Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-08-22 / 33. szám

*

r>i ara dt a földszinten. A merényletről beszélgetett és azt kérdezte többek közt, hogy folytassa-e a sétakocsizást vagy sem. Eközben és pedig tréfálkozó hangon azt is kérdezte a főherceg, hogy a bom- badobálás igy fog-e folytatódni tovább is ? Többen kérték a főherceget, hogy vagy hajtasson vissza egyenesen a konakba, vagy bizonyos büntető szándékkal a várost elkerülve, hajtasson a múzeumba. A trónörökös erre kijelentette, hogy mindenekelőtt föltétlenül meg akarja látogatni Merizzi alezredest a helyőrségi kórházban. A trónörökös kíséretében fölvetették azt a kérdést, el lehet-e jutni a kórházba anélkül, hogy a városon keresztül kelljen menni. A helyi viszonyokkal ismerősök azt mondták, hogy lehet. Ezért a trónörökös határozatának tekintették, hogy a város érintése nélkül az Appel-rakparton át előbb a helyőrségi kórházba, azután a múzeumba mennek.

A hercegnő, akinek az eredeti Programm szerint a városházáról egyenesen a konakba kellett volna visszatérnie, arra kérte férjét, hogy engedje meg vele menni és a kérést a főherceg azonnal teljesítette. Ezután történt, hogy a polgármester a kormánybiztossal 'egy automobilon előre ment, de nem a megállapított utón, hanem a Ferenc József-utcán és a trónörökös automobilja az első automobilt követve, az Appel-rakpartról szintén befordult a Ferenc -Jó- zsef-utcába. Ebben a pillanatban történt a kocsik jobb oldala felől gyors egymásutánban legalább három revolverlövés. Egy pillanattal előbb Potiorek táborszernagy felállott a kocsiban és azt kiáltotta :

— Hát ez micsoda? Hiszen az Appel-rakparton akartunk menni !

Az autó erre megállóit.

A hercegnő az első lövés után eszméletlenül rogyott össze, arccal a főherceg ölébe, a főherceg pedig, akit a második lövés ,ért, csak néhány perccel később esett össze eszméletlenül. Szájából ós a sebből vastag sugárban ömlött a vér. Ezután száguldott vissza az automobil a konakba. Mikor odaért, a főherceg már teljesen eszméletnél volt. Csak nagyon gyengén lélek- zett, a pupillái alig reagáltak, a szive alig észrevehetően vert és a pulzusát alig lehetett érezni. Szájén és a sebből folyton ömlött a vér. Tíz perc múlva, tizenegy óra táján a főherceg meghalt. Kíséretének tagjai állottak körülötte.

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

Lanjus grófné a hercegasszonyon igyekezett segíteni, de a hercegasszony már nem élt, mikor a konak elé ért az automobil. Holttestét a főudvarmester és a szárnyéi géd vették ki az automobilból és vitte föl az első emeletre. Egy lelkész ellátta az utolsó kenettel.

Különös dicsérettel adózik a szemtanú Lanjus grófné méltóság- teljes magatartásának. A grófné már akkor is megrendülhetett, a mikor ugyanazon az automobilon ülő utitársát, Merizzi alezredest bombaszilánk érte és súlyosan megsebesítette. A legnagyobb lélekjelenléttel maga a grófné részesítette az alezredest az első segélyben. Összeszedte mindenkitől a zsebkendőket, mert Merizzi nyak sebe erősen vérzett.A seb kötözése közben parancsot kapott a grófné, hogy menjen a főhercegnőhöz, aki igy szólt hozzá:

— Nézze csak a nyakamat, valami nagyon égeti.

Lanjus grófné kigombolta a gallér két felső gonmbját és piros horzsolást látott a hercegnő nyakán. Vigasztalni igyekezett a hercegnőt és azt mondta neki, hogy a horzsolás nem vérzik és egészen jelentéktelen. A hercegnő igy felelt :

— De mégis olyan nagyon éget.

A merénylet után, amikor a hercegnő már halva volt, a fiatal gróf né volt az, aki érthetően kimondhatatlan fájdalma dacára lezárta a hercegnő szemeit. Fölemelte az állát és felkötötte, azután pedig a hercegnőt teljesen levetkőztette. Ő vette őrizetbe a hercegnő ékszereit is, amelyeket előbb átadott Potiorek táborszernagynak. A vet- kőztetés alkalmával vette észre, hogy bár a hercegnő altestén sebesült meg, az ingen nincs nyoma egy csöpp vérnek sem. Ezt azzal magyarázzák, hogy a golyó, amely áthatolt az automobil párnáin, fél tucat lószőrszálat sodort magával a sebbe és ezek zárták el a sebet, úgy, hogy a vér nem jöhetett ki belőle.

Kiegészíti ezt a közlést Rum- merskirch báró főudvarmester elbeszélése, aki Arstcttenből visszatérőben mondta el ezeket a részleteket néhány barátjának:

— Cabrinovics bombája az automobil összecsukott fedelére esett a főherceg és neje közé a középre. A bomba egyik gyujtószerke- zete kiesett belőle és horzsolta hátul a főhercegnő nyakát. Ezt a piros sebet később a boncolásnál is konstatálták. Ugyanennek a bombának egy nagy szilánkba okozta Mereizzi alezredes súlyos

sebesülését. Az alezredes vére ráfreccsent egy papírlapra, amely Rummerskirch báró kezében volt. Erre a papírlapra volt ráírva az a beszéd, amelyet a főhereceg szán dékozott elmondani válaszul a pol gármester üdvözlésére a városházán. Rummerskirch báró a merénylet fölötti felháborodásában eleinte nem is vette észre, hogy a kézirat bevéreződÖtt és mikor pár perccel később a városházán a polgármester beszéde után a kéziratot át akarta nyújtani a főhercegnek, akkor vette észre nagy rébü- letére, hogy a papirost sok vér- csöpp érte. Hamar elővette a zsebkendőjét, hogy letörölje a vért. A trónörökös azonban kivette a kezéből a papirt és igy szólt:

— Hagyja csak! Hadd lássák az urak, hogy már vér is folyt!

Azután felolvasta a főherceg a beszédet a véres papirosról.

—-----o-------A SAN FRANCISCOI VILÁGKIÁLLÍTÁS.

Az egész amerikai közvélemény figyelme most San Francisco felé irányul, a Golden Gate 635 acre területű földcsucsára, ahol az 1915 évi san franciscoi nemzetközi vi- lágikállitás lesz, amelynek körvonalai egyre nagyobb méretekben kezdenek a szemlélő előtt kialakulni.

A kiállítás valamennyi palotája és szoborudvara a művészet remekéül készül, mindenik a misztikus kelet érintésének nyomát hordozza magán, amibe beleolvad a görög realizmus, a spanyol építőművészet pompája, a fényűzéssel telt olasz stilus és a gót boltozatok gigantikus volta. Épületek szerint a kiállítás három osztályra oszlik, úgymint: kiállítási palotákra, állami és külföldi pavillonokra és a vállalkozók épületeire.

A kiállítás főépületei a következők : a gépek kiállítási palotája, a kertészet kiállítási palotája, a szépmiivészet kiállítási palotája és a különféle ipari gyártmány részére szánt nyolc épület, illetve pavilion, a maguk elkülönített udvaraival, amelyek a gyáripar ké- kéziipar készítményeinek, a szabad művészeti, közoktatási, bányászati, közlekedési, mezőgazdasági és élelmezési termékeknek befogadására épültek.

A gépek kiállítási palotája egyike az eddig épült ily irányú paloták legnagyobbjainak, 967 láb hosszú és 367 láb széles, építését 1914 januárjában teljesen befejezték és a kiállítandó gépek egy részét már most helyezik el ben33. sz. 1914 Augusztus 22.

ne. Ebben a nagyszerű palotában május 2-án a nemzetek álarcos bálját tartották meg, amikor húszezer álarcos résztvevő fért el benne.

A kertészet palotája nagyság és szépség tekintetében szintén túlszárnyalja az eddig épült kertészeti palotákat. Átmérője 152 láb, magassága pedig 150 láb. A p lota majdnem készen áll és a kiállítandó tárgyakat is kezdik elhelyezni benne.

Bizonyos messzeségből megfigyelve, a paloták főcsoportozsta úgy tiinik fel, mintha mind egy fedél alatt állana, már csak annál az oknál fogva is, mert az udvarok boltivei a csoportokkal összekapcsolódott hatást tesznek. A főpaloták teteje belenyulik az összekötő bolivekbe s gigászi méretűvé növeli az arányokat.

A főpaloták közt elterülő főudvar, melyet a világegyetem udvarának neveztek el, tízezer ember befogadására alkalmas nagy kert. Fődiszitése két óriás szoborcsopor- tozat, az egyik — a keleti oldalon — a felkelő nap csoportozata, a másik — a nyugati oldalon — a lenyugvó napé. A két főcsoporto- zat más-más csoportozatokkal van körülvéve, melyek mindegyike a nyugat és kelet nemzeteit allegó- rizálja.

A négy évszakot és a bőséget allegorizáló csoportozatok már teljesen, a szépmiivészetek palotája háromnegyedrészt elkészült; október elsejére ezt is befejezik. Az utóbbi épület acélból való és tűzálló s magában fogja foglabu mindazt, ami a művészet terén értékes. Az állami és külföldi pa- villonok közül Honduras pavillon- ja már néhány hónappal ezelőtt elkészült és a pavillonok közül sok másik is befejezés előtt áll.

A koncessziók pavillonja, amely eddig még hivatalos elnevezést nem nyert, hatvanöt acer területet foglal el és beépítésére tiz millió dollár áll rendelkezésre. A hétezer kérvényező közül száz ke e- ken 7,500,000 dollárt ajánlott föl és biztosított az építkezés céljaira.

A kiállítás megvilágítását illetően a Panama-kiállítás egyedülálló lesz a kiállítások történetében. Az egész kiállítást világítás szempontjából olyannak vették, mintha egyetlen színpad lenne; az egész terület felé fénysugarak fognak özönleni. A termek világítására nem a régi villamos körték fognak szolgálni, hanem a mennyezetre vetített sugarak megtörése által nyert fény.