Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-08-01 / 30. szám
XV. ÉVFOLYAM, 30. SZ. NEW YORK, N. Y. 1914 AUGUSZTUS 1. VOL. XV. No. 30. t/. \>t ERIKÁI MAGYAR REFORMÁTUS EGVENPIjET HIVATALOS lapja Kilitor: R**v. I. A l>, H.USANVI 454 E. 116th St., New York. OFFICIAL ORíiAX <>F THF, AMERICAN HUNGARIAN REFORMER FEIIEHATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28. 1910 at the Post Office at New York. N. Y., under the act of March 3. 1879 IMÁDKOZZUNK MAGYARORSZÁGÉRT! Most vasárnap eget-földetrázó viharok dübörgése reszkettette meg a kábelhuzalokat. Ránktörtek a hírek és elakadt a lélekzetünk, fájó, szorongó aggódás ült a lelkünkre, amint elébünk teregette a távíró á fekete mondatot: Magyar- orsz íg háború előtt áll. Rászakadtak az idők — ott tulnan a messzi tengeren — a mi árva s a bűneiért ezer gyötrelemmel vezekelt véreinkre; vasba kellett öltöznie és ahogy a megindult százezrek és százezrek lépte rákopogott a nyári melegtől szikkadt, fölporzott földre, a fölkavart porfelhőkből irtózatos pusztulások képe rajzolódott elénk. Az események sodra odáig ragadta a monarchiát, hogy a trón örökös halálából sarjadt s a Szerbiával való konfliktusát a kardia élére kellett bíznia. Ausztria-Ma- gyarország megüzente a háborút és a keménv, katonás ultimátum — mint valami harsány csatakiáltás — megreszkettette az egész világot. Egy pillanatra sem lehetett kétségtelen, hogy a készülő háború messze túl fog szélesedni azon, hogy egyedül Szerb’a és a monarchia mérkőzése legyen csak. Szerbia nem merhetett volna uiiat huzni a monarchiával, ha a min-' 1 den oroszok cárja a maga szuro- t rnroirmg millióival nem fedezi a — gőgjében, oktalan hetvenkedésé- hen minden köteles mértéket szem lől tóuerTitpt-t. — szerb nemzetet, és kétségtelen volt az is, hogy amely percben Oroszország ártja bele ma gát a konfliktusba, ngyanakkor a kardjára üt a germán óriás is és minden vészben-viharban segítségére lesz a monarchiának. A száguldó hirek — a rémület adott nekik szárnyat — nem hagyhattak fenn tehát kétséget már az első percben sem az iránt, hogyha a monarchia és Szerbia konfliktusából tényleg ki fog sarjadni a háború, az az Európa békéjére halálos sujtással belegázolt, a pokol borzalmaival teljes világháborút fogja jelenteni. Az amerikai magyarság esztendők óta fájó megdöbbenéssel nézi- látja, hogy mennyire roskadozik az idők súlya alatt Magyarország. Az erkölcsi értékeiből, az anyagi erejéből forgatták ki ?z események; az alkotmányosság évezredes sáncán ütött tátongó réseket az uralkodó politikai rend és sorra dőltek fel az egészséges állami élet biztosítékai. Az imr, kereske- lem — a nemzetközi közgazdasági válságok súlya alatt — félholttá bénult, még nemrégiben életerős vállalkozások tehetetlenül rogytak össze és bizony-bizony az egykor tejjel-mézzel folyó Kanaán azzá a siralomvöloyévé lett. ahol az utolsó falat kenyér is nagyon sován^ karaiba lett szabva. Az amerikai magyarság lelkén valami üedt szorongás vett mindig erőt, amikor a hazai állapotokra gondolt: bony ne foitogatta volna, hát a torkunkat a keserűség, amikor elénk álltak a hírek és azt, ui- ságolták, hogy a koldusbotra hajszolt, szerencsétlen ország, a mi édes hazánk háború előtt áll. Az emberi képzelet nem tud a papára annyi szint fölfesteni és az emberi tudás nem tud a toll alá csak megközelítően is olyan erejű szókat kényszeríteni, hogy betűkkel meg lehetne rögzíteni mindazt a borzalmat, mit a háború jelent. Kincs egyetlen ház, melyet ne ülne meg borongó sötéten a fájdalom. Az édes anyától a fiát, a feleségtől a férjet, a gyermektől az apát szakítja el a háború és minden puskagolyó, am oly rátalál egyetlen katonára, nem egy, de sok-sok szivet sebez véresre. A szemekből fölfakad a köny és siró, jajgató kétségbeeséssé lesz a szájon a szó: a pusztulás nehezül rá milliókra és milliókra és minden szív egy-egy temetőkertté lészen, mely alól, — mig csak le nem hanyatlik az életünk na pia — mindig keserűséggel zakatol a fájdalom. Mindent, ami a borzalmak borzalma lehet, életre szólítja a háború és az elpatat'zott ifjúi vér, százezrek iajongó sírása jelzi az utat, amelyen tovadübör^ött a, ke- vély Mars kegyetlen, könyörület nélkül, való lépte. És Magyarországot — mintha a megpróbáltatások pohara nem telt. volna anélkül iscsordultig — a háború elé vonszolta a végzet. Teliék el lelkünk aggódó, szeplőtelen áhítattal és a hazaszálló gondolatainkat edzze zmeg a imádság. Boruliunk az Isten elé és esdiük az Ur irgalmát-kegyelmét a mi árva szenvedő véreinkre ; — múljék el a veszedelem a mi édes hazánk felől és következzék rá — az annyi vérbe, verejtékbe került — az a diadal, mely minden magyarok százszor megáldott, boldog, erős országává fogja tenni az ezeresztendős Magyarországot.--------o-------Károlyi Mihály levele. Gróf Károlyi Mihályt és harcos társait a háborús hirek hazaszóli- tották Magyarországba. Most szerdán a kuruc mágnás el is hagyta már Amerika földjét és távozása előtt a következő levelet intézte lapunk szerkesztőiéhez: Nacvtiszteletü Uram: Mielőtt elutazom, nem mulaszthatom el. hogy azon nagy és l°lkes fáradozásáért, amelyet az TJi Magyaország mozgalmáért kifeitett, legőszintébb és meleg köszönetemet ne nyilvánítsam. Bncsuzva arra kérem, hogy tartson ki továbbra is s ha ezt megteszi, a győzelem nem marad el. Addig is. mig ismét visszajőve. személvesen mindezt meg nem köszönhetem, fo^adia hazafias üdvözletem mellett őszinte tiszteletem kifejezését, hive Károlyi Mihály. Gróf Károlyi Mihály hazauta- históriai beeső mozgalmának nem szabad véget érnie és folynia kell a harcnak mindaddig, mig a minden bűnéért olyan keservesen meg vezekelt, ezer sebtől vérző ősi magyar földön' fel nem épül az uj é« a diadalmas Magyarország.
