Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-06-13 / 23. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A harlemi magyarság hazafias mozgalma. 23. sz. 1914 Junius 13. A harlemi magyar egyletek képviselői az elmúlt szombat délután négy órakor egyleti helyiségükben gyűlést tartottak, melyen ismét tanúbizonyságát adták lobogó lelkesedésüknek, mely azóta, bogy gróf Károlyi Mihály közöttünk megjelent, nemhogy lelohadt, hanem napról-napra magasabb lánggal ég. Csaknem kétszázan gyűltek össze a nagybizottság a gyűlésre, melyet a nagybizottság diszelnökének, Harsányi Lászlónak lelkes szavai nyitottak meg. A gyűlésen megjelent a szocialista párt több képviselője Tar- czai Lajos az Előre szerkesztőjével az élükön. Harsányi László elnök rövid beszédben vázolta az összejövetel célját és üdvözölte a megjelent vendégeket. Majd Tarczai Lajos szólalt fel és arra kérte a harlemi egyleteket, illetőleg azok megje lent képviselőit, hogy csati köz- varak az alsóvárosi magyarok által megindított mozgalomhoz és azok irányításához tartsák magukat. A felszólaló kissé erős megjegyzésekkel fűszerezte beszédét, azonban a harlemi magyarság, tekintettel a mozgalom komolyságára, mégis türelemmel és legnagyobb higgadtsággal hadgatta végig a szónokot, bár azt lehetett volna várni, hogy a megjegyzések heves szavakat váltanak ki a megjelentekből. A gyűlés a legnagyobb határozottsággal adott kifejezést annak a véleményének, melyet már az első összejövetel alkalmával elhatározott, hogy a gróf Károlyi-féle mozgalomban való közös lelkesedésüket megbontani vagy más által irányítani nem .engedik. Bár nyilvános gyűléseiken mindenkit szívesen látnak, de mégis visszautasítanak minden idegen befolyást annál is inkább, mert a harlemi munkásnép egyöntetű Wkesedését eddig még .semmi sem. zavarta meg és Harlem mozgalmát ezentúl is önállóan akarja vezetni. Elhatározták egyúttal azt is, hogy most szombaton. 13-án este pont 8 órakor 203 E. 113. streeti helyiségükben nagy népgyülést tartanak, melyre a nagybizottság a harlemi egész magyarságot meghívja. Ezzel a nagybizottság gyűlése véget ért és mindenki, aki azon megjelent, fokozott lelkesedéssel néz elébe a szombaton este 8 órakor megtartandó nagygyűlés határozatának elé. Vasárnap délután három órakor a legrégibb harlemi betegsegélyÖRÖMHÍR. zc egylet tartotta rendes havi gyűlését, melynek legfőbb tárgyát a függetlenségi mozgalom támogatása képezte. A gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy egy tizenöt tagból álló bizottság, melynek tagjai lettek: Béres János, Novák János, Or tó István, Pen dák István, Molnár Sámuel, Csetneki József, Torna János, Nagy István, Ternai András, Újhelyi János, Romanof Ferenc, jelentkezzék a nagybizott- ság diszelnökénél, Harsányi László lelkésznél, hogy ő az egész mozgalmat vezesse tovább törhetetlen lelkesedésével. Harsányi László Irl ész megköszönte a bizalmat, mellyel feléje közelednek és biztosította arról a legrégibb harlemi egylet képviselőit, hogy minden körülmények közt számíthatnak továbbra is fáradságot nem ismerő munkásságára,------------------o——— üsző színpadok. A legnagyobb oceánjáró hajókon, mint a Ma rretanián vagy az Imperatoron van tornaterem, uszoda, télikert, könyvtár, kávéház. vendéglő és elsőrangú zenekar. A Cunard Line uj hajója, az 50,000 tonnás Aoluitania azonban túltesz valamennyi elődjén, mert ezen a hajóóriáson igazi variété színpadot rendeznek be. Az Acmitania május 25-én indult el Liverpoolból Amerika felé első útjára. Az indulás délutánján tartották meg próbaképpen az első vaiieté előadást az uj hajón. A fedélzet nagy szalonjában színpadot állítottak fel és az első osztály utasai gyönyörködhettek az elsőrangú varieté nagyságok művészetében. Price, a hires moziszinész is fellépett az előadáson. A szalonban felállított színpad 15 méter szélességű és miután az előadás sikerült, állandóan meg fogják tartani. Az úszó varietéknak Allen Frank a feltalálója. A hires angol impresz- szárió azt mondja, hogy a hosszú estéken feltétlenül örülnek majd az utasok az előadásoknak. Az artisták szempontjából az az előnye van az úszó varieténak, hosy azok útközben nem jönnek ki tréning jükből. Az uj eszme valószínűleg jövedelmet is fog hajtani, mert az amerikaiak és angolok nagyon szeretik a Music Hallok előadásait. A GAZDAG IFJÚ. (Márk. ev. 10: 17—31.) Áranyige: Nem szolgálhattok az Istennek és a Mammonnak. Lukács 16:13. BIBLIAI SZÖVEG. És mikor útnak indult vala. hozzáfutván egy ember és letérdelvén előtte, kérdezi vala őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne lopj, ha mis tanúságot ne tégy, kárt ne tégy, tiszteljed atyádat és anyádat. Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva. Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges. És Péter kezdé mondani néki: Imé, mi elhagytunk mindent és követtünk téged. Sok elsők pedig lesznek utolsók és sok utolsók elsők. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET az egyetlen olyan református szervezet, a mely az egész ország reformátusságát egy táborba gyűjti és tagjairól szeretettel Jézus pedig rátekintvén, meg- kedvelé őt, és monda néki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat és add a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben és jer, kövess engem, felvévén a keresztet. Az pedig elszomorodván e beszéden, elméne busán, mert sok jószága vala. Jézus pedig körültekintvén, monda tanítványainak: Mily nehezen mennek be az Isten országába, akiknek gazdagságuk van. A tanítványok pedig álmélko- dárak az ő beszédén; de Jézus ismét felelvén monda nékik: Gyermekeim, mily nehéz azcV'nak, akik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni. Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni. Azok pedig még inkább álmél- kodnak vala, mondván magok között: Kicsoda idvezülhet tehát? MAGYARÁZAT. “Uram, mit cselekedjem, hogy az örök életet veliessem?” Ezzel a kérdéssel bizonyára gyakran fordultak a Mesterhez, ki üdvösséget biztosított a megtérő bűnöseknek s azoknak, kik igéjét befogadták. Nehéz dolog most is, nehéz volt akkor is az Igét úgy gyümölcsöz- tetni, hogy a hivő összeír köze be re kerüljön világi állásával. A vagyon a legnagyobb akadálya a gyenge hitéi keresztyén tökílete- sedésének. Sokan e miatt nem tudnak tovább haladni az Ige követésében, hiszen olyan nehéz a vavyon által nyújtott világi örömök visszautasítása. A világ fiai pedig legfőbb célnak tartják az örömök kihasználását. Ha adán az evangélium más életre hívja el az ilyen embereket, ha megmutatják a szoros utat, melyen több bántalmazás érheti, mint a menynyi élvezetet a világ nyújthat. A Jézus tanítványai, követei le is számoltak mindezekkel. Aki csatlako-ni óhajtott a Mesterhez, azt szintén felvilágosították lépésének fontosságáról. Legrag.obb kérdés volt ilyen embereknél a vagyon kérdése. A gazdag ifjú, ki az üdvösség elnyerése érdekében minden törvényt szigorúan megtartott, eseng ve kérdi az Idvezitőt, hogy nyugtassa meg: lehet-e reménye az üdvösség elnyerésére? Az Ur helyesli a gazdag ifjú eddigi eljárását, de hozzáteszi, hogy a vagyonát kiosztja a szegények között, nem hiányzik semmi ahhoz, hogy követője lehes'en. Nem lehet tudni, hogy milyen küzdelembe került az ifjúnak ez a lemondása, az bizonyos, hoey ha az Ur szavát megfogadta, elnyerte az idvességet. Korunkban keresztyénségiink nem követeli a vagyonokról való lemondását, de életünknek, tökéletesedésünknek ma is az egyik legfontosabb kérdése, hogy meny- tyűben tudjuk egyeztetni le1 ki életünk tisztaságával vagyonunk használatát.
