Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-06-13 / 23. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A harlemi magyarság hazafias mozgalma. 23. sz. 1914 Junius 13. A harlemi magyar egyletek kép­viselői az elmúlt szombat délután négy órakor egyleti helyiségük­ben gyűlést tartottak, melyen is­mét tanúbizonyságát adták lobo­gó lelkesedésüknek, mely azóta, bogy gróf Károlyi Mihály közöt­tünk megjelent, nemhogy lelo­hadt, hanem napról-napra maga­sabb lánggal ég. Csaknem kétszá­zan gyűltek össze a nagybizott­ság a gyűlésre, melyet a nagybi­zottság diszelnökének, Harsányi Lászlónak lelkes szavai nyitottak meg. A gyűlésen megjelent a szo­cialista párt több képviselője Tar- czai Lajos az Előre szerkesztőjé­vel az élükön. Harsányi László elnök rövid beszédben vázolta az összejöve­tel célját és üdvözölte a megjelent vendégeket. Majd Tarczai Lajos szólalt fel és arra kérte a harlemi egyleteket, illetőleg azok megje lent képviselőit, hogy csati köz- varak az alsóvárosi magyarok ál­tal megindított mozgalomhoz és azok irányításához tartsák magu­kat. A felszólaló kissé erős meg­jegyzésekkel fűszerezte beszédét, azonban a harlemi magyarság, te­kintettel a mozgalom komolysá­gára, mégis türelemmel és legna­gyobb higgadtsággal hadgatta végig a szónokot, bár azt lehetett volna várni, hogy a megjegyzé­sek heves szavakat váltanak ki a megjelentekből. A gyűlés a legna­gyobb határozottsággal adott ki­fejezést annak a véleményének, melyet már az első összejövetel al­kalmával elhatározott, hogy a gróf Károlyi-féle mozgalomban való közös lelkesedésüket meg­bontani vagy más által irányítani nem .engedik. Bár nyilvános gyű­léseiken mindenkit szívesen lát­nak, de mégis visszautasítanak minden idegen befolyást annál is inkább, mert a harlemi munkás­nép egyöntetű Wkesedését eddig még .semmi sem. zavarta meg és Harlem mozgalmát ezentúl is ön­állóan akarja vezetni. Elhatározták egyúttal azt is, hogy most szombaton. 13-án este pont 8 órakor 203 E. 113. streeti helyiségükben nagy népgyülést tartanak, melyre a nagybizottság a harlemi egész magyarságot meg­hívja. Ezzel a nagybizottság gyű­lése véget ért és mindenki, aki azon megjelent, fokozott lelkese­déssel néz elébe a szombaton este 8 órakor megtartandó nagygyűlés határozatának elé. Vasárnap délután három órakor a legrégibb harlemi betegsegély­ÖRÖMHÍR. zc egylet tartotta rendes havi gyű­lését, melynek legfőbb tárgyát a függetlenségi mozgalom támoga­tása képezte. A gyűlés egyhangú­lag elhatározta, hogy egy tizenöt tagból álló bizottság, melynek tagjai lettek: Béres János, Novák János, Or tó István, Pen dák István, Molnár Sámuel, Csetneki József, Torna János, Nagy István, Ternai András, Újhelyi János, Romanof Ferenc, jelentkezzék a nagybizott- ság diszelnökénél, Harsányi Lász­ló lelkésznél, hogy ő az egész moz­galmat vezesse tovább törhetetlen lelkesedésével. Harsányi László Irl ész megköszönte a bizalmat, mellyel feléje közelednek és bizto­sította arról a legrégibb harle­mi egylet képviselőit, hogy min­den körülmények közt számíthat­nak továbbra is fáradságot nem ismerő munkásságára,------------------o——— üsző színpadok. A legnagyobb oceánjáró hajó­kon, mint a Ma rretanián vagy az Imperatoron van tornaterem, uszo­da, télikert, könyvtár, kávéház. vendéglő és elsőrangú zenekar. A Cunard Line uj hajója, az 50,000 tonnás Aoluitania azonban túltesz valamennyi elődjén, mert ezen a hajóóriáson igazi variété színpa­dot rendeznek be. Az Acmitania május 25-én indult el Liverpool­ból Amerika felé első útjára. Az indulás délutánján tartották meg próbaképpen az első vaiieté elő­adást az uj hajón. A fedélzet nagy szalonjában színpadot állítottak fel és az első osztály utasai gyö­nyörködhettek az elsőrangú vari­eté nagyságok művészetében. Pri­ce, a hires moziszinész is fellépett az előadáson. A szalonban felállí­tott színpad 15 méter szélességű és miután az előadás sikerült, ál­landóan meg fogják tartani. Az úszó varietéknak Allen Frank a feltalálója. A hires angol impresz- szárió azt mondja, hogy a hosszú estéken feltétlenül örülnek majd az utasok az előadásoknak. Az ar­tisták szempontjából az az előnye van az úszó varieténak, hosy azok útközben nem jönnek ki tréning jükből. Az uj eszme valószínűleg jövedelmet is fog hajtani, mert az amerikaiak és angolok nagyon sze­retik a Music Hallok előadásait. A GAZDAG IFJÚ. (Márk. ev. 10: 17—31.) Áranyige: Nem szolgálhat­tok az Istennek és a Mammonnak. Lukács 16:13. BIBLIAI SZÖVEG. És mikor útnak indult vala. hozzáfutván egy ember és letér­delvén előtte, kérdezi vala őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne lopj, ha mis tanúságot ne tégy, kárt ne tégy, tiszteljed atyádat és anyá­dat. Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva. Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Isten­nél minden lehetséges. És Péter kezdé mondani néki: Imé, mi elhagytunk mindent és követtünk téged. Sok elsők pedig lesznek utolsók és sok utolsók elsők. AZ AMERIKAI MAGYAR REFOR­MÁTUS EGYESÜLET az egyetlen olyan református szervezet, a mely az egész ország reformátusságát egy táborba gyűjti és tagjairól szeretettel Jézus pedig rátekintvén, meg- kedvelé őt, és monda néki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat és add a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben és jer, kövess engem, felvévén a keresztet. Az pedig elszomorodván e be­széden, elméne busán, mert sok jószága vala. Jézus pedig körültekintvén, monda tanítványainak: Mily ne­hezen mennek be az Isten orszá­gába, akiknek gazdagságuk van. A tanítványok pedig álmélko- dárak az ő beszédén; de Jézus is­mét felelvén monda nékik: Gyer­mekeim, mily nehéz azcV'nak, akik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni. Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni. Azok pedig még inkább álmél- kodnak vala, mondván magok között: Kicsoda idvezülhet tehát? MAGYARÁZAT. “Uram, mit cselekedjem, hogy az örök életet veliessem?” Ezzel a kérdéssel bizonyára gyakran fordultak a Mesterhez, ki üdvösséget biztosított a megté­rő bűnöseknek s azoknak, kik igé­jét befogadták. Nehéz dolog most is, nehéz volt akkor is az Igét úgy gyümölcsöz- tetni, hogy a hivő összeír köze be re kerüljön világi állásával. A va­gyon a legnagyobb akadálya a gyenge hitéi keresztyén tökílete- sedésének. Sokan e miatt nem tudnak tovább haladni az Ige követésében, hiszen olyan nehéz a vavyon által nyújtott világi örö­mök visszautasítása. A világ fiai pedig legfőbb célnak tartják az örömök kihasználását. Ha adán az evangélium más életre hívja el az ilyen embereket, ha megmu­tatják a szoros utat, melyen több bántalmazás érheti, mint a meny­nyi élvezetet a világ nyújthat. A Jézus tanítványai, követei le is számoltak mindezekkel. Aki csatlako-ni óhajtott a Mesterhez, azt szintén felvilágosították lépé­sének fontosságáról. Legrag.obb kérdés volt ilyen embereknél a vagyon kérdése. A gazdag ifjú, ki az üdvösség elnyerése érdekében minden tör­vényt szigorúan megtartott, eseng ve kérdi az Idvezitőt, hogy nyug­tassa meg: lehet-e reménye az üdvösség elnyerésére? Az Ur helyesli a gazdag ifjú eddigi eljárását, de hozzáteszi, hogy a vagyonát kiosztja a szegé­nyek között, nem hiányzik sem­mi ahhoz, hogy követője lehes'en. Nem lehet tudni, hogy milyen küzdelembe került az ifjúnak ez a lemondása, az bizonyos, hoey ha az Ur szavát megfogadta, elnyer­te az idvességet. Korunkban keresztyénségiink nem követeli a vagyonokról való lemondását, de életünknek, töké­letesedésünknek ma is az egyik legfontosabb kérdése, hogy meny- tyűben tudjuk egyeztetni le1 ki életünk tisztaságával vagyonunk használatát.

Next

/
Thumbnails
Contents