Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-06-13 / 23. szám

XV. ÉVFOLYAM 23. SZ. NEW YORK, N. Y. 1914 JUNIUS 13. VOL XV. No. 23. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. 454 Editor: Rév. LAD. HARSÁN Y I E. 11 fltli Sfc., New York. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. _ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879. FOLYIK A HARC TISZA ELLEN. Nem rég történt, hogy Károlyi Mihály gróf a Mauretania büszke gőzösén kijött Amerikába, hogy a nemzeti küzdelemhez uj erőt igyon az amerikai magyarság lel­kesedésének forrásvizéből. A leg­kisebb magyar place is szive leg­melegebb érzelmeit küldötte vissz hangként gróf Károlyi Mihály szózatára. A legmesszebb lakó magyar is örömmel siet zászlaja alá. De nemcsak az amerikai ma­gyarság körében, hanem otthon is széles gyűrűket vet az a kő, mit a pártpolitikai tengerébe gróf Ká­rolyi Mihály beledobott. Különösen a kormánypárt tag­jai között nagy az izgatottság. — Jeszenszky Sándor, mint nr'nisz- terelnöki államtitkár, akinek az a feladata, hogy a választásokén pénzzel, csendőrszuronynyal, kor­rupcióval az ellenzéket legézolia, érzi, hogy gróf Károlyi Mihály olyan sakkhuzást tett a kormány­párt ellen, melynek végén a ma- tueluk tábor könnyen matt lehet. Soha olyan izgatott lótás-futás, soha olyan zavar nem uralkodott még a kormánypártban, mint most. A kormánypárt oszlopos tagjai. k’k eddig b'ztosan ültek a megbéklyózott kerületek hátán, már érzik a közeledő földrengést. Gróf Tisza István, ki a nemzet rabijában tartásának Haynau szerepére vállalkozott, már szin­tén megkezdte a választási agitá- ciót. Ped^g a választások még messze vannak. Valószinü, hogy tavasznál előbb nem is kerül sor arra, Logy a nemzet Ítéljen Tisza tábor üz elmei és üzletei felett. — Gróf Tisza István felcitálja sorra az államtitkárokat a miniszterel­nöki palotába, ahol referálnak az egyes kerületek hangulatairól. A mely kerületben a legkisebb ellen­zéki ha jlandóság üti fel szerényen a fejét, oda a sürgönyök garmadái m ennek a szolgabirókhoz és a ve­zető állású hivatalnokokhoz szigo­rú utasítással, hogy hetediziglen kell krrtani a serkenő független­ségi életet. Azokban a kerületek­ben, hol a munkapárt eddig szer­vezve nem volt,, felállították a munkapárti kaszinókat, melyekbe mindenkinek be kell iratkoznia, a ki nem akarja, hogy hivatalát el­veszítse, vagy pedig, hogy érzé­keny anyagi károkat okozzon ne­ki a munkapárt. Ennek a szégyenteljes munká­nak elvégzését gróf Tisza István a fő;spánokra bízta. De a mig egyik kezükben korbácsot suhogtatnak a munkapárt csatlósai a szavazó polgárok feje felett, másik kezük­ben ebrakos tarisznyát és cukros Ígéreteket tartanak az engedelme­sek számára. Ha egyik község vé­letlenül már évtizedek óta kér adóhivatalt a kormányoktól, ak­kor szilárd ígéretet kap, hogy az adóhivatal rövidesen meg lesz. Ha valamely falu ökrös szekerei a ki­egyezés óta taposták a feneketlen sarat, úgy a lakósok előtt öröm­mel hirdeti a szolgabiró, hogy jö­vőre a választások után takaros kőutat készíttet a kormány. Az egyeseknek pedig zsíros állásokat ígérnek. Hogy ha az a sok Ígéret, a mit a szolgabirák és főispánok a vá­lasztóknak behazudnak, mind tel­jesedésbe megyen, akkor Magyar- országnak a költségvetése nem két és egy negyed milliárdot, ha­nem száz milliárdot tenne ki. Ev­vel azonban a kormánypárt mit sem törődik. Folytatja a népcsa- lást a maga önző életekzisztenciá- jának minden kicsinyes gyarlósá­gával. Mintha a közigazgatásnak nem is lenne más feladata, csak­hogy a választópolgárokat be­hajtsák a fekete-sárga karánba, mint ahogy Rudyard Kipling dzsungeljeiben a szelídített ele­fántok csapdába kényszerítik vad társaikat. Ma már Magyarorszá­gon a szolgabirák nem a nép ügyes-bajos dolgait intézik el, ha­nem a kormánypárt korteseivé al- jasodtak le és a jegyzők nem a sze­gény ember bajai után érdeklőd­nek, hanem azt kérdik, hogy kire fog szavazni? Az alispán nem a megyét adminisztrálja, hanem a “gyanús elemeket” puhítja a köz- igazgatási bizottságok nyerge alatt. Nem csoda azután, hogyha ebben az országban, mely a mun­ka műhelyéből a kormánypárt jó­voltából, korteskorcsmává válto­zott át, ahol szavazatokat vesznek és adnak, olyan óriási a nyomor. Gróf Károlyi Mihálynak ameri­kai szózata ilyen megrémült vissz­hangot keltett a kormánypárt tá­borában. A kormánypárt azzal a segítséggel szemben, melyet az amerikai magyarság rak le a haza oltárára s azzal a sereggel szem­ben, mely lelkesen gyülekezik az Amerika szabad fuvallatában biz­tató reménységgel lengő 48-as zászló alatt, a korrupció és a ha­talmi visszaélések nehéz várágyu- it huzza fel a rabszolgatartó fa­lakra; uj titkos aknákat, szeges kerítéseket készít a nemzet dia­dalmas támadásának megakadá­lyozására. Báró Jeszenszky Sán­dor szakértő vezetése alatt rakják fel az újabb és még nehezebb bi­lincseket a nemzet kezére, lábára. Ahol elrejtve valahol egv kis ma­gyar házban még virít a függet­len pártszellem virága, azt is ki­szimatolják a kormánypárt kis zsarnokai, hogy azután a nagy zsarnokok még a gyökerét is ki­tépjék. Erre a hallatlan önkényuralom­ra az amerikai magyarságnak kell megadni a méltó választ, mert tu­lajdonképpen a kormánypártnak ez a támadása felelet akar lenni az amerikai magyarság készülő­désére. Az amerikai magyarság­nak már most kötelessége, hogy kétszeres erővel vesse bele magát a küzdelembe, melyet a Tisza- kormány ellen vett fel és amely­ből a férfiúi és hazafiui becsület követelménye szerint csak győzte­sen szabad kikerülnie.

Next

/
Thumbnails
Contents