Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-07-18 / 28. szám

28. sz. 1914 Julius 18. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 MI ÚJSÁG? ÖRÖMHÍR. MAGYARORSZÁG IDEI GABO­NATERMÉSE. Harminchat millió és háromszáz ezer métermázsára becsüli a ma­gyar földmivelésiigyi miniszter a búza várható huzamát. Ez a hi­vatalos termésbecslés, igaz, hogy nem kielégítő, mert az előző évek­ben 41 és 50 millió métermázsás termést takarított be az ország, de mégis megnyugtató. Megnyug­tató még pedig azért, mert a ked­vezőtlen terméskilátások már- már az inségtermés rémét állítot­ták előtérbe és hosszú heteken át az egész ország aggódva várta a gazdasági helyzet újabb híreit, hogy beállott-e a javulás a mező- gazdasági helyzetben, vagy pedig tényleg Ínséges lesz-e a termés. — Heteken át tartó változatlan izga­lom után végre az időjárás alaku­lása csodát müveit. Ma már a hi­vatalos jelentés is eloszlatta az ag­godalmakat, a mi junius hó utolsó napjaiban beállott igen kedvező időjárásnak köszönhető. A mostani jelentésnek a búzára vo n atkozó tartalmával már koráb­ban tisztában volt Magyarország érdekeltsége. A búza mellett még a rozs hoza­mát állapítja meg a miniszter. Ezt 12.95 millió métermázsára becsüli, ami az elmúlt esztendő 13.27 mil­liós termésével szemben csak 320 ezer métermázsás hiányt tüntet fel. Miután az osztrák rozstermő vidékek kiláltásai is igen jók és különösen Cseh- és Magyarország­ban várnak jó termést, az idei rozshozam teljesen kielégítő lesz a fedezésre váró szükségletek szá­mára. Kikötő Tokajban. Jelentős for­dulat állott be a felső Tisza és a tokaji kikötő forgalmában azon megállapodás révén, melyet a kor­mány között a Magyar Folyam és Tengerhajózási részvénytársaság­gal. Ha eddig volt is Tokajban ki­kötő, ennek a forgalma vajmi cse­kély volt s inkább csak mint fel­adó állomás szerepelt. Most azon­ban, hogy a Magyar Folyam és Tengerhajózási r.-t. évi 40.000 köb ■ méter kő szállítására s tiz évi idő­tartamra kötelezte magát, a toka­ji kikötő képe egyszerre meg fog változni. A feladó állomás közpon­ti kikötővé fog fejlődni. Ugyanis a felső Tiszán érdekelt államépi- tészet.i hivatalok az elmúlt év fo­lyamán gőzösön bejárták a Tisza felső részét s megállapították a le­rakó állomásokat. Az eddigi meg­állapodás szerint Szabolcsban le­rakó állomások lesznek Tiszala- dánynál, Tiszalök és Tiszatardos között, Csobajnál, Rásonypusztá- nál, Taktakenéznél, Tiszadobnál és tiszapalkonya—polgári komp mellett. Rekordtörő bevándorlás. Euró­pából még soha sem érkezett egy- egy évben annyi bevándorló az Egyesült Államokba, mint a most, junius 30-án zárult fiskális évben. Caminetti bevándorlási főbiztos kijelentése szerint — mint Wa­shingtonból Írják — legalább is 1.300.000 külföldi érkezett ebbe az országba, hogy ideiglenesen vagy véglegesen megtelepedjék. Lehet, hogy még nagyobb is lesz ez a szám, mert még nem érkeztek be a pontos adatok több bevándorlá­si állomásról. — A bevándorlás te­rén eddig az 1907-ik esztendő tar­totta a rekordot. Abban az évben ugyanis 1,285.000 lélek lépett partra az Unió kikötőiben. A most zárult fiskális év mögött maradt volna 1907-nek, ha 1913 utolsó hat hónapjában is olyan lassan folyt volna á bevándorlók árja, mint 1914 első hat hónapjában. De 1913 elején minden eddigi méretet meg­haladott a bevándorlók özöne s igy az 1913—1914-iki fiskális év uj rekordot teremtett. Az egyes nemzetek fiai. közül legnagyobb számban az olaszok érkeztek, 270,000-re rúg agyanis az olasz bevándoroltak száma. — Utána következnek a zsidók, főleg Oroszországból, több mint 140.000 fővel, majd a lengyelek több mint 130.000 fővel. Junius hónap kivételével a le­folyt fiskális esztendőben 1,146. 752 bevándorlóval szaporodott az Egyesült Államok népessége. Glynn újra pályázik a kormány­zóságra. Most már bizonyos, hogy New York állam kormányzója új­ra fog pályázni a kormányzói ál­lásra. Norman E. Mach, a demok­rata állami bizottság volt elnöke, a leghatározottabban kijelen­tette, hogy a demokrata-párt Glynnt fogja jelölni kormányzó­nak. Ausztrália hadihajót küld a csa­torna-megnyitására. E. D. Miilen, Ausztrália honvédelmi minisztere hivatalos kérdést intézett a wa­shingtoni külügyminisztériumhoz arra vonatkozván, hogy mely na­pon tartják meg a Panama csator­na megnyitásával kapcsolatban a flotta parádét, mert azon Ausztrá­lia is képviseltetni akarja magát egy hadihajóval. A PÉNZ ÉS A TALENTUM. (Lukács ev. 19:11—27.) Julius 26. Aranyige: Jól vagyon jó és hü szolgám, kevesen voltál hü, sok­ra bizlak ezután; menj he a te uradnak örömébe. Máté ev. 25 :21. BIBLIÁT SZÖVEG. És mikor ezeket azok hallották volna, az utón mentében monda példabeszédet, mivelhogy közel volna Jeruzsálemhez, és mivel azt állítanák, hogy azonnal meg­jelennék az Tsten országa. Monda azért: Egy nemes ember elméne messze tartományba, hogy venne magának országot és megtérne. Előszólitván azért tiz szolgáit, ada nékik tiz girát és monda nekik: Kereskedjetek mig megjövök. Azon városnak lakosai pedig gyű-, lölik vala őtet és küldenek köve­teket utána, ezt mondván: Nem akarjuk, hogy ö uralkodjék mi rajtunk. Én lön, mikor megjött volna az ország vétele után, hiva­tó szolgáit magához, akiknek a pénzt adta vala, hogy megtudná, ki mint kereskedett volna. Eljő­ve pedig az első, ezt mondván: Uram a te girád tiz girát nyert. Ő pedig monda néki: Jól vagyon jó szolgám; mivel hogy kevesen vol­tál hiv, legyen birodalmad tiz. vá­rosokon. És a második előjőve, mondván: Uram, a te girád öt ‘gi­rát nyert. Monda ennek is : Néked is legyen birodalmad öt városo­kon. Más is eljőve, mondván: Uram, imhol vagyon. a te girád, melyet , külön az én keszkenőmbe kötve tartottam; mert féltem tő­led, mivelhogy kegyetlen ember vagy; elvészed, amit nem te tettél el és aratod azt is, amit nem te ve­tettél. Monda pedig annak: A te szádból Ítéltek meg tégedet, go­nosz szolga; tudtad, hogy én ke­gyetlenember vagyok, ki elvészem amit nem én tettem el és aratom, amit nem én vetettem. Miért nem adtad azért az én pénzemet a pénz váltók asztalára és megjővén, nye­reséggel vettem volna azt meg? És az ott állóknak monda: Vegyé­tek el ettől a girát és adjátok an­nak, akinek tiz girá.ja vagyon. És mondának néki: Uram, tiz girá.ja vagyon annak. És ő monda : Mert mondom néktek: Mindennek ada­tik, akinek vagyon; akinek pedig nincsen, még amije vagyon is, el­vetetik tőle. Sőt ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én ő rajtok ural­kodjam, hozzátok ide és előttem öljétek meg őket. És ezeket mond­ván, megyen vala elől, felmenvén Jeruzsálembe. MAGYARÁZAT. Elérkezik a várva-várt vakáció, a meleg nyár minden iskola tanu­lóinak örömére. Mig azonban tel­jesen átadhatnák magukat a vaká­ció élvezetének, számot kell adni- ok egész évi munkájukkal, szor­galmukkal s ezek eredményeivel. Mennyi örömsugárzó arcon le­het látni a megelégedés, öröm su­garait, de hánynak tekintetére ül ki a lelkiismeret nyugtalansága, a hiába eltöltött idő és az ered^ ménytelenség szégyenpirja? Ilyenkor lehet bepillantani a gyermeki fiatal lelkek életébe, ilyenkor állapíthatjuk meg azt, hogy mely gyermekek fognak a komoly életben szorgalmukkal, munkás életükkel kiemelkedni, vagy szorgalom hiányában szürke­ségben maradni. Az életben ugyanolyan folya­maton megyünk keresztül, mint a gyermek, a tanuló az iskolában. Feladatokat, megbízásokat ka­punk a társadalom ügyének előb- re vitelében. Munkáinknak ered­ményét számon kérik — ugyan­csak embertársaink. Van azonban minden embernek — a társadalom és a családja, il­letőleg saját boldogulásán kívül — egy magasabb, egy olyan hiva­tása, melyet mi isteni hivatásnak nevezünk. Ezen hivatással szem­ben teljesített kötelességeinkről csak annak kell számolnunk, aki­től kapjuk. Aki embertásai elismerésével di­csekedhetik, az még nem érezheti a teljes megnyugvást, mely any- nyira jellemzi Isten gyermekeit. Az ő megnyugvásuk azonban első­sorban vonatkozik isteni felada­taik betöltésére. Hogyha talentu­mokra, sáfárkodásra, munkálko­dásra gondolunk, ne felejtsük el Istennel szemben teljesítendő kö­telességeinkről való megemléke­zést, hiszen mindenekfelett ő a mi Urunk s Ő neki kell számolnunk mindén elvégzett munka eredmé­nyével épp úgy, mint mulasztása­inkkal.

Next

/
Thumbnails
Contents