Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-01-24 / 4. szám
XV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM. NEW YORK, N. Y. 1914 JANUÁR 24. VOL. XV. No. 4. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION Editor: Rot. LAD. HARSANYI 214—2nd Ave., NEW YORK MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON — PUBLISHED EVERY SATURDAY. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879. r GYERMEKEK AZ EGYHÁZBAN. A nők részvétele az egyházban' és az újabb időkben való tevékenyebb részvétele nem is annyira szokatlan, amint a “Nők szerepe az egyházban ’ ’ cimü cikkben említettem, hiszen a nők rendkívül fontos szerepet tclttötek be azelőtt is, bár nem szerepelt nevük oly gyakran a nyilvánosság előtt. Annál nagyobb érdeklődés fordul u j abban a gyermekek iránt kik, miután az egyház emberei észrevették az ő gondozásuknak szükségét, éppen olyan gondozásban részesülnek, mint a felnőtt egy- héztagok. A gyermekek nevelésével gon dozásával eddig az egyház iskolái gondoskodtak. Ezen iskolákban meg is kapták a nekik megfelelő nevelést, oktatást, valláser- ■ kölcsi nevelést is kaptak, újabban azonban tudjuk, hogy a gyermekeknek ez a nevelése nem elegendő arra és nem erősiti meg a gyermek jó tulajdonságait, jellemét annyira, hogy ellen tudjon állni később az élet küzdelmeiben gyakran előforduló kisértéseknek, bűnöknek. A gyermek erényeinek kifejlesztésére céltudatos, közvetlen és mindenek fedett hatásos nevelésre van szükség. Az egyházak és a belmisszió igen nagy körültekintéssel és.be'átással felismerték a gyermeki nevelés hiányait, melyeknek figyelmen kívül hagyása oly nagy veszedelmeket rejt magában a társadalomra nézve. A dolog fontosságához képest teljes erejével nekilátott a nemcsak egy- [ házi, hanem a társadalmi életre nézve is fontos kérdés megoldá- nak. A vasárnapi iskola igen jó megoldása a gyermeknevelés val- j láserkölcsi részének, mely részint: az egyháznak, részint pedig mindazon emberek kötelessége, akiket a keresztyéni szeretet a gyermekek gondozására indit. Ezt a feladatát a legtöbb egyház felismerte és igyekszik teljesíteni, úgy, hogy a gyermekeknek az egyházban való gondozása épp oly fontos ma már, mint akár a felnőtteké. Akik e lapot olvassák, azoknak azt hiszem, nem szükséges a vasárnapi iskolát ismertetnem, hiszen mindenki ismeri annak áldásos hatását. Egyébként tegyünk meg figyeléseket a vasárnapi iskola mükcdésésre és eredményeire vonatkozólag. Azt fogjuk tapasztalni, hogy igazán életerős, friss szellemű, nemes gondolkozásu jellemek, ha nem is csupán, de nagy százalékban a vasárnapi iskola tagjaiból kerülnek ki. Éppen a múlt vasárnapon John D. Rockefeller jr., aki milliomos, sőt többszörös milliomos létére is büszkeségének tartja, hogy Isten dicsőségére munkálkodjék a “Fifth Avenue Baptist Sunday School’’-ban, melynek egyik osztályát ő tanítja, a gyermekeknek arról beszélt, hogy az alkohol milyen káros hatással van az emberiségre és beszédében kijelentette, hogy három nemzedéken át nem-.JJ volt családjában olyan, aki szeszes italt ivott volna. Sem ő, sem apja, sem nagyapja soha sem ivott, sőt még csak nem is Ízlelte meg a szeszes italokat. Hogy éppen Rockefeller példá ját hoztuk fel annak csakis az az oka, hogy a neve közismert, mert hisz ő az Egyesült Államok leggazdagabb embere és mint ilyen követendő példaként állítható oda azok elé, kik gazdagságukat csakis arra tudják felhasználni, hogy tobzódjanak, hogy fenékig ürítsék a könnyelműség kelyhét, hogy j mindennapi élet bűnös örömei kő- j zctt könnyebben megfeledkezhes- j senek arról, hogy mindenüket Istennek köszönhetik, kinek mérhetetlen jóságát azzal köszönik meg, hogy erkölcstelen életükkel csak rossz példát mutatnak. A vasárnapi iskolák, melyek gyermekeinek erkölcsi nevelésére oly nagy súlyt helyeznek, kettős céllal birnak. Az első cél: egyhá-! zunkát általuk, a jövő nemezedék S által, erősebbé tenni; a másik cél: | józan életre, tiszta, becsületes életre tanítani őket, hogy midőn számitó tagjaivá lesznek a társadalomnak, annak hasznos, öntudatos, derék tagjai legyenek. Erre kell nevelnünk gyermekeinket, kik felé mindinkább fokozottabb mértékben fordul a figyelmünk, mert mig az egyház a gyermekek nevelésére gondot fordít, addig nem kell félnünk a társadalmi hanyatlástól. Mit tehetünk. Jézusért. “Oh én úgy szeretnék valamit tenni Jézusért” fohászkodik nem egy ember — de hát én szegény- vágyók, nincs nekem rá se időm, se alkalmam. Hanem, ha olyan független és gazdag volnék mint X. Y., majd meglátnák, mit tudnék véghez vinni.” Kedves olvasóm, ne gondolkodj igy, inert nincs olyan hely és foglalkozás, amelyen ne lehetne Jézusért dolgozni. Olvasd csak el Máté ev. 25. részének 35—40 versét, mit mond az Ur? Azt, hogy amit legkisebb atyámfiaival cselekedtek. azt velem cselekszitek. És ezek Után még igy szólunk : nincs alkalom segíteni, szolgálni és szeretet gyakorolni? Mindenütt találunk sziveket, a kik szeretet, részvét és vigasz után csengenek, mindenütt vannak elhagyott gyér rnekek, kísértésnek kitett ifjak, tévelyő lelkek, betegek, akik örül nek a segítségünknek. Egy látogatás egy szál virág, egy kis felolvasás, egy ének, oh mennyi örömet vihet a szenvedés tanyáira! Nyitott szemmel tekintsetek magatok körül s találtok dolgot eleget, melyet az Űrért végezhettek. Az igaz, hogy ezen munkák a világ előtt mitsem érnek, de annál nagyobb az értékük az Ur előtt az ily csendben végzett, rejtett munkának. Mily dicső dolog Jézus segítő társa lenni! Mind nyájunkat felhasználhat, a fiatalokat épp úgy. mint az öregeket, a szegényeket épp úgy. mint a gazdagokat, gyengéket éppúgy, mint az erőseket. Igen. mindnvá- ! üinkra munka vár az ő országában. Régi tapasztalás, hogy erőtlenek által végzi el legnagyobb dolgait.
