Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-08-22 / 33. szám

XV. ÉVFOLYAM, 33. SZ. NEW YORK, N. Y. 1014 AUGUSZTUS 22. VOL. XV. No. 33. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Editor: Krv. LAD. HARSANYI 454 E. 116th St., New York. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y„ under the act of March 2, 1879 AMERIKAI MAGYAR Induljon meg a munka. Azt mondta II. Vilmos, a hatal­mas germán császár, hogy Német­ország és a monarchia most az egész világ ellen viselnek háborút. És az események förgeteges egy­másra következéséből, ahogy ki­rajzolódnak a tények, mintha iga­zolni akarná az élet a II. Vilmos, ksvély büszkeséggel teli, dacos feljajdulását: — Európa fegyver­be állt és az ágyuk torka ma min­den^elölről Németország és a mo­narchia olyan gyötrelmesen meg­pecsételt szövetségi hűségére sze- geződik rá. Milliók és milliók lép­te alatt reng — ott tulnan az óce­ánon — a föld és két kézre kell, hogy markolja ke száját a halál: — olyan gazdag az aratása. Minden hazulról jött hir a szi­vünkbe nyilai, minden a tengeren áts"prött szó a torkunkat fojto­gatja. Közénk ékelte az élet az oce'n rengetegjét és nekünk in­nen, a tengerentúlról kell lesnünk- néznünk: — az irtózatos viasko- dásban hová ha jlik majd a mi áld­va áldott, minden könyünkkel me'’•siratott- magyar hazánk sorsa. A látóhatárt keservesen fekete felhők ülik me^ és mindenfelé, a merre rz emberi munka leoö1 övez­te a feilődés mórtföld köveit, nnz- dag sugárral csap el a vér. Amit csak a túlfűtött apyvelőkből tu­dott — egy-eny vakmerő fantáziá­jú percben — a rondolat kieszel­ni, az íme most mind valóra vált: — vérben úszik az e^ész Euróna. és ki tudm, mit hoz a holnaio a mi minden bűnéért olyan keservesen megvezakelt, árva magyar ha­zunkra. / merika magyarjaiban — ezek­ben a katasztrófái s lehetőségek­kel teljes, vírözcnben fulladt na­pokban — meg kell, hogy mozdul­jon a szív. A sors akarata volt, hogy az idegenben keljen robotol­nunk a mindennapi kényért, a végzet keze müve volt, mely meg­bolygatta az életünk rend'ét és átcsapott minket a tengerentúlra. De az imádságon túl, melylyel a magyar fegyverek dicsőségéért könyörögjük az Ur kegyelmét és a. fiúi aggódáson felül, melylyel szivrzorongva várjuk a hazulról jövő híreket, vannak még más kö­telességeink : — meg kell indul- niok a centjeinknek is, hogy irt, enyhületet vigyenek a harctér magyar sebesültjeinek kardszaki- totta, puskagolyó ütötte sebeire. Nem emberbaráti szempontok­ról van szó, de azokról a köteles­ségekről, amiket a magyar mivol- tunk diktál. Aligha él egyetlen magyar ember -is Amerikában, a kinek hozzátartozóit ne sodorták volna, a háborús események a harctérre. S mikor felénk söpri a rz*1 a i'aiszót,. ki tudja,-nem-e az öcsénk, a bátyánk, a szivünkhöz legközelebb álló véreink esdeklik az enyhületet. Ezren és ezren ros- 1-f. enok meg a pokoli viharban: — álláon hát talpra az amerikai ma- pva.rgá,<r és vállalja egy s■övvel — ecv lélekkel a hazafiui kötelessé- gek teljesítését. Mindenhol Amerika föle ’én, a hol magyarok laknak, induljon meg a munka. Kezdjük meg min­denhol a gyűjtést a harctér ma­gyar sebesültjeinek ápolási alapja javára és az áldott munkából ne vonja ki magát egyetlen honfitár­sunk sem, aki igaz magyarnak vallia-tudia magát. A centeknek dollárokká kell sokasodniok és meg kell járniok a tengert, hogy irt, enyhülést vigyenek a sajgó, égő sebekre és megadhassák a gyógyulás lehetőségét a harctér letiport magyarjainak. Amerika magyarjai, a tengeren­túlról keserves üzenetek jönnek es nekünk meg kell mutatnunk, ho'-y az idegen föld, az idegen vi­lág rém ingatta meg a testvéri hű­ségűnket, nem forgatott ki min­ket a magyar voltunkból. Indul­jon hát meg mindenhol a munka.--------o-------­TISZTELT OLVASÓINKHOZ. Figyelmeztetjük lapunk ölve sóit, előfizetőit és hirdetőit, hogy la­punk szerkesztősége és k adóhiva- tala 116 utca E. 454 szám alá köl­tözött. A sikeresen elvégzett mun­ka jóleső megelégedésével értesít­jük a közönséget erről a tényről, mely örvendetes bizonyítéka la­punk fejlődésének s záloga annak, hogy az a cél, melyet magunk ele tűztünk, megértésre talál az ame­rikai magyarság között. Közönségünkkel vállvetve fo­gunk küzdeni ezentúl is a magyar­ság érdekében s reméljük, hogy ez a/ eredmény, mit lapunk elért, ocak egy állomása a jövő sorozatos sikereinek. Ami útjára indította a lavinát. A pokoli borzalmakba gázolt európai háborúnak a szarejevói tragédia volt a’ kiindulási pontja. Nem lehet hát érdektelen, — most, amikor a förgeteg legvadabbul tombol — ha közöljük a merény­let egyik szemtanújának megrá- zóan érdekes leírását. A trónörökös és neje szerajevói sétakoesizása — Írja a szemtanú — teljesen programmszerüen kez­dődött. Az első merénylet pont­ban 10 óra 25 perckor történt az Appel-rakparton. Először gyenge csattanás hallatszott, azután hatal • utas ágyulövéshez hasonló durra­nás. Az első detonációt a bomba gyutacsának tulajdonították. A messze kirepülő gyutacs kissé hor­zsolta Hohenberg1 hercegnő nya­kát. A bomba, amelyet a trónörö­kös autójába dobtak, a főherceg saját szavai szerint, az automobil összecsukott födelére esett és on­nan az utca baloldalára, ahol csak a föhercegi automobil hátsó kere­kei alatt robbant fel. A trónörököspár sértetlen ma­radt, eltekintve attól a csekély horzsolástól, amelyet a hercegnő szenvedett a nyakán a bomba el- ugró gyutacsától. A második ha­talmas dörej hangjára a trónörö­kös megállittatta autóját. Ő és a felesége visszafordultak az ülésen és hátrakiüdték Harrach grófot, hogy nézze, meg, mi történt. A városházán a fogadtatás pro- gramraszerüen folyt le. Mialatt a hercegnő az első emeleten a török hölgyeket fogadta, a főherceg lenn

Next

/
Thumbnails
Contents