Damokles kardját egy cérnára akasztanám a korcsmáros feje fölé és ha megmaradna amellett, hogy szomszédjainak és felebarátainak rovására eladja a szeszes italokat és a cérnaszál akkor elszakadna, nagyon könnyen és minden megerőltetés nélkül elszenvedhetném pusztulása miatt érzett fájdalmamat. Azt állítani, hogy egy férfiút nem lehet törvények által arra kényszeríteni, hogy a szeses italoktól tartózkodjék, éppen annyi, mintha azt mondanók, hogy a törvény nem képes fölülvizsgálatot gyakorolni. Adjatok ki olyan törvényeket, melyek a szeszes itaUk árusítását nehéz büntetések terhe alatt megtiltják nemsokára azt fogják tapasztalni, hogy a törvény keze sokkal súlyosabb, mint az emberé. Tény az, hogy az embereket kényszeríteni lehet arra, hogy jót tegyenek és valóban az élet hosszú útja alatt a törvény kényszeríti az embereket arra, hogy jót te gyenek, eltekintve attól, hogy kegyelemből vagy kegyelem nélkül, megszenteléssel vagy megszentelés nélkül, ez már nem határoz. Azért engedelmeskednek, mert az engedetlenség büntetést vonz maga után. Amint az a fizikai világban van, úgy van az erkölcsi világban is. Az embereket kényszeríti arra, hogy mindennapi kenyerükért küzdjenek, szomjúságuk arra, hogy igyanak és a hideg által lesznek kényszerítve arra, hogy ruházatért gondoskodjanak. Az emberek a természet törvényeinek született rabszolgák és vagy engedelmeskednek vagy meghalnak és a társadalomban minden ember azon törvényeknek rabszol gája, melyek kényszerítik arra, hogy szomszédjának jogait úgy tisztelje mint kívánja, hogy az ő jogait tiszteljék. És ha kötelességeit, melyekkel a társadalomnak tartozik, megveti azon védelemért, melyet a törvény neki nyújt, ak- 'kor törvényeink nem kísérelik meg, hogy rábeszéljék, hanem büntetés által kényszerítik a megoldásra és engedelmességre.
