Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-06-27 / 25. szám
a AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 25. sz. 1914 Junius 27. ÖRÖMHÍR. A SZŐLŐ MUNKÁSOK. (Máté ev. 20:1—16.) Aranyige: Ki felhozza az ö napját mind a gonoszokra, mind a jókra és esőt ád mind az igazaknak mind a hamisaknak. Máté ev. 5:45. BIBLIAI SZÖVEG. Mert hasonló a mennyeknek országa a gazdához, ki jó reggel ki- megyeii míveseket fogadni szőllő- jéba. És megszerződvén a mívesekkel egy napra tiz-tiz pénzbe, eL küldé őket az ő szőlőjébe. És ki- menvén három órakor láta más rendbelieket is a piacon állván hivalkodni. És monda azoknak: Men jetek el ti is a szőlőbe és a mi igaz, néktek megadom. Azok pedig el- menének. És ismét hat és kilenc órakor kimenvén szinte azonkép- pen cselekedék Mikor pedig estve volna, monda a szőlőnek ura az ő vincelérének: Hívd elő a míveseket, és fizess meg nékik, elkezdvén utolsókon mind az elsőkig. És mikor eljöttek volna a kik tizenegy órakor mentek vala a munkára, azok is fejenként tiz-tiz pénzt vőnek. Eljővén pedig aí elsők állítják vala, hogy ők többet vennének, de azok is fejenként tiz-tiz pénzt vőnek. Eljővén pedig az elsők, állítják vala, hogy ők többet vennének de azok is fejenként tiz-tiz pénzt vőnek. És mikor felvették volna a pénzt zúgolódnak vala a gazda ellen. Ezt mondván: Ez utolsók csak egy óráig munkálkodtak és azokat velünk egyenlőkké tetted, ki a napnak terhét és hévségét szenved tűk. Ő pedig felelvén, mondta egynek közölök : Barátom semmi boszut nem teszek rajtad, avagy nem tiz pénzbe szerződtél-e meg velem? Vedd fel a mi tied és menj el. Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint néked. Avagy nem szabad-é nékem az én marhámból azt mivelnem, a mit akarok? avagy a te szemed azért- é gonosz, hogy én ió vagyok. E képpen az utolsók elsők lesznek, és az elsők utolsók; mert sokan va- pvnn a hivatalosak, de kevesen a választottak. Bevezetés a harmadik negyedhez. Kedves gyermekek. Az évnek harmadik negyedéhez jöttünk és az örömhír oldalt különös gonddal fogjuk továbbra is összeállítani, hogy alkalmas legyen a szülőknek, gyermekeknek egvaránt elrké- sziilni a vasárnapi iskolára. De kérnünk is kell benneteket arra, hogy a mit írunk, figyelmesen olvassátok végig. Megmondjuk azt i;-:, hogy miért? Mert Jézusnak be-- szédeit fogjuk magyarázgatni, melyet közvetlenül eltávozása előtt mondott hallgatóinak. Valami nagyszerű dolgok lehetnek azok, a melyeket Jézus a búcsúzó távozása előtt mondott. Ő jót akart a néppel, tőlünk pedig azt kívánja, hogy mi is javára legyünk másoknak. Tégedet is arra kér kedves testvérem, hogy ezek alatt a nyári hónapok alatt tégy valamit az Isten országiért, Jézus Krisztusért. Szeretettel jó barátotok Har- s'nyi László. MAGYARÁZAT. Jézus összehasonlította a meny- nyeknek országát avval a gazdával, aki szőlőmunkásokat keresett. Szerette a szőlőjét és kiment, hogy munkásokat kaphasson kora reggel, majd délelőtt, délben és este és mindannyiszor újabb és újabb munkásokat fogadott fel. Mindegyikkel megalkudott egy bizonyos pénzösszegben. Midőn a nap lealkonyodott és eljött a fizetés órája/ azok, kik kora reggeltől ott dolgoztak, zúgolódni kezdtek, mert csak annyi pénzt kaptak, mint akik csupán néhány órát dolgoztak. A gazda azonban figyelmeztette őket & szerződésre ér megmondotta nékik, hogy nincs igazuk. Megkapták a bérüket és igy nincs okuk a zúgolódásra. Az Isten országa hasonló egy nagy szőlőkerthez, melyben a gazda maga Isten reggel, délben és este gyermeket, ifjút és öreget egyaránt hívogat el a munkára. Dolgoznak a Harlemben A New York Harlemi Egyletek Nagybizottsága az elmúlt szombaton tartotta meg nagygyűlését 233 E. 116th Street helyiségében, mely alkalommal az összes egyletek elhatározták, hogy gyüjtőiveket bo- csájtanak ki. A lelkes gyűlés azon ban Harsányi László diszelnök buzdító szavaira be sem várta a gyüjtőiveket, hanem azonnal hozzá látott a pénz összeadásához. A gyűlésen a következő adományok gyülttk be: Novák János $2, Ku- tasi Imre $3, Csetneki József $2 Ternay András $1, Ferenczi János $1, Schó’jp Ferenc $1, Újhelyi Aladár $1, Hegedűs János $1, Laszto- czy István $1, Pandák István $1 Torna János és neje $2, Torna Katalin $1, Szeles Imre $1, Szeles János $1, Belies Pál $5, Bodnár János $1, Romanof Ferenc és neje $2, Kusnyér József és neje $2, Estók Gyula $1, Valkóczy Bertalan $2,, Lukács János és neje $2, Sza- niszló Katalin $1, Flörick Béla $1, Harsányi László és neje $10. — A lelkes harlemiak tehát 48 dollárt adtak össze pár perc alatt biztosítékul annak, hogy a harlemi magyarság a gyűjtés végén tekintélyes összeget tesz le a haza oltá'ú- ra. A Harlemi magyarság hazafi- sága nem szavakban/ de tettekben nyilatkozik meg.--------o-------NÉMETH JÁNOS HIVATALNOKAINAK SEGÉLYEGYESÜLETE. Julius 5-én hangos lesz a Nib- lo’s Garden. Ott tartja első piknikjét a legfiatalabb magyar egyesület: Németh János hivatalnokainak egyesülete. A rendező bizottságot. úgy látsz'k. megihlette az egvesület patrónus'nak, Németh János nevének varázsereje s miként Németh János első az elsők között, ugv az ő nevéről elnevezett egylet is oly mulatságot rendi z, amely messze felülmúlja a piknikek meglehetős sablonos formáját, legalább erre vall az a gazdag programm, amelyet a fáradhatatlan rendezők összeállítottak. Tarka népiinnenély, tréfás sportjátékok szépségversenv, értékes emléktárgyak kisorsolása, vi1 ágposta, virágcsata s sok-sok egyéb fogia a bizonyáraigen nagy számú közönséget szórakoztatni. S minthogy Németh János hiva talnokai énp oly jó táncosok is, mint kitűnő hivatalnokok, bizo- nvára azok is kitünően fogják magokat érezni, akik mennyei élvezetnek egyedül a magyar csárdást vagy az amerikai tangót tartják. Mert tánc, az lesz — kivilágos kivirradatig.-----o—-— Nyelvében él a nemzet. Kétségtelen, hogy e gondolatot az a hatalmas visszahatás kel ette a magyarságban, mely II. József császárnak 1784-iki, a német nyel- \ et hivatalossá tevő rendeletére támadt. E gondolat azonnal és erősen fejeződött ki a vármegyék tiltakozó felirataiban, különösen a trercséniben, mely azt hangoz!attak a, hogy “a magyar nyelv eltörlésével a nemzetnek is el fog veszni emléke, megszűnik külön nemzet lenni.” Hogy azonban ki adta először a gondolatnak ezt a tökéletes alakot: eddig nem sikerült kideríteni. A “nyelvében él a nemzet” közvetlen forrását többnyire Bessenyei György és Kölcsey Ferenc müveiben szokták keresni. Valóban mind a ketten nem egyszer fejezték ki a gondolatot, de esik a gondolatot. Például Bessenyei a Magyarság füzet!:ében “Minden nemzet a maga nyelvéről ismertetik leginkább; —- hogy neveznek az olyan Nemzetet, melynek anyanyelve nem volna? Se hogy, nrtso- da szomorú el vetemedett és gyalázatos sorsa lenne az egész Nemzetnek anya .nyelve nélkül?” Kölcsey Ferenc a Magyar Színjátékban: “Nemzeti életet nemzeti nyelv nélkül gondolni nem lehet.” Kisfaludy Sándor a Himfi szereméi előszavában azt irta : “ A nyelv lelke a nemzetnek.” Kisfaludy Károly a Kérők vígjátékban: ‘ Nyelv teszi a nemzetet.” Gróf Széchenyi István a Hitel bevezetésében ezt irta: Az egészséges nemzetiségnek pedig egy fokmérője a nemzeti nyelv, mert amig ez fennmarad, a nemzet is él.” Árany dános Eeressy Gábornak cimii költeményében igy énekel: Félre, kishitiiek, félre, nem v"szett el — Élni fog nyelvében, élni m' vés^et tel Még soká a nemzet. Jubileumi nagyszámunk-t meg- küldöttük összes előfizetőiknek. Hátralékban lévő előfizetők nem kapták meg a lapot. Mindazok, kik előfizetésüket megújítják, vagy előfizetnek, teljesen INGYEN kapják meg az 52 oldalos díszes emléklapot. A jubileumi nagy szám ára 25 cent.
