Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-06-06 / 22. szám

/ 4 AMERIKAI MAGYAR REOFORMÁTUSOK LAPJA 22. sz. 1914 Junius 6 Vol. XV. June 6, 1914 No. 22. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja k Reí. Church In the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSANY1 LÁSZLÓ, new yorki reí. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni reí. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 454 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudősitás, felszólalás és hir­detés e cimre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK. Telephone: Harlem 1893 Előfizetési árak: Amerikában egész évre.................$2.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNG A RI AN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church ü S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church In the U S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNY! Subscription rates One Year $2, Half Year $1. — Foreign Countries One Year $3. Half Year $1.50 Official Organ of the American Hungarian Reformed Feileration. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapja. Hazánk függetlenségéért. Gróf Károlyi Mihály, a függet­lenségi párt elnöke, a független Magyarországért harcolók vezé­re, az elnyomott Magyarország felszabadításáért küzdők táborá­nak illusztris, nagynevű harcosa, ezideig bizonyára beszámolt már arról, hogy itt Amerikában a ne­héz munkában tán megtört, de az­ért bátorlelkii magyarok őt mily nagy szeretettel, lelkesedéssel fo­gadták, mert beigazoltuk előtte.az óhaza küldöttje előtt, hogy ha­zaszeretetünk, szabadságvágyunk minden áldozatra kész, mert bár elszakadtunk hazulról, de a haza iránti szeretetünk éppen oly friss, éppen oly változatlan, mint volt egykor régen. És hogy ilyenek va­gyunk, annak fényes példáját ad­tuk a most közelmúltban, midőn egekig fölcsapó, mámoros lelkese­déssel fogadtuk öt, ki eljött kö­rünkbe, hogy előttünk tolmácsol­ja az óhaza üzenetét, mely ben­nünket, a tőle elszakadt, de hozzá hűséges gyermekeit számon tart­ja és tőlünk segítséget kér és vár. Az óhaza Károlyi Mihály gróf utján üzenetet küldött nekünk. Ezt az üzenetet megértettük és szivünkbe véstük. Az óhaza azt üzente, hogy le van igázva és tőlünk várja azokat az erkölcsi és pénzbeli áldozato­kat, melyekre szüksége van, ha szabaddá akar lenni. Az óhaza iránti szeretetünket már megmutattuk, midőn Károlyi Mihály grófot, a függetlenésgi párt vezérét oly tüzes lelkesedés­sel fogadtuk és ünnepeltük. De ezzel még nem tettük meg azt, a mit az óhaza kér és elvár tőlünk. Nekünk más módon is bizonyíta­nunk kell hazaszeretetünket. Ál­dozatokat, pénzbeli áldozatokat is kell hoznunk. Szülőhazánk tőlünk kér és vár támogatást. És ezt mi meg is Ígér­tük. Már most be kell váltani Ígéretünket. Eljött a cselekvés ideje. Az amerikai magyarságnak meg kell mutatni, hogy nemcsak Ígér­ni, hanem adni is tud. Adakozzunk! Minden magyarlakta város' an, telepen, egyletek, intézmények te­gyék magukévá azt az eszmét, hogy hazánk függetlenségének ki­vívását tőlünk várja és adakozza­nak, gyűjtsenek. Adakozzunk! Gyűljünk össze minden magyar lakta helyen és cselekedjünk. Adakozzunk! És midőn hazánk függetlensé­gének kivívásáért letesszük ön­kéntes adónkat, jusson eszünkbe, hogy mi itt az idegenben is sza­badság közepette, függetlenül élünk, de testvéreink, sok-sok mil­lió testvérünk jog nélkül, szabad­ság nélkül él és csak tőlünk várja azt. hogy jogához, szabadságához hozzásegítsük. És mi megtehetjük ezt. És tegyük is meg ezt. Adakozzunk !--------o-------­Prof. Berger A. Vilmos. Főiskolánkat a napokban mély gyász érte. Prof. Berger A- Vil­mos, a tanári kar egyik legtehet­ségesebb tagja, a mindnyájunk szeretett tanára, aki a száraz és nehéz mathemat.ikai és chémiai tudományt is élvezetessé és köny- nyüvé tudta tenni az ő eredeti, humoros előadásával, ő, a köteles­ségét híven teljesítő férfiú folyó hó 14-én, alig negyven éves korá ban elköltözött az élők sorából. Olyan váratlanul ért h^nnir*- ket e gyászhir. Éppen most kellett őt elvesztenünk, éppen most kel­lett gyászba borulnia a szivünk­nek, amikor örülnünk kellene, hogy a szép uj iskolánk már ké­szen van, a melynek tervezésében neki a legnagyobb része volt és a melyre ő oly örömmel és büszke­séggel tekintett. Mikor másod­szor és utoljára vitték a kórház­ba, már alig birt mozdulni, s el- halóan súgta nejének: “Ha a sze­minárium előtt megyünk el, áll­janak meg egy pillanatra, hogy láthassam még egyszer.” Ah, ö már érezte, hogy ekkor látja utol­jára ! És mi csak most érezzük igazán, hogy ki és mi volt ő nekünk. Csak most mutatja ezt igazán a nagy veszteség és pótolhatatlan ür. Némelykor talán komornak, ri­degnek tűnt fel, mert nem kereste a népszerűséget, hanem annak örült legjobban, ha a tanítványai jól tanultak. Látni kellett volna azt az örömtől ragyogó arcoí, a mikor a tanulónak jelest vagy ép­pen kitűnőt • adhatott. Érzékeny természeténél fogva könnyen meg sértődött, de csakhamar kiengesz- telődött s barátságosan elbeszél­getett az életről, az emberről s annak gyengeségeiről. Oh az a szigorú, komor külső meleg szivet takart. Én ezt láttam és tapasz­taltam és remélem, más is látta. Mutatja ezt az a csöndes, mély gyász, mely a diákok keblét betöl- tc. Mi magyarok különösen fájlal­juk az elvesztését, mert talán mi- velünk rokonszenvezett a legjob­ban. Mint zenét kedvelő ember, a magyar muzsikát különösen sze­rette. Nemcsak a klasszikus zenét, nemcsak Liszt és mások remekeit, hanem a mesterkéletlen édes-bus magyar népdalt, amelyben egy becsületes nép lelke szólal meg- Meg is jegyezte tréfásan egyszer a magyar diákok estéjén, hogy ő nem tudja, de azt hiszi, hogy van benne valami a magyar vérből. Különben Béesben született. — Tizenöt éves korában jött Ameri­kába, és két évi ittléte után be­jött a bloomfieldi is'-olába, s mi­ntán elvégezte tanulmányait, prés byteriánus pap lett Newarkon, Ohio államban. Kevéssel azután meghitták BloomHeldce tanárnek, hol tiz évig mathemaGkát és ché- miát tanította kitűnő szorgalom­mal és eredménynyel, maga is folyvást tanulva. Eme munkássá­ga és a jövő iránt való nagy re­ményei közben ragadta el a halál. Folyó hó 19-én helyeztük örök nyugalomra a szeretett férfiét. S amidőn megálltunk a koporsójá­nál némán, bánatosan, amelyre egy kesergő özvecv és áwa ’’s bo­rult,: egy mély sóhai tört H keb- b'rkből, a közös gyásznak h"s só­haja, bensőnk jobb forrásai meg­nyíltak, szivünk s lelkünk meg­tisztult a földi salaktól és egy kö­zös érzésben összeforrt. Nem volt e pillanatban magyar, sem német, sem olasz, sem szláv, hanem csak ember és keresztyén, aki szemeit az égre emelte és csöndes fohászt küldött az élet és halál Urához: “Legyen meg a Te akaratod! És áldott legyen az elhunyt emit ke!” Egy tanuló. --------o-------­SZERKESZTŐSÉGÜNK KÖRÉ­BŐL. Értesítjük olvasóinkat, hogy la­punk régi segédszerkesztője, Fab- ritzky Antal megvált szerkesztő­ségünk köréből és mint az Ameri­kai Magyar Népszava tudósítója az óhazába tért vissza. Nem szük­séges öt dicsérnünk, eléggé di sé­rik tollát és szorgalmát azok a lapkötetek, miket éveken át hét- ről-hétre olvasóink kapott. — Cikkei révén ismerik egész Ame­rikában, ahol csak a református magyarságnak bármi, kis t.ellepe van. Tolla szerezte meg számára uj pozícióját is, melyben bizonyá­ra szintén kivívja közönsége elis­merését s hova az Amerikai Ma­gyar Reformátusok Lapja olva­sóközönségének jókívánságai ki­sérik. Helyébe dr. Acél Erwin, ki szin­tén régi munkása a magyar iroda­lomnak. lépett be szerkesztősé­günk kötelékébe. SÖRGÖNY1LEG vagy GYORSHAJÓN I HAJÓJEGYEK _ÍAZ ÖSSZES VONALAKRA KÖZJEGYZŐI ÜGYEKBEN • gyors Elintézés* íóóéraif ,133 SECOND AVE.^ NEW YORK Találmányokat Szabadalmaztatásra kidolgoz. Szabadalmakat kieszközöl és érvényesít ALEXANDER DENES mérnök Bejegyzet hites szabadalmi ügyvivő. 125 EAST 23rd STREET, NEW YORK CTY. Este és vasárnapokon: 235 Second Avenue.

Next

/
Thumbnails
Contents