Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-08-22 / 33. szám
XV. ÉVFOLYAM, 33. SZ. NEW YORK, N. Y. 1014 AUGUSZTUS 22. VOL. XV. No. 33. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Editor: Krv. LAD. HARSANYI 454 E. 116th St., New York. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y„ under the act of March 2, 1879 AMERIKAI MAGYAR Induljon meg a munka. Azt mondta II. Vilmos, a hatalmas germán császár, hogy Németország és a monarchia most az egész világ ellen viselnek háborút. És az események förgeteges egymásra következéséből, ahogy kirajzolódnak a tények, mintha igazolni akarná az élet a II. Vilmos, ksvély büszkeséggel teli, dacos feljajdulását: — Európa fegyverbe állt és az ágyuk torka ma minden^elölről Németország és a monarchia olyan gyötrelmesen megpecsételt szövetségi hűségére sze- geződik rá. Milliók és milliók lépte alatt reng — ott tulnan az óceánon — a föld és két kézre kell, hogy markolja ke száját a halál: — olyan gazdag az aratása. Minden hazulról jött hir a szivünkbe nyilai, minden a tengeren áts"prött szó a torkunkat fojtogatja. Közénk ékelte az élet az oce'n rengetegjét és nekünk innen, a tengerentúlról kell lesnünk- néznünk: — az irtózatos viasko- dásban hová ha jlik majd a mi áldva áldott, minden könyünkkel me'’•siratott- magyar hazánk sorsa. A látóhatárt keservesen fekete felhők ülik me^ és mindenfelé, a merre rz emberi munka leoö1 övezte a feilődés mórtföld köveit, nnz- dag sugárral csap el a vér. Amit csak a túlfűtött apyvelőkből tudott — egy-eny vakmerő fantáziájú percben — a rondolat kieszelni, az íme most mind valóra vált: — vérben úszik az e^ész Euróna. és ki tudm, mit hoz a holnaio a mi minden bűnéért olyan keservesen megvezakelt, árva magyar hazunkra. / merika magyarjaiban — ezekben a katasztrófái s lehetőségekkel teljes, vírözcnben fulladt napokban — meg kell, hogy mozduljon a szív. A sors akarata volt, hogy az idegenben keljen robotolnunk a mindennapi kényért, a végzet keze müve volt, mely megbolygatta az életünk rend'ét és átcsapott minket a tengerentúlra. De az imádságon túl, melylyel a magyar fegyverek dicsőségéért könyörögjük az Ur kegyelmét és a. fiúi aggódáson felül, melylyel szivrzorongva várjuk a hazulról jövő híreket, vannak még más kötelességeink : — meg kell indul- niok a centjeinknek is, hogy irt, enyhületet vigyenek a harctér magyar sebesültjeinek kardszaki- totta, puskagolyó ütötte sebeire. Nem emberbaráti szempontokról van szó, de azokról a kötelességekről, amiket a magyar mivol- tunk diktál. Aligha él egyetlen magyar ember -is Amerikában, a kinek hozzátartozóit ne sodorták volna, a háborús események a harctérre. S mikor felénk söpri a rz*1 a i'aiszót,. ki tudja,-nem-e az öcsénk, a bátyánk, a szivünkhöz legközelebb álló véreink esdeklik az enyhületet. Ezren és ezren ros- 1-f. enok meg a pokoli viharban: — álláon hát talpra az amerikai ma- pva.rgá,<r és vállalja egy s■övvel — ecv lélekkel a hazafiui kötelessé- gek teljesítését. Mindenhol Amerika föle ’én, a hol magyarok laknak, induljon meg a munka. Kezdjük meg mindenhol a gyűjtést a harctér magyar sebesültjeinek ápolási alapja javára és az áldott munkából ne vonja ki magát egyetlen honfitársunk sem, aki igaz magyarnak vallia-tudia magát. A centeknek dollárokká kell sokasodniok és meg kell járniok a tengert, hogy irt, enyhülést vigyenek a sajgó, égő sebekre és megadhassák a gyógyulás lehetőségét a harctér letiport magyarjainak. Amerika magyarjai, a tengerentúlról keserves üzenetek jönnek es nekünk meg kell mutatnunk, ho'-y az idegen föld, az idegen világ rém ingatta meg a testvéri hűségűnket, nem forgatott ki minket a magyar voltunkból. Induljon hát meg mindenhol a munka.--------o-------TISZTELT OLVASÓINKHOZ. Figyelmeztetjük lapunk ölve sóit, előfizetőit és hirdetőit, hogy lapunk szerkesztősége és k adóhiva- tala 116 utca E. 454 szám alá költözött. A sikeresen elvégzett munka jóleső megelégedésével értesítjük a közönséget erről a tényről, mely örvendetes bizonyítéka lapunk fejlődésének s záloga annak, hogy az a cél, melyet magunk ele tűztünk, megértésre talál az amerikai magyarság között. Közönségünkkel vállvetve fogunk küzdeni ezentúl is a magyarság érdekében s reméljük, hogy ez a/ eredmény, mit lapunk elért, ocak egy állomása a jövő sorozatos sikereinek. Ami útjára indította a lavinát. A pokoli borzalmakba gázolt európai háborúnak a szarejevói tragédia volt a’ kiindulási pontja. Nem lehet hát érdektelen, — most, amikor a förgeteg legvadabbul tombol — ha közöljük a merénylet egyik szemtanújának megrá- zóan érdekes leírását. A trónörökös és neje szerajevói sétakoesizása — Írja a szemtanú — teljesen programmszerüen kezdődött. Az első merénylet pontban 10 óra 25 perckor történt az Appel-rakparton. Először gyenge csattanás hallatszott, azután hatal • utas ágyulövéshez hasonló durranás. Az első detonációt a bomba gyutacsának tulajdonították. A messze kirepülő gyutacs kissé horzsolta Hohenberg1 hercegnő nyakát. A bomba, amelyet a trónörökös autójába dobtak, a főherceg saját szavai szerint, az automobil összecsukott födelére esett és onnan az utca baloldalára, ahol csak a föhercegi automobil hátsó kerekei alatt robbant fel. A trónörököspár sértetlen maradt, eltekintve attól a csekély horzsolástól, amelyet a hercegnő szenvedett a nyakán a bomba el- ugró gyutacsától. A második hatalmas dörej hangjára a trónörökös megállittatta autóját. Ő és a felesége visszafordultak az ülésen és hátrakiüdték Harrach grófot, hogy nézze, meg, mi történt. A városházán a fogadtatás pro- gramraszerüen folyt le. Mialatt a hercegnő az első emeleten a török hölgyeket fogadta, a főherceg lenn
